A globális felmelegedésnek köszönhető extrém időjárási jelenségek jelentős kihívások elé állítják a mezőgazdaságot, ami komoly következményekkel jár az élelmiszerellátásra és -árakra nézve. Miközben a globális ételpazarlás még mindig elképesztő méreteket ölt, valamint az éhezés is egy aktívan jelen lévő probléma, a klímaváltozás egyre súlyosbítja az élelmiszerellátáshoz kapcsolódó problémákat.
A klímaváltozás hatása a terméshozamokra
A klímaváltozás drasztikusan csökkenti számos fontos haszonnövény terméshozamát:
- A búza hozama jelentősen csökken, ha a tavaszi hőmérséklet meghaladja a 27,8°C-ot. Egy tanulmány kimutatta, hogy Kína és az USA fő búzatermesztő régióiban egyre gyakrabban fordul elő ez a hőmérséklet.
- A rizs, szójabab, kukorica és burgonya hozama is várhatóan csökkenni fog a magasabb hőmérsékletek miatt.
- Friderike Kuik, az Európai Központi Bank közgazdásza szerint a legtöbb növény 20-30°C között stabil termelékenységet mutat, de e fölött éles csökkenés tapasztalható.
- Modellek szerint minden 1°C-os hőmérsékletemelkedés 3-7%-os terméskiesést okozhat fontos növényeknél, mint a kukorica és a szójabab.
- Az Egyesült Államokban a kukorica hozama akár 20%-kal, Kelet-Európában és Délkelet-Afrikában pedig 40%-kal is csökkenhet a hőség és szárazság kombinációja miatt.
Magyarországi kilátások
- Magyarországon az őszibúza terméshozama 2050-re várhatóan 7%-kal, 2100-ra pedig 15%-kal csökkenhet.
- A kukorica hozamai 2050-ig várhatóan 18%-kal, 2100-ig pedig 28%-kal csökkenhetnek hazánkban.
- Magyarországon az egyik legnagyobb veszteséget a krumpli és a zöldborsó fogja elszenvedni, amiket már nem lehet majd öntözés nélkül termeszteni. Emellett a napraforgó termelés is várhatóan 30%-kal fog visszaesni, főleg az ország déli részén a század második felében.
Forrás: Klímapolitikai Intézet
Áremelkedések és gazdasági hatások
A terméshozamok csökkenése közvetlenül befolyásolja az élelmiszerárakat:
- Az Egyesült Királyságban 2023-ban az élelmiszerár-emelkedések egyharmada a klímaváltozásnak volt tulajdonítható.
- Egy tanulmány szerint a következő évtizedben az éves élelmiszer-infláció akár 3,2 százalékponttal is emelkedhet a magasabb hőmérséklet miatt.
- Ez 2035-re az általános infláció évi 1,18 százalékpontos növekedését eredményezheti.
Regionális különbségek és gazdasági következmények
A klímaváltozás hatásai nem egyenletesen oszlanak el a világban.
A fejlődő országokban, ahol az élelmiszerek a háztartási kiadások akár 50%-át is kitehetik, az áremelkedések hatása sokkal jelentősebb. A gazdagabb országok jobban tudják kezelni a rossz termést a globális piacokhoz való jobb hozzáférés révén. Az Euroövezetben a középtávú infláció ingadozásának akár 30%-áért is felelősek lehetnek a nemzetközi élelmiszerárak változásai.
Központi bankok dilemmája
A klímaváltozás okozta tartós élelmiszerár-emelkedések új kihívások elé állítják a központi bankokat:
Sok helyen az élelmiszerárakat kizárták az alapinflációból, de ez a megközelítés már nem feltétlenül állja meg a helyét. Egyes közgazdászok szerint a központi bankoknak figyelembe kell venniük ezeket a tartós ársokkokat a monetáris politika kialakításakor. Mások alternatív inflációkezelési eszközöket javasolnak, mint például célzott támogatások vagy árszabályozás.
A „tökéletlen” zöldségek és gyümölcsök
Egy cikk nemrég arról számolt be, hogy az éghajlati válság egyre több hibás zöldséget eredményez Hollandiában. A közösségi finanszírozási program megmenti a „tökéletlen” gyümölcsöket és zöldségeket az ország valaha volt legcsapadékosabb ősze, tele és tavasza után. Európa legnagyobb mezőgazdasági exportőrei az éghajlati válságot egyre több „tökéletlen” gyümölccsel és zöldséggel hozzák összefüggésbe, amelyeket azonban a szabványosításra és kozmetikai megjelenésre alapozott élelmiszer-rendszer elutasít.
Mit tehetünk?
A klímaváltozás hatásainak enyhítése érdekében egyéni és társadalmi szinten is cselekedhetünk:
- Támogassuk a helyi és fenntartható mezőgazdaságot: Vásároljunk helyi, szezonális termékeket.
- Csökkentsük az élelmiszer-pazarlást: Használjuk fel a nem tökéletes kinézetű zöldségeket és gyümölcsöket is.
- Támogassuk a klímabarát mezőgazdasági gyakorlatokat: Például az ökológiai módszereket és az ellenállóbb növényfajták termesztését.
- Legyünk tudatos fogyasztók: Válasszunk fenntartható módon előállított élelmiszereket.
A klímaváltozás komoly kihívásokat jelent az élelmiszer-termelés és -ellátás számára. Az áremelkedések és a csökkenő terméshozamok globális problémát jelentenek, amelyek kezelése összehangolt cselekvést igényel mind egyéni, mind társadalmi szinten. A fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok támogatása és a tudatos fogyasztói magatartás kulcsfontosságú lehet a negatív hatások enyhítésében és egy fenntarthatóbb élelmiszerrendszer kialakításában.
