Idei cikksorozatunkban a fenntarthatóság és innováció találkozását vizsgáljuk különböző területeken, és most a közlekedési szektor izgalmas világába kalauzoljuk olvasóinkat. Elektromos járművek? Autonóm vezetés? Repülő taxi? Cikkeinkben sok érdekes és innovatív megoldást mutatunk be.
A közlekedés környezeti lábnyoma
A közlekedési szektor a globális üvegházhatású gázkibocsátások mintegy 25%-áért felelős, ezen belül is a közúti közlekedés adja a szektor kibocsátásainak 75%-át. A légszennyezés mellett a zajterhelés, a talaj- és vízszennyezés, valamint az élőhelyek feldarabolódása is komoly problémát jelent. Néhány kulcsfontosságú adat a közlekedés környezeti hatásairól:
- 2020-ban a globális közlekedési kibocsátások 8,257 millió tonna CO2-t tettek ki (Magyarország kibocsátásának 104-szerese)
- Az olajfogyasztás 64%-a, az energiafelhasználás 27%-a köthető a közlekedéshez
- 2030-ra a személyszállítás 50%-kal, az áruszállítás 70%-kal nőhet globálisan.
A közlekedés kibocsátásának és hatásainak helyzete az Európai Unióban
Az 1990. évi kibocsátáshoz képest a legtöbb szektorban csökkentették a kibocsátásokat, azonban a közlekedésben ez növekedett 33,5%-kal a 1990 és 2019 közötti időszakban.
Forrás: Európai Parlament
Az ábra alapján jól látható, hogy a személygépjárművek adják a közlekedés kibocsátásának legnagyobb részét az EU-ban. Ezen kívül jelentős a könnyű- és nehézgépjárművek, valamint a vízi járművek kibocsátása is.
A technológiai fejlődések és fenntarthatósági törekvések azonban igyekeznek ezt a magas kibocsátást megfékezni, egyre népszerűbbek az elektromos autók, buszok, megújuló energiával működtetett infrastruktúrák. 2020-ról 2021-re 7,1%-kal növekedett az újonnan regisztrált elektromos autók aránya 10,7%-ról az Európai Unióban, ami jelentősnek mondható.
Háztartások kibocsátása
Egy átlagos háztartás harmadik legnagyobb tétele a közlekedés. Ezért is fontos megfontolni, hogy ezt milyen módon tesszük. A gépjárművek nagy elterjedtsége azonban csak egy része a nagy kibocsátásnak, ezek mellett vannak olyan szállítási módszerek amelyek még rosszabb alternatívák összehasonlításban, mint például a repülés.
A személyszállításban az utaskilométer segítségével számolva a vonatok bizonyulnak a leghatékonyabb utazási módszernek a Fraunhofer ISI és CE Delft által végzett 2020-as kutatás szerint. Ebben a tanulmányban a hagyományos motor hajtotta közlekedési módszerek lettek összehasonlítva, így a gyalogos és kerékpáros közlekedés nem került értékelésre.
A vonatokat követve a tengeri utazás, ami alatt ebben az esetben a komp hajók értendőek, lettek a másodikak kibocsátás szempontjából. Más tengeri járművek, mint a tengerjáró hajók sokkal nagyobb kibocsátással rendelkezhetnek.
A buszok és távolsági buszok hatékonysága is magas azonban a kihasználtság ingadozása nagyban befolyásolja ezt.
A legjobb három után egy ugrás a következő kettő módszer, a személyautók és a személyszállító repülőgépek kibocsátása utas kilométerben számolva nagyon környezetterhelőek.
Szállítmányozás
A teherszállítás kibocsátásai sokkal nagyobb mértékben eltérnek egymástól ugyanezen módszer alapján számolva. A légi szállítmányozás nagyságrenddel meghaladja a többi szállítási módszer kibocsátását a szállított áru mennyiségéhez képest. Fontos azonban, hogy nem minden szállítási módot lehet helyettesíteni a geológiai helyzet, a termékek romlandósága, illetve infrastruktúra hiánya miatt.
Ezek nagyban hozzájárulhatnak a szállítás módjának választásához a gazdasági tényezők mellett. A kikötők és vasútállomások kötöttsége egyben azt is jelenti, hogy más eszközök is kellenek a szállításhoz, magában nem tudja azt kielégíteni. A szállítmányozásról szóló innovációkat egy külön cikkben fogjuk bemutatni.
Innovációk a szárazföldi, vízi és légi közlekedésben
Cikksorozatunkban részletesen be fogjuk mutatni, hogy milyen innovációk vannak az egyes közlekedési módokban. Kezdve a szárazföldi, vízi, légi közlekedéstől a fenntartható üzemanyagokon keresztül a tömegközlekedésig.
Szárazföldi közlekedés során a teher és személygépjárművek állnak a legnagyobb kibocsátások mögött a széleskörű elterjedtségük miatt. Az elektromos autók fejlesztése emiatt egyre népszerűbb és az elektromos autó piac globálisan átalakulóban van. Szó lesz majd az elektromos autók fejlettségéről, a hozzájuk tartozó infrastruktúrákkal kapcsolatos innovációkról, az akkumulátor technológia fejlődéséről és még sok másról.
A tömegközlekedést tekintve nem elég csak a vonatok és a buszok fejlesztését megvizsgálni, hanem azt is, hogy a városok kialakítása hogyan alkalmazkodik az innováció befogadására. Példaként említve a mikromobilitási megoldásokat vagy az önvezető taxikat.
A tengerjáró hajók zöldebbé tételére is vannak már törekvések a fosszilis üzemanyagok lecserélésével kapcsolatban, ezek a hajók nagy üzemanyagigénnyel rendelkeznek és így kibocsátásaik is nagyok lehetnek. A legújabb innovációk között bemutatjuk majd például az elektromos, vagy alternatív üzemanyagot használó hajókkal kapcsolatos fejlesztéseket is.
Végezetül pedig míg a légi közlekedés is arányaiban kicsi kapacitással, és nagy környezetterheléssel jár, a különböző fejlesztések és bioüzemanyagok bevezetése egyelőre nem sok változást hozott, azonban érdekes piacnak ígérkezik.
Kihívások és hajtóerők
A szektor fenntarthatóbbá tételét több tényező is sürgeti:
- Szigorodó szabályozás: Az EU és más régiók egyre ambiciózusabb kibocsátáscsökkentési célokat tűznek ki. Az EU-ban minden újonnan forgalomba kerülő személygépjárműnek elektromosnak kell lennie 2035-től. A nehézgépjárművek (a kamionok, buszok) is szigorodó szabályozói környezettel néznek szembe, 2030-tól nem kerülhet forgalomba nem elektromos autóbusz. Míg például az amerikai szabályozások ezzel szemben kiábrándítóak. A kormány ahelyett, hogy 2032-ig az új járművek kétharmadának EV-vé alakítását célozta volna meg, csökkentette ezt a célt, az autógyártók több benzin-elektromos hibrid jármű gyártásával is megfelelhetnek, ezzel a hibrid teherautók és SUV-ok helyzetét javítva.
- Urbanizáció: A városiasodás fokozódásával nő a mobilitási igény, amit fenntartható módon kell kielégíteni. A megnövekedett igény és terheltség a tömegközlekedésen és a városi terekben jelentős életminőség romlást is hozhat, nem megfelelő működés esetén. A megfelelő városi közlekedés kialakítását mi sem sürgeti jobban, mint az előrejelzés, hogy 2050-re a világ népességének 68%-a fog városi környezetben élni.
- Technológiai fejlődés: Az elektromos és önvezető járművek terjedése új lehetőségeket nyit. Csökkentett szennyezéssel járnak az életciklusuk során, illetve a szállítmányozás esetében a hatékonyság is növelhető az automatizált rendszerek használata által.
- Fogyasztói igények változása: Erősödik a környezettudatosság és a megosztáson alapuló közlekedési módok iránti kereslet. Egyre innovatívabb, gyorsabb, kényelmesebb utazási módszert szeretnének igénybe venni.
Ebben a részben átfogó képet adtunk a globális közlekedési helyzetről és trendekről. A következő részben Magyarországra fókuszálunk, ahol részletesen bemutatjuk a közlekedés területén megvalósuló trendeket és a legújabb fejlesztéseket.
[A sorozat szerkesztői: Ali Amina, Ónodi Vanda és Szomolányi Katalin]
