A cikksorozat előző részeiben részletesen megvizsgáltuk, hogy milyen innovációk vannak az építőiparban, górcső alá vonva az alapanyagokat, a körforgásosságot, az építés módját, a futurisztikus anyagokat és sok más témát. Utolsó fejezetünkben pedig az egyéb fenntarthatósági innovációkat fogjuk bemutatni, érintve a biodiverzitást, a tájolást, és a dombházakat is.
A tájolás
Az épületek tájolása kulcsfontosságú szerepet játszik az energiahatékonyság szempontjából.
Az éghajlati öv lehet hideg, átmeneti és meleg. Hideg éghajlati öv esetén, az épületek fűtése a meghatározó, valamint a szoláris nyereségek maximalizálása és a természetes világítás minél nagyobb részű kihasználása.
Az átmeneti éghajlati övben nyáron a megfelelő árnyékolás, télen pedig a szélárnyék kialakítása, míg a meleg zónában a természetes hűtés, a növényzet hűtő hatásának, a szelek természetes hűtésének kihasználása a lényeges.
Érdekesség, hogy Magyarországon bár nincs kimondott különbség az egyes régiók között, az ország észak-keleti részén lévő épület fűtése 35%-kal is magasabb lehet, mint egy délen található épületé.
Egy ház tervezésénél nem elhanyagolható szempont továbbá az sem, hogy az épületek között mekkora távolság van, ugyanis ha nagyobb a távolság, a természetes fény miatt kevesebb megvilágításra, és fűtésre van szükség.
Az is fontos, hogy az épület egyes helyiségei melyik égtáj felé néznek. A gépesítettebb és zártabb részeket (konyha, fürdőszoba, kamra) érdemes a hidegebb zóna felé, észak felé tájolni. A déli oldalra pedig érdemes minél több nagy ablakot helyezni.
Ma már külön figyelmet igényel a napelemek integrálása is. Az épületek tetőszerkezetének és homlokzatának optimális tájolása lehetővé teszi a napelemek maximális kihasználását. Így az északi féltekén a dél felé tájolt tetők a legmegfelelőbbek.
A felsorolt szempontok figyelembevételével egy jól tájolt passzív ház energiafogyasztása akár 90%-kal is alacsonyabb lehet a hagyományos épületekhez képest.
Az épületek megfelelő tájolása nem csupán az energiahatékonyságot növeli, hanem lehetőséget biztosít arra is, hogy az épületek harmonikus kapcsolatot alakítsanak ki a természetes környezettel, így védve és erősítve azt. A következőkben a biodiverzitással kapcsolatos érdekességek kerülnek bemutatásra.
A biodiverzitás védelme
Az épített környezet kialakítása során egyre nagyobb figyelmet kell fordítanunk a biodiverzitás megőrzésére is. A következőkben részletesen megvizsgáljuk, hogy az építészeti innovációk és városi tervezési megoldások hogyan járulnak hozzá a biodiverzitás védelméhez és növeléséhez, és milyen hatással vannak az élővilág sokféleségére.
A méhek szerepe
A méhek hatalmas szerepet játszanak a biodiverzitás fenntartásában, és köztudott, hogy az élet ebben a fomájában nem lenne jelen a méhek beporzása nélkül. Veszélyeztetettségük oka főként az emberi tevékenységre vezethető vissza. A földhasználat nagymértékű változásai, az iparosított mezőgazdasági gyakorlatok, mint például a monokultúrák, valamint a káros rovarirtószerek használata mind hozzájárultak az élőhelyeik elpusztításához és az elérhető táplálékforrásaik csökkenéséhez.
A globalizáció elősegítette a paraziták és más invazív fajok terjedését, amelyek a méheket támadják, mint például az ázsiai darázs, amely órákon belül teljes kaptárakat képes elpusztítani. A globális felmelegedés szintén jelentős szerepet játszik a méhpopuláció veszélyeztetésében. A hőmérséklet emelkedése, az árvizek, aszályok és a növények virágzásának időszakának változásai mind hatással vannak a méhekre, ezzel veszélyeztetve túlélésüket.
A méhlegelők megőrzését és fejlesztését célzó természetvédelmi erőfeszítések kulcsfontosságúak a méhpopulációk hosszú távú túlélésének és az ökoszisztéma ellenállóképességének biztosításához. Ide tartoznak olyan gyakorlatok, mint a természetes élőhelyek megőrzése, méhbarát növényzet telepítése, rovarirtószerek használatának csökkentése és fenntartható földhasználati gyakorlatok elősegítése. Egyre több nagyváros és cég telepít méhlegelőt akár az épületeik közvetlen környezetébe.
A városi méhek
A méhek is jól érezhetik magukat városi környezetben, ha megfelelő szállást biztosítanak számukra. Az építészetben megjelenő „méh tégla” új módszer a magányosan élő méhek támogatására, akik jelentős részét teszik ki a méh populációnak.
Ezek a téglatestek, melyek beépíthetők új épületekbe vagy szerkezetekbe, olyan üregeket tartalmaznak, ahol a magányosan élő méhek letelepedhetnek. Érdekesség, hogy az angliai Brighton a leginkább méhbarát nagyváros, és kötelezővé is tette az új épületek számára a méh tégla alkalmazását, ezzel a városi biodiverzitás iránti elkötelezettségüket mutatva.
Forrás: deezen.com
Virágzó tetőkertek
A tetőkertek nem csak egy divatos dolog az urbánus mezőgazdaságban és szabadidős tevékenységekben; ezek életmentő menedékek is a méheknek és más rovaroknak a betondzsungelben. Ahogy arról az előző cikkünkben írtunk, ma már léteznek innovatív telepítési és karbantartási tetőkerti technikák.
Függőleges méhpihenő
A függőlegesen a falak oldalára telepített zöldterületek is nagy segítség a méhek és más beporzók számára. Az év különböző időszakaiban virágzó növények keverékének beépítése biztosítja, hogy a méheknek állandó élelemforrása legyen.
Rovarhotel
A természetvédelem és az építészeti innováció között egy konstruktív megoldás. Nemcsak támogatják a városi biodiverzitást, hanem oktatási lehetőségeket is nyújtanak, és esztétikai értéket adnak környezeteinknek. Ahogy a városok tovább nőnek, az ilyen környezetbarát innovációk integrálása kulcsfontosságú lesz az ökológiai egyensúly fenntartásához és az urbánus életminőség javításához.
Dombházak
Egy további természetközeli megoldást jelent a dombházak konstrukciója. A dombház vagy földház, ahogy a neve is jelzi, egy dombbal/földdel borított lakóház. Funkcióját, esztétikáját és fenntarthatóságát tekintve is hasznos innováció.
Számos előnye közé tartozik a természetes szigetelés: A dombházak földrétege természetes hőtartót képez, így nyáron hűvösebbek, télen melegebbek a belső terek. Ez kevesebb mesterséges hűtést-fűtést igényel, így energiát takarít meg az épület.
Emellett a dombházak környezetkímélőbbé teszik az építkezést, mert kevesebb természetes területet érintenek. Ez segít megőrizni a helyi növény- és állatvilágot, és csökkenti a talajeróziót. Elmondható róla továbbá, hogy hosszabb élettartamú, mint egy átlagos ház. Hosszú távra tervezik, és a természetes környezetvédelemnek köszönhetően kevesebb javításra és újjáépítésre van szükségük.
Magyarországon is található néhány dombház. Hazánkban főként a Balaton, a Bükk és a Mátra környékén elterjedtek.
Forrás: eclectitude.com
Ez a cikksorozat áttekintette az építőipar legújabb fejlesztéseit és fenntarthatósági megoldásait, különös hangsúlyt fektetve az alapanyagok fenntartható felhasználására, a zöld építészet irányelveire és az épületek környezeti hatásainak minimalizálására.
[A sorozat szerkesztői: Ali Amina és Szomolányi Katalin]
