A megújuló energiaforrásokról szóló cikksorozatunk után az építőiparhoz kapcsolódó cikksorozatunkban bemutattuk, hogy milyen sokféle fenntartható, innovatív és kreatív tevékenység, alapanyag van az iparágban. Kezdve a betonalternatívákkal, a körforgásos megközelítésen keresztül a futurisztikus építőanyagokon át a belsőépítészetig és a tájolásos megoldásokig. Ebben a záró cikkünkben építészeti innovációkat és érdekességeket mutatunk be a nagyvilágból.
Google Bay View
A Google Bay View Campus számos fenntartható innovációt alkalmaz, amelyek közül kiemelkednek a tetőn elhelyezett napelemek és a geotermikus energiafelhasználás. Az épület kialakítása a természetes fény maximális kihasználását célozza, így csökkentve az energiafogyasztást. Emellett fejlett esővízgyűjtő rendszert alkalmaznak a vízfelhasználás optimalizálására. Ezek az innovációk együttesen járulnak hozzá az épület energiahatékonyságához és fenntarthatóságához.
Érdekesség, hogy a teljesen elektromos 1,1 millió négyzetméteres épület tetején ívelt tetőszerkezetben napelemes cserép segítségével állítanak elő fenntartható elektromos áramot.
Forrás: Metalocus.es
Climate Pledge Arena
A fenntartható építészet egyik kiemelkedő példája a Seattle-ben található Climate Pledge Arena. Ez az első aréna, amely elérte a net zero címet, az International Living Future Institute (ILFI) tanúsítása szerint. A létesítmény számos innovatív megoldással törekszik a környezeti terhelés minimalizálására:
- Az aréna 100%-ban megújuló energiaforrásból fedezi az energiaigényét, beleértve a tetőn elhelyezett napelemeket és külső megújuló energiaforrásokat.
- Teljesen elektromos üzemeltetésű, így kiküszöböli a fosszilis tüzelőanyagok használatát.
- Egyedülálló „esővíz-jégpálya” rendszert alkalmaz, amely a tetőről összegyűjtött esővizet használja fel a jégpálya készítéséhez.
- Zéró hulladék célkitűzéssel működik, kiterjedt újrahasznosítási és komposztálási programokkal.
- 2024-ben teljesen megszünteti az egyszer használatos műanyagok alkalmazását.
- Ingyenes tömegközlekedést biztosít a rendezvények látogatóinak a károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében.
Forrás: Forbes.com
Harvard Egyetem
A következő érdekesség a Harvard egyetem egyik épülete. Az épület homlokzatát a világ első hidroformált rozsdamentes acél rácsa borítja, amely nyáron csökkenti a napenergia hőterhelését, télen pedig beengedi a napfényt, így csökkentve a fűtési és hűtési igényeket. A komplexum LEED Platinum és Living Building Challenge Petal minősítést kapott, ami a legmagasabb szintű fenntarthatósági elismerések közé tartozik.
Többszintes zöldtetővel csökkentik a hősziget-hatást, javítják a szigetelést és élőhelyet biztosítanak a helyi növény- és állatvilágnak. Ezen kívül számos más fenntarthatósági épületüzemeltetési tevékenységük van, az esővízzel történő WC öblítés és öntözés, a helyi és újrahasznosított anyagok használata, valamint az intelligens energia automatizálás, hogy csak néhányat említsünk a sok közül.
Forrás: dezeen.com
CopenHill
A CopenHill, egy egyedülálló és innovatív létesítmény Koppenhágában, amely ötvözi a hulladékból energiát előállító erőművet és a szabadidős tevékenységeket. Az épületet a Bjarke Ingels Group (BIG) tervezte, és 2019-ben nyitotta meg kapuit. Az erőmű évente 440 000 tonna hulladékot alakít át tiszta energiává, amely 150 000 otthon fűtésére és áramellátására elegendő. A CopenHill tetején található egy mesterséges sípálya, amely egész évben használható, valamint a világ legmagasabb, 85 méteres mászófala és egy 490 méter hosszú túra útvonal is.
Forrás: Unthinkable Build
Neom
Az elmúlt néhány évben felkapott lett és nagy port kavart a NEOM, egy futurisztikus régió Szaúd-Arábia északnyugati részén, amelyet 100%-ban megújuló energia működtet. A NEOM terület alá tartozik a The Line, az Oxagon, a Trojena és a Sindalah.
A The Line egy rendkívül ambiciózus városfejlesztési projekt Szaúd-Arábiában, amely számos innovatív és fenntartható megoldást alkalmaz. Célja, hogy új sztenderdet állítson fel a fenntartható városfejlesztés terén, minimalizálva a környezeti terhelést.
A projektbe számos dolgot terveztek:
- 170 km hosszú, mindössze 200 méter széles lineáris város, amely akár 9 millió lakost is képes befogadni.
- Két párhuzamos, 500 méter magas üvegfalú épületből áll, amelyek között egy „kanyon” húzódik.
- Teljesen autómentes környezet, gyalogos közlekedésre és nagy sebességű tömegközlekedésre tervezve.
- 100%-ban megújuló energiaforrásokból fedezi energiaigényét, beleértve a napenergiát és a szélenergiát.
- Vertikális mezőgazdaság és zöldterületek integrálása a városi térbe a jobb levegőminőség érdekében.
- Minden alapvető szolgáltatás 5 perces sétán belül elérhető lesz a lakók számára.
Forrás: The Guardian
A futurisztikusnak hangzó épület eredetileg 170 km lett volna, újabb hírek szerint 2030-ra azonban csak 1,5 mérföld lesz (2,4 km), és az eredetileg tervezett több millió lakos helyett 300.000 fő lesz a befogadóképessége.
Az Oxagon egy úttörő kezdeményezés. Célja, hogy egy úszó ipari várost hozzanak létre a Vörös-tenger partján, a NEOM fejlesztési terület délnyugati sarkában. A projektet 2021-ben indították útjárára azzal a céllal, hogy újradefiniálják az ipari városok koncepcióját és Szaúd-Arábiát globális logisztikai központtá tegyék. Az Oxagon stratégiai jelentőségét jól mutatja, hogy a világ kereskedelmének 13%-a halad át ezen a területen. A 48 km² központi fejlesztési területtel rendelkező város integrált kikötőt, logisztikai központot és fejlett gyártólétesítményeket foglal magában. A fenntarthatóság jegyében a projekt 100%-ban tiszta energiát használ, ezzel is példát mutatva a jövő ipari fejlesztéseinek.
A NEOM megaprojekt részeként épülő Trojena és Sindalah a példái annak, hogyan próbálják összeegyeztetni a luxust a környezettudatossággal és a fenntarthatósággal. Mindkét projekt Szaúd-Arábia Vision 2030 tervének része, amely az ország gazdaságának diverzifikálását és a turizmus fejlesztését célozza.
Trojena egy egyedülálló hegyi üdülőhely, amely a NEOM természeti régiójában található, 1500-2600 méteres tengerszint feletti magasságban. A projekt legfőbb jellemzői:
- 100%-ban megújuló energiát használ
- 36 km sípálya, amely fenntartható hógyártási technológiát alkalmaz
- Természetes és mesterséges hó kombinációja a környezeti terhelés minimalizálása érdekében
- A víz újrahasznosítása és a vízfelhasználás minimalizálása a hógyártás során
- Természetvédelmi programok és a helyi élővilág megőrzése
Forrás: vision2030
A Sindalah egy 840 000 négyzetméteres luxussziget a Vörös-tengerben, amely a NEOM első megnyíló turisztikai célpontja lesz. A projekt fenntarthatósági szempontjai:
- A természeti környezettel harmóniában tervezett épületek és infrastruktúra
- Erős fókusz a környező természeti szépség megőrzésére
- Átfogó újravadonosítási program
- 100%-ban megújuló energiaforrások használata
- Mesterséges intelligencia alkalmazása a hatékony erőforrás-menedzsment érdekében
Ezek a projektek azt mutatják, hogy a luxusturizmus is megpróbálja felkapni a fenntarthatóságot, kérdés, hogy valóban szükségesek-e, illetve a luxus önmagában mennyire fenntartható.
[A sorozat szerkesztői: Ali Amina és Szomolányi Katalin]
