Felvezető cikkünkben bemutattuk az aktuális állapotot és trendeket a közlekedési szektorban. Ebben a cikkünkben most Magyarország közlekedési állapotára és innovációira fókuszálunk.
Szó lesz a járműállományról, az innovációkról, a tervezett újításokról, és megvizsgáljuk, hogy ezek hogyan járulnak hozzá Magyarország fenntarthatóbbá tételéhez.
Magyarország közlekedési kibocsátásai
Magyarország közlekedéshez kapcsolódó kibocsátásai messze meghaladják az EU átlagot. A hazai előrejelzések alapján 2030-ra a közlekedésből származó üvegházhatású gáz-kibocsátás a mostani szintnél alacsonyabb lesz, de az 1990-es szintnél magasabb marad.
2022-ben Magyarországon a legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátás a közlekedési szektorból származott (26%), ezt követte az épület-szektor (20%) és az energia szektor (18%),
Forrás: KSH.hu
A KSH adatai szerint 2020-ban Magyarországon 3 920 799 személygépkocsi volt nyilvántartva. Ez az előző évekhez képest évi 100–200 ezer darabos növekedést jelent. A személygépkocsik átlagéletkora 2005 óta folyamatosan növekszik: 10,5 évről 2020-ra 14,7 évre emelkedett, majd 2023-ra tovább romlott 15,8-ra.
Ezzel párhuzamosan az Európai Unióban Magyarország a harmadik legalacsonyabb értékkel rendelkezik az 1000 főre jutó személygépkocsik számát tekintve, amely 2019-ben 390 autó/1000 lakos volt. Ennél kevesebb autó csak Lettországban (381 autó/1000 lakos) és Romániában (357 autó/1000 lakos) található. Ez pedig azt jelenti, hogy bár autóból kevés van a lakosságra vetítve, azok mégis nagyon szennyezőek.
Elektromos autók helyzete Magyarországon
Egy év alatt közel 50%-kal nőtt az elektromos autók száma Magyarországon, miközben a töltőállomások kiépítése is folyamatosan zajlik. 2023-ban Magyarországon összesen 107 720 új személygépkocsit helyeztek forgalomba, ami 3,4%-kal kevesebb az előző évi 111 540 darabhoz képest.
Az elmúlt évben az új autók piacának 5,4%-át tették ki a tisztán elektromos járművek. A plug-in hibrid modellek hasonló arányban, 5,1%-os piaci részesedéssel, összesen 5 546 darab került értékesítésre.
2023 márciusában Magyarországon körülbelül 70 000 zöld rendszámos jármű volt regisztrálva, ezek közül mintegy 38 000 tisztán elektromos meghajtású.
Akadálymentesített tömegközlekedés a fővárosban
Budapesten az egyik legelérhetőbb közlekedési forma a tömegközlekedés, ahol folyamatos fejlesztés történik az akadálymentesítésre. Eddig az intézkedések a süllyesztett járdaszegélyeket, taktilis jelzéseket, hangos közlekedési lámpák kialakítását érintette. A felszíni átkelés lehetőségének biztosítása egyre több helyen cél, illetve a megállók akadálymentes fejlesztése is napirenden van.
A trolibuszok 90%-a alacsony padlós, az M3 és M4 metrók akadálymentesek, a villamosok 40%-a alacsony padlós, amit a megállók akadálymentesítése mellett szintén fejleszteni akarnak, 2024 és 2026 között újabb 51 alacsony padlós, akadálymentes CAF villamos formájában. Budapesten belül pedig a BKK csak alacsony padlós buszokat üzemeltet. Új trolibuszok beszerzése is kiírásra került, a főváros 160 gépjárművet szeretne majd beszerezni. 2025-től a lejáró (150 gépjármű) autóbusz szolgáltatásokat elektromos gépjárművek (90 gépjármű) szerződtetésével szeretné részben majd fedezni.
A vasút helyzete Magyarországon
2021-ben Magyarországon a belföldi személyszállításban a vasúti közlekedés aránya a hetedik legmagasabb volt az EU-ban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2020 és 2022 között 345,9 millió utast (18 106 millió utaskilométert) szállítottak vasúton. Az aktív vasútvonal hálózat – ha igaz – 8057 km hosszú.
Ez a közlekedési lehetőség azonban már a világháború óta több sebből vérzik. Úgy az infrastruktúra karbantartási és fejlesztési hiánya, mint az elavult járműpark. Az elmaradó és lassú fejlesztések sajnos egyre nagyobb és egyre több problémát fognak jelenteni a jövőben. És nem csak a személyszállításra kell ilyenkor gondolni, de milyen nagyszerű lenne, ha a tranzitországban a tehergépjárművek a határon „felpattannának” a teherszállító vasútra és onnan vonatoznának a másik határig, vagy akár tovább nem terhelve ezzel az utakat és a gépkocsivezetők idegrendszerét, nem mellesleg a légköri szennyezést sem [a szerk. fejlövése].
Zöld kötvényből vasúti fejlesztés
A 2022-es állami Zöld Kötvény kibocsátáson befolyt összeg jelentős részét zöld közlekedési megoldásokra tervezték fordítani. Ebben szerepel a kocsik kényelmének, segédberendezések, speciális szolgáltatások, valamint a vasúti infrastruktúra felújításának, költségeinek finanszírozása.
Megvalósult a Sopron-Szentgotthárd vonalon egy 117 km-es útszakasz kiépítése. A hídfejlesztési program I. szakasza három híd korszerűsítését fedte le 2020-ban (0,17 km). 2020 és 2022 között 2 útvonalat is fejlesztettek 56 km-ben, Szombathely-Kőszeg, valamint Debrecen-Püspökladány útvonalon.
Emellett 2020 és 2022 között egy rövid vasútvonal elektromosítása is megtörtént Szabadbattyány-Balatonfüred útvonalon, valamint számos intercity vagon és tram-train került beszerzésre.
Magyar innovációk a közlekedésben
Klímajegy – Az utazás zöld jövője
A klímajegy egy viszonylag új koncepció Magyarországon, koncepciója hasonló az osztrák klímajegyhez. Ez az utazási forma lehetőséget nyújt az embereknek arra, hogy egy fix áron, korlátlanul használhassák a tömegközlekedést egy meghatározott időszak alatt. A klímajegy (országbérlet) célja, hogy ösztönözze a közösségi közlekedés használatát, csökkentve ezzel a személygépkocsik számát az utakon, ami hozzájárul a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez és a városi levegőminőség javításához.
Digitalizáció – Járműkövetés élőben Budapesten
Budapest közlekedési rendszere egyre inkább digitalizálódik. A fővárosban elérhető olyan innovatív megoldás, amely lehetővé teszi az utasok számára, hogy élőben kövessék a tömegközlekedési járművek mozgását. Ez a szolgáltatás, amely okostelefonon és számítógépen egyaránt elérhető, nagyban megkönnyíti a közlekedés tervezését.
Az utasok pontosan láthatják, hogy hol tartózkodnak a buszok, villamosok és metrók, így jobban tudnak alkalmazkodni a közlekedési helyzetekhez és minimalizálhatják a várakozási időt. Ez az innováció azért is különleges, mert számos európai nagyváros nem biztosít ilyen lehetőséget.
2024-ben pedig egy utazást megkönnyítő tervező applikációval bővül a MÁV-VOLÁN-csoport szolgáltatásainak sora, az EMMA-val (Egységes Menetrend Magyarországon), az utazástervező jelenleg még tesztüzemben kezdte csak meg a szolgáltatást. Az applikáció emellett a helyközi járatok és egyes helyi járatok menetrendi és valós idejű, forgalmi adatait is megjeleníti majd.
Intelligens közlekedési rendszerek
Budapesten és más magyar városban is bevezették az intelligens forgalomirányító lámpákat, amelyek előnyben részesítik a tömegközlekedési eszközöket. Ezek a rendszerek javítják a közösségi közlekedés hatékonyságát és vonzerejét, hozzájárulva a forgalom csökkentéséhez és a közlekedési idő optimalizálásához.
Neumann H2
A magyar fejlesztésű jármű tavaly került bemutatásra a COP28-on. A Neumann H Futárautó mögött álló csapat célja egy olyan jármű létrehozása volt, amely kielégíti a modern városi logisztika igényeit, miközben minimalizálja a környezeti terhelést. Az autó tervezése során nagy hangsúlyt fektettek az aerodinamikai kialakításra, az alacsony energiafogyasztásra és az újrahasznosítható anyagok felhasználására.
Ez a futárjármű hidrogénnel és napenergiával működik. A Kecskeméti Egyetem és a MOME által tervezett jármű 250 km-t is meg tud tenni egy feltöltéssel.
Forrás: automotor.hu
Hidrogéncellás autóbusz
A budapesti agglomerációban a Volánbusz járatain üzemel kísérleti projekt jelleggel a hidrogén üzemeltetésű busz. A projektben a HUMDA a közösségi közlekedésben történő felhasználás lehetőségeit teszteli, és a fővárosi agglomeráción túl Debrecenben, Győrben, Kecskeméten, Kaposváron, Miskolcon és Zalaegerszegen is időszakosan forgalomba állítanak hidrogén üzemanyagcellás buszokat.
A HUMDA hidrogén-üzemanyagcellás autóbusz demonstrációs mintaprojektjének keretében, az Illatos úti töltőállomáson ingyenesen lehet tankolni összesen 4000 kilogramm hidrogént, ezt jelenleg előre felvett bejelentkezés után bárki megteheti a hidrogéncellás járműjével.
Forrás: Greendex.hu
A hidrogén üzemű járművek száma Magyarországon jelenleg nagyon alacsony, és az infrastruktúra is még csak most kezd kiépülni. Az első hidrogén töltőállomás 2024 januárjában nyílt meg Budapesten, amit a Linde Gáz Magyarország Zrt. üzemeltet. A jövőbeni tervek között szerepel több hidrogén töltőállomás kiépítése, valamint a hidrogén üzemű járművek számának növelése. Az előrejelzések szerint 2025-re 5, 2030-ra pedig 14 nyilvános hidrogén töltőállomás épülhet Magyarországon.
A hidrogén üzemanyagcellás autók és teherautók tesztelése azonban már elkezdődött, például a Gebrüder Weiss Kft. az első, amely hidrogén üzemű teherautót tesztel Magyarországon.
Önvezető autók
Magyarország is tagja annak a harminc országnak, amely alkalmas az önvezető autózás tesztelésére írta a KPMG egyik felmérése 2020-ban (25. helyen). Az első helyen Szingapúrral, és őt követve Észak-európai országok mint Hollandia is magas helyen vannak.
Magyarországon az AImotive rendszerfejlesztő cég mellett sok külföldi vállalat, mint a Knorr-Bremse vagy a Thyssenkrupp önvezető technológiához kapcsolódó kutatás fejlesztési tevékenysége is jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az ország szerepeljen ebben a felsorolásban. A ZalaZONE járműipari tesztpályát 2017-ben kezdték el megépíteni annak érdekében, hogy Magyarország az európai autonóm gépjármű fejlesztések egyik központjává váljon.
Forrás: avl.com
Már 2015 szeptemberében megalakult a RECAR Autonóm Jármű Kutató Központ a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karának (KJK) gondozásában, amelyhez csatlakozott a BME VIK, az ELTE IK és az MTA SZTAKI is.
Ennek következtében Zalaegerszegen épült a tesztpálya, ahol többek között egy Smart City Zone nevű városi szimulációs környezet ad lehetőséget az önvezető autók tesztelésére, valamint a kapcsolódó töltési és kommunikációs infrastruktúra fejlesztéseinek demonstrálására, köztük a Magyar Telekom és a T-Systems jóvoltából az 5G tesztelésére is. A zalaegerszegi tesztpálya egyedi abból a szempontból is, hogy a kapcsolódó M76-os főút révén intelligens gyorsforgalmi szakaszt is kaphat a jövőben.
A magyar okos út
Az M76-os út megérdemel egy külön fejezetet, ha már a magyar közlekedési innovációkat taglaljuk. Az új okos út számos fejlett technológiát foglal magában, mint a mozgatható terelőfalak, a Rolling Barrier görgős korlát, a Blue System drótkötél korlát, motoros alácsúszásgátló, szemből történő útra hajtásra figyelmeztető rendszer, okos világítás, napelemek, valós idejű szenzorok és automatikus jégmentesítés.
Összességében elmondható, hogy bár a magyar közlekedésnek komoly hiányosságai és elmaradásai vannak, innovációk terén igyekszik lépést tartani a legújabb trendekkel.
[A sorozat szerkesztői: Ali Amina, Ónodi Vanda és Szomolányi Katalin]
