A napenergia is lehet még zöldebb, ha például benzinmotoros fűnyírók helyett bárányok nyírják a füvet a naperőmű területén. Az öko-fűnyírás bevezetése költségcsökkenést is jelent, de nem mellesleg észszerű és nagyszerű.
Tizenöt évvel ezelőtt a Google állt elő azzal, hogy kecskékkel nyírja a füvet a Mountain View-n lévő vezérigazgatóságánál. Ott 200 kecske kellett a California Grazintől és általában egy hetet töltöttek a karbantartással. Ezt az ötletet előtte én is bevetettem a cégnél, ahol dolgoztam, és ahol a traktoros fűnyírók hangoskodtak, de nem vettek komolyan. Pár év elteltével (OK, volt az 11 is) a PannonWatt egyik naperőműjében jártunk, akik a 13. Fenntarthatósági Nap egyik virtuális kiállítói voltak, és nyilván felmerült a kérdés, hogy miért is nem a kecskék nyírják a füvet.
Ezek után ma tágra nyílt pupillákkal olvastam a hírt, hogy az E.ON-nál elkezdtek ezzel kísérletezni. Nem kecske, hanem bárány – ez logikus is, mert a kecske ugrabugrál, és ezzel akár kárt is tehet a napelemben – de a lényeg, hogy „biofűnyírót” tesztelnek. Eddig is büszke voltam arra, hogy a Planet Fanatics’ Network az E.ON partnere fenntarthatósági kérdésekben, de ez a hír ma különösen jó érzéssel tölt el.
A földre telepített napelemek alatt a füvet rendszeresen nyírni kell, hogy az energiatermelés hatékonysága a maximumon legyen. A fű röviden tartásával meg kell előzni a napelemek beárnyékolását és az elszáradó fű okozta esetleges tűzveszélyt is. A fűnyírást eddig – alkalmanként 25 liter benzin felhasználásával – benzinmotoros fűkaszával és fűnyíró traktorral végezték. Ahova a kasza és a traktor nem ér el, ott vegyszeres gyomirtást alkalmaztak. A gépek és vegyszerek helyébe lépő bárányok bevonása számos előnnyel jár: a birkák karbonsemleges bioüzemanyaggal, azaz fűvel „üzemelnek”, nemcsak legelik, hanem tapossák és trágyázzák is a gyepet. Mindemellett a környezetre is jobban vigyáznak: nem kapcsolódik hozzájuk mikroműanyag-szennyezés, mint például a fűkaszák használatakor, és szemben a gépesített fűnyírással, kőfelverődést sem okoznak, azaz nem tesznek kárt a napelemekben.
A tíz bárányt – akik valamennyien szelíd jerkék, azaz nőstények – egy nagyobb, 150 egyedet számláló nyájból kapja kölcsön az E.ON napelemparkja tavasztól őszig. A 24 órában őrzött, bekerített naperőművi területen biztonságban lesznek, és arra is lehetőség nyílik, hogy a mindennapjaikat nyomon kövessék. Ha egy aszályos periódusban kevesebb a fű, átmenetileg csökkenteni lehet a létszámot, ha pedig sok eső esik, és bővebb a táplálék, újabb állatokat is kihelyezhetnek melléjük. A komfortjuk érdekében itatókat és árnyékos akolt is létesítettek, hogy bármilyen is az időjárás, mindig otthonosan érezzék magukat. Télen a fű nem nő, így legeltetésre sincs szükség, ezért az állatok a téli szünetben csatlakoznak a telet a hodályban töltő nyájhoz, majd tavasszal újra felveszik a „szolgálatot”.
A naperőművi legeltetés a legfejlettebb energiatermelési célú területhasználatok közé tartozik. A földterület mezőgazdasági és napenergia-termelési kettős felhasználásával, az úgynevezett agrovoltaikus módszerrel Európában és Amerikában is kísérleteznek. Az élő állattal való „fűnyírás” egy olyan megoldás, amivel minden érintett nyer. Kíméli a környezetet és általa a megújuló energiatermelés ezzel a körülménnyel egy kicsit még fenntarthatóbbá válik. Az E.ON is kísérleti szinten foglalkozik jelenleg ennek hazai meghonosításával. A gyakorlatban derül majd ki, hogy más telephelyeken, illetve nagyobb léptékben is lehet-e alkalmazni.
Az E.ON szakértői folyamatosan keresik az újabb természetközeli, fenntartható megoldásokat. A vállalatcsoport három telephelyén – Létavértesen, Gönyűn és Szigetváron – idén méhlegelőket létesítettek: speciális összetételű vadvirágmag-keveréket vetettek el a beporzó rovarok részére. Az energiacég nyíregyházi és debreceni erőművének falára mesterséges molnárfecske-fészkeket és denevérodúkat telepítettek, hogy a hasznos, védett madarak és repülő emlősök városi környezetben is biztonságos otthonra leljenek.
A toponári naperőmű mára már „birkabiztos”: a vezetékek védőcsőben futnak, így nem jelentenek kockázatot a bárányok számára, és minden négyzetméterre kiterjedő bejárással győződtek meg róla, hogy nincs olyan hely a területen, ahová egy-egy állat beszorulhatna. A nyájat gondozó juhász kéthetente ellenőrzi a bárányok jólétét és egészségét, szükség esetén szénával is kiegészítve a táplálékukat. A bekamerázott, körbekerített telep pedig biztonságot nyújt számukra a ragadozóktól és mindenféle háborgatástól – ezzel és a mindig friss fűvel honorálva a közreműködésüket a tiszta energiatermelésben.
[forrás: E.ON sajtóközlemény]
