Gazdaság

Az újrahasznosítás jövője a divatiparban

Szerző Ali Amina

A fast fashion termékek több mint fele egy éven belül a szeméttelepeken végzi.

A divatiparon belül a fast fashion az elmúlt évtizedekben robbanásszerű növekedést produkált, de ennek súlyos ára van a környezetre és a társadalomra nézve. Egy korábbi cikkünkben már részletesen körbejártuk a fast fashion témáját, bemutatva a növekvő problémát, a COVID hatását a vásárlásokra, a szörnyű munkakörülményeket, valamint az el nem adott darabok kezelését is.

Átlagosan minden személy évente 11,4 kg ruhát használ, ami 442 kg szén-dioxid kibocsátást eredményez fejenként. A ruházat és a textíliák legalább 7%-át teszik ki a globális hulladéklerakókban található hulladéknak. Annyi textilhulladékot termelünk globálisan, mintha minden másodpercben egy teherautónyit borítanánk a hulladéktelepre.

Az Ellen MacArthur Foundation szerint a fast fashion termékek több mint fele egy éven belül a szeméttelepeken végzi. Ez a hatalmas mennyiségű hulladék komoly problémát jelent a bolygónk számára. Ennek kezelésére a világ fast fashion óriása, a Shein, bejelentette a körforgásos gazdaság kezdeményezését.

A Shein fenntarthatósági kezdeményezése

A Shein, az egyik legnagyobb online divatkereskedő, nemrégiben jelentette be egy 200 millió eurós divat hulladék alap létrehozását. Ez az alap olyan start-up-ok és cégek támogatását célozza, amelyek innovatív megoldásokat kínálnak a divathulladék csökkentésére és újrahasznosítására az Egyesült Királyságban és Európában.

Bár a Shein 2023-as árbevétele elérte a 2 milliárd dollárt, a cég mostantól a fenntarthatóságra is nagyobb hangsúlyt kíván fektetni. További 50 millió eurót szán „szélesebb ESG intézkedésekre”, így összesen 250 millió eurót tervez befektetni a fenntarthatósággal kapcsolatos témákba az elkövetkező öt évben.

A körforgásos gazdaság elveinek alkalmazása, amelyben a termékek élettartama meghosszabbodik és az anyagok újrahasznosításra kerülnek, kulcsfontosságú lépés a divatipar fenntarthatóbbá tétele felé.

Az új alap állítólag nemcsak pénzügyi támogatást nyújt, hanem szakmai mentorálást és piaci hozzáférést is biztosít a kedvezményezett vállalkozások számára. Az ilyen típusú együttműködések és támogatások létfontosságúak lehetnek a környezetbarát megoldások szélesebb körű elterjesztésében.

Ez mind szép és jó, de megoldódott ezzel a probléma? A Shein környezetszennyezése és munkakörülményei súlyos problémákat vetnek fel:

Hatalmas mennyiségű termelés: Napi 700-1000 új terméket dobnak piacra, ami évente akár 365 000 új termék. Ehhez párosul, hogy egy kutatás szerint a Shein dolgozók 18 órát dolgoznak naponta, előállított termékenként pedig mindössze 2 centet kapnak. Az említett példák pedig még csak a jéghegy csúcsa.

Néhány jó gyakorlatok a divatiparban

Bár a Shein kezdeményezése figyelemre méltó, fontos, hogy valódi hatása legyen, és más nagy fast fashion szereplők is hasonló lépéseket tegyenek.

A H&M és a Zara Fenntarthatósági Programjai

A H&M és a Zara már elkezdtek fenntarthatósági programokat, melyek célja a divathulladék csökkentése és a környezetbarát anyagok használata. A H&M például globális ruhagyűjtő programot indított, amely lehetővé teszi a vásárlók számára, hogy visszavigyék használt ruháikat az üzletekbe, ahol azokat újrahasznosítják vagy újrafelhasználják.

Emellett a H&M, a Bestseller, a Gap Inc, és a Mango együttműködést jelentett be, miszerint megosztják a CO2-kibocsátás csökkentésével járó költségeket, kockázatokat az értékláncukban. A cél a megújuló energiaforrásokra való átállás előmozdítása és más megoldások bevezetése, amelyek csökkentik az általuk gyártott termékek textilgyárainak CO2-kibocsátását. A globális klímacélok érdekében 2030-ra közel felére kellene csökkenteni a textilgyártásból származó kibocsátásokat.

A Zara elkötelezett amellett, hogy 2025-re minden termékének legalább 50%-át fenntartható forrásból származó anyagokból állítsa elő. Ezekkel az állításokkal szemben azonban érdemes nagyon elővigyázatosnak lenni, ugyanis a zöldre festés egy gyakori jelenség az említett vállalatok esetében.

A körforgásos divat index

A Kaerney CFX 2024-es indexe rangsorolja a legfenntarthatóbb divat márkákat. A körforgásos gazdaság kategóriájában a top 10-es listán szereplő márkák nagyrészt megegyeznek a 2023-as lista szereplőivel a Gant kivételével. A Gant bekerülését jelentős teljesítményjavulások tették lehetővé, különösen a körforgásos tervezési elvek szélesebb körű alkalmazása révén.

A listán szereplő márkák pedig:

  • The North Face
  • Levi’s
  • Madewell
  • Patagonia
  • Gant
  • Gucci
  • Lululemon
  • OVS
  • Coach
  • Lindex

A Kearney 2024-es Circular Fashion Index (CFX) jelentésében a divatmárkák körforgásos gazdaságban való teljesítményét hét dimenzió alapján értékelték. Ezek a dimenziók a következők:

  1. Újrahasznosított vagy megújuló anyagok használata: A ruhadarabok milyen arányban készülnek újrahasznosított anyagokból.
  2. Javítási és karbantartási szolgáltatások elérhetősége: A márkák milyen mértékben kínálnak javítási vagy karbantartási szolgáltatásokat a termékeikhez.
  3. Ápolási utasítások részletessége és hozzáférhetősége: Mennyire részletesek és könnyen hozzáférhetőek a termékek ápolási utasításai.
  4. Körforgásos gazdaság fontossága a márka kommunikációjában: Mennyire hangsúlyozzák a márkák a körforgásos gazdaságot a kommunikációjukban.
  5. Használt ruhák kínálatának szélessége és mélysége: Mennyire széles és mély a használt ruhák kínálata (másodlagos piac).
  6. Ruhák bérbeadásának vagy kölcsönzésének kínálata: Mennyire elérhetőek a ruhák bérbeadási vagy kölcsönzési szolgáltatásai.
  7. Lehetőség a használt ruhák leadására újrahasznosítás céljából: Mennyire elérhetőek a használt ruhák leadási pontjai újrahasznosítás vagy jótékony célú adományozás céljából.

Érdekesség, hogy globálisan a ruhák mindössze 1%-át hasznosítják új ruhadarabokká. A textilgyártás pedig évente 42 millió tonna műanyag hulladékot okoz, aminek mosásával mikroműanyagok kerülnek a vízbe.

Sebtapasz a fast fashion sebeire

Összességében elmondható, hogy a fast fashion márkák továbbra is törekednek megcélozni a jövedelmező európai piacot. A fast fashion márkák működése és üzleti modellje számos szempontból nem etikus, kezdve a munkakörülményektől, a környezetszennyezésen át, széles körben elterjedt az is, hogy lemásolják a designerek munkáit.

Akármennyire is törekednek a körforgásosságra, egy fast fashion cég soha nem lesz fenntartható. A cég ahelyett, hogy csökkentené a termelést, a környezet kizsákmányolását és abbahagyná a fogyasztás ösztönzését az egyre elérhetőbb stílusokkal, a ruházati óriás a fogyasztói lelkiismeret megnyugtatására törekszik, hogy elhiggyék, egyre környezetbarátabb és körforgásos anyagokból készült termékeket vásárolnak.

A szerzőről

Ali Amina

Leave a Comment