Az innovációs cikksorozatunk következő fejezetében a városi és tömegközlekedést vesszük górcső alá. Megnézzük, milyen szabályozásokat hoznak a városi közlekedés fenntarthatóvá tételéhez. Az önvezető buszoktól az 1000 km/h-val közlekedő vonatokig, a repülő taxikat is taglaljuk.
A közlekedési kibocsátások trendjei
A közúti közlekedésből származó szén-dioxid kibocsátás 2023-ban világszinten 6,1 Gt körül mozgott, ez a szám 2015 óta szinte alig változott. 2020-ban mutatott nagyobb visszaesést a COVID következtében. A COP28-on a résztvevők azt a célt tűzték ki, hogy a kibocsátást 2030-ra 4,2 Gt CO2 szintjére kell csökkenteni.
Uniós viszonylatokban az új személygépkocsikra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírásokat a 2019/631/EU rendelet határozza meg. Ezen felül az EU az elektromos járművekre való átállást két, 2023-ban kiadott jogszabállyal igyekszik elősegíteni: a Zöld Megállapodás Ipari Tervével, valamint az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló rendeletével, amely a tagállamokat a könnyű- és nehézgépjárművek számára is elérhető elektromos töltőállomások kiépítésére kötelezi.
Magyar kitekintés
Magyarországon a személygépkocsik szén-dioxid kibocsátása a 2021-es évben 36%-kal haladta meg az Európai Uniós átlagot. Az autósok azonban sokat segíthetnének a kibocsátás csökkentésében például azzal, ha a gépjármű helyett például a vonatot választanák. A MÁV-Volán-csoport tavalyi közleménye szerint több mint 1,7 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást takarítottak meg az utasok a vasúti közlekedéssel 2021. február 17. óta (viszonyításként: Magyarország 2021-es kibocsátása kb. 60 millió tonna volt)
A CO2 megtakarítás kampány keretében a MÁV-START elindított egy CO2-számlálót is, amely a megelőzött károsanyag-kibocsátás mennyiségét mutatja. Az 1,7 millió tonna megtakarítás a kalkulátor szerint 2023 februárja óta több mint 3 millió tonnára növekedett.
2021. február 17-től minden MÁV-START által kiállított elektronikus vonatjegyen, bérleten, továbbá azokon a nyomtatott jegyeken és bérleteken, ahol ez nem okoz többlet papírfelhasználást, feltüntetik a rajtuk szereplő távolságra vonatkozó megtakarított CO2-kibocsátás mennyiségét. Ennek köszönhetően az utasok is láthatják, hogy mennyit tettek a környezetért azáltal, hogy a vasutat választották a személygépkocsik helyett. Nyilván ezen motiváció mellett az is sokat számítana, ha a tömegközlekedés magasabb komfortot, megbízhatóságot és biztonságot nyújtana az utasok számára.
Forrás: MÁV-csoport
Az említett adatok alapján elmondható, hogy Magyarországon égető problémát jelent a tömegközlekedés fejlesztése.
Dízel-tilalom az egyes országokban
Más országokban szabályozásokkal serkentik a tömegközlekedés, vagy a környezetbarátabb járművek használatát.
2023. február 1-től például nem hajthatnak be München belső kerületeibe az Euro 4-es vagy annál régebbi kibocsátási normákkal rendelkező dízel járművek (ezek 2006. január és 2011. december közötti járművek). Ezen kívül további szigorításokat vezetnek be, hiszen október 1-től már az Euro 5-ös dízeleket is kitiltják.
A levegő minőségének javítása céljából a varsói városvezetés is úgy határozott, hogy 2024 és 2032 között kitiltják a 18 évnél idősebb dízel és a 27 évnél idősebb benzinüzemű környezetszennyező gépjárműveket Varsó több kerületéből, köztük a belvárosból is. A szabályozás alól csak a mentő és hatósági járművek, a veterán autók valamint a fogyatékkal élők mentesülhetnek.
Magyarországon a Levegő Munkacsoport azt próbálja szorgalmazni, hogy 2022. júliusától kezdve több éven át, fokozatosan vezessék be a dízel autókra vonatkozó korlátozást. A civil szervezet javaslata szerint a 15 évesnél idősebb dízelautók 2024-től nem közlekedhetnének Budapesten, két évvel később pedig már a 11 évnél régebbiek sem.
MI a közlekedési rendszerekben
A fejlett országokban a tömegközlekedés fontos része az MI. A mesterséges intelligenciát a forgalomirányítási rendszerekben használják a forgalomáramlás optimalizálására és a torlódások csökkentésére.
A valós idejű forgalmi adatok elemzésével az MI-algoritmusok képesek a közlekedési jelzések beállítására és a járművek átirányítására a kevésbé zsúfolt utakra, csökkentve ezzel az utazási időt és az üzemanyag-fogyasztást.
A mesterséges intelligencia által nyújtott előnyök a tömegközlekedésben is megmutatkoznak. A jegykiadó rendszerekből és az automatizált utasszámláló berendezésekből származó jelentős adatmennyiség hozzájárul a hálózaton áthaladó utasforgalom könnyebb elemzéséhez. A jobb helyzetfelismerés révén a forgalomirányítók lépéseket tehetnek, ha a keresleti szokások eltérnek az átlagos körülményektől, illetve ha késések vagy infrastrukturális hibák befolyásolják a működést.
Loop – “Teslas in tunnels!”
A Loop egy teljesen elektromos, nagysebességű földalatti tömegközlekedési rendszer, amely segítségével az utasokat köztes megállók nélkül közvetlenül a célállomásukhoz szállítják. “Teslák az alagutakban!”-ként is ismert ez a rendszer. A Loop inkább hasonlít egy földalatti autópályára, mint egy metró rendszerre. Továbbá, a Loop járművek gyorsabban közlekednek, mint a hagyományos metrókocsik (akár 150 km/h-val szemben legfeljebb 65 km/h-val).
A metróval ellentétben, az alagút útvonala mentén építhető állomások számának gyakorlatilag nincs felső határa, hiszen az állomások mérete egészen kicsi, két parkolóhely méretű is lehet.
Mivel az állomásoknak ilyen kis alapterületre van szükségük, könnyen beilleszthetők a forgalmas városközpontokba, parkolóházakba és lakóközösségekbe. Szükség esetén nagyobb állomások építhetők a kapacitás növelése érdekében.
A nevadai alagút, a Las Vegas Convention Center Loop (LVCC) 2,7 km hosszú, és egy év alatt épült meg. Jelenleg a kongresszusok számára üzemel, és három állomással rendelkezik. Azt ígéri, hogy a 45 perces, a kampuszon átvezető utazási időt hihetetlenül rövidre, két percre csökkenti. A másik elkészült alagút a kaliforniai Hawthorne-ban található, és a Hawthorne Municipal Airport külső oldalán fut körbe. Hossza 1,7 km, és a „hurok alapú közlekedés” módszerének tesztelésére használják.
Forrás: Loop — The Boring Company
Szuperblokkok
A szuperblokkok kialakítása során a városrészeket kisebb, autómentes zónákra osztják, ahol a közlekedés főként a peremterületeken zajlik, míg a belső részeket közösségi és zöldfelületek számára tartják fenn.
Barcelona a szuperblokkok koncepciójának úttörője. A város célja, hogy 2030-ig 503 szuperblokkot hozzon létre és a főbb sugárutakat gyalogos zónává alakítsa. Az első szuperblokkokat 1993-ban vezették be, és azóta a város számos területén alkalmazzák ezt a megközelítést.
Forrás: Suitelife.com
Repülő taxi Japánban
A repülő taxi várhatóan a jövő városi közlekedési eszköze, amely lehetőséget nyújt arra, hogy a városokban a légi közlekedést integrálják a mindennapi mobilitásba. Az elektromos meghajtású járművek környezetbarátok, és jelentősen csökkenthetik a közúti forgalmat.
Még kísérleti szakaszban van, de Japánban, különösen Tokióban, már jelentős előrelépések történtek a technológia fejlesztésében. A 2025-ös Osaka Expo idejére tervezik az első kereskedelmi járatok elindítását. A szabályozások már folyamatban vannak, és néhány engedélyt már meg is kaptak rá 2024-ben.
A kínai Polgári Légiközlekedési Hatóságtól (CAAC) kapott „típusengedély” az EHang 216-S modelljére vonatkozik, amely egy 16 rotoros drón és ami két utast képes szállítani 130 km/h-s sebességgel, maximum 30 kilométeres hatótávval.
Forrás: The Economist
Hyperloop-csővasút
A Hyperloop egy újfajta, rendkívül gyors közlekedési eszköz, amely légritkított csövekben mozgó utasszállító kapszulákat használ. A rendszer rendkívül energiahatékony, és akár 1000 km/h sebességet is elérhet, jelentősen lerövidítve az utazási időt. A technológia még fejlesztés alatt áll, de az Egyesült Államokban, az Egyesült Arab Emírségekben és Indiában már előrehaladott tervezési és tesztelési fázisban van. Az első működő vonal 2030 körül várható.
Fejlesztési Állapot
- Európai Hyperloop Központ: Hollandiában, Groningenben hozták létre az Európai Hyperloop Központot, amely egy 420 méteres tesztcsővel rendelkezik a technológia kísérletezésére.
- Prototípusok és Tesztelés: Több cég, mint például a Hyperloop Transportation Technologies (HTT) és a Virgin Hyperloop, aktívan dolgozik prototípusok fejlesztésén és tesztelésén. Az első utasokkal végzett tesztet a nevadai sivatagban hajtották végre.
A hyperloop technológia jelentős műszaki kihívásokkal néz szembe, mint például a vákuum fenntartása a hosszú csövekben és az utasbiztonság garantálása. Emellett a gazdasági megvalósíthatóság is kérdéses, mivel a szükséges infrastruktúra kiépítése rendkívül költséges.
Maglev vonatok-Lebegő mágnesvasút
A Maglev vonatok tulajdonképpen a mágnesek működési mechanizmusain alapulnak. Kínában és Japánban már működnek maglev vonalak, és folyamatosan fejlesztik őket. Például a sanghaji maglev vonal 30 km hosszú, amelyen a vonat akár 430 km/h sebességgel is közlekedhet. A jövőbeni projektek közé tartozik a Tokió és Oszaka közötti maglev vonal, amely várhatóan 2037-re készül el.
A maglev vonatok két fő típusa létezik:
- Elektromágneses lebegtetés (EMS): Ebben a rendszerben elektromágnesek vonzzák a vonatot a sínhez, ami stabil lebegést biztosít. A sínben és a vonatban a mágneseknek úgy szabályozzák az erejüket, hogy a vonat mindig egy kis távolságot tartson a sín felett.
- Elektrodinamikus lebegtetés (EDS): Ez a rendszer szupravezető mágneseket használ, amelyek taszító erőt hoznak létre a sín és a vonat között, így a vonat lebeg. Úgy működik, mintha két mágnest az azonos pólusán próbálnánk összeilleszteni.
A vonat mozgatását lineáris motorokkal oldják meg, amelyek a sínekbe épített tekercsekkel lépnek kölcsönhatásba, előre hajtva a járművet.
Önvezető buszrendszerek
Rotterdam híres innovatív megközelítéséről a közlekedés terén, különösen az autonóm járművek alkalmazásában. Az autonóm buszok, mint például a Transdev által üzemeltetett ParkShuttle, jelentős szerepet játszanak a város fenntartható közlekedési rendszerében. A ParkShuttle rendszer Rotterdamban a világ egyik első autonóm közlekedési szolgáltatása, amely dedikált sávokon közlekedik. Az autonóm járművek használata lehetővé teszi a közlekedési hatékonyság növelését és a környezeti terhelés csökkentését.
Ezek a rendszerek optimalizálják a járművek útvonalait és sebességét, ami csökkenti az energiafogyasztást. Az intelligens forgalomirányítás révén a járművek hatékonyabban közlekedhetnek, minimalizálva a forgalmi dugókat.
Forrás: Amsterdam Smart City
Okos parkolási rendszerek
Az okos parkolási rendszerek olyan technológiai megoldások, amelyek célja a városi parkolás hatékonyságának növelése és a környezeti terhelés csökkentése. Ezek a rendszerek különféle technológiákat alkalmaznak, mint például szenzorok, mobilalkalmazások, IoT eszközök, és dinamikus árazási modellek, hogy valós idejű adatokat szolgáltassanak a parkolóhelyek elérhetőségéről és optimalizálják a parkolási folyamatot.
Az intelligens parkolási rendszerek valós idejű adatokat gyűjtenek a parkolóhelyek foglaltságáról, amelyeket az autósok és a városvezetés egyaránt felhasználhatnak a forgalom optimalizálására. Az autósok gyorsabban találhatnak parkolóhelyet, csökkentve a keresgélési időt, a felesleges köröket és ezzel a kibocsátást.
Városok, mint San Francisco, Barcelona és Stockholm már sikeresen alkalmazzák ezeket a rendszereket, bizonyítva azok hatékonyságát a forgalom kezelésében.
Aszfaltba épített szenzorok
Barcelona intelligens parkolási rendszere a város fenntartható közlekedési infrastruktúrájának egyik kulcseleme. A rendszer alapját az aszfalt alá beépített szenzorok képezik, amelyek valós idejű adatokat szolgáltatnak a parkolóhelyek foglaltságáról. Az információkat mobilalkalmazásokon és digitális kijelzőkön keresztül juttatják el a sofőrökhöz, akik így gyorsan megtalálhatják a szabad helyeket.
Forrás: Suitelife.com
Dinamikus árazás
A LA Express Park Los Angeles városának intelligens parkolási menedzsment programja, amely dinamikus árazást alkalmaz a parkolási díjak meghatározásához. A rendszer lényege, hogy a parkolási díjakat a kereslet alapján változtatja, azaz amikor a kereslet alacsony, a díjak is alacsonyak, míg magas kereslet esetén a díjak emelkednek. Ez a megközelítés segíti az autósokat abban, hogy eldöntsék, mikor érdemes utazniuk, és ösztönzi őket alternatív közlekedési módok használatára, amikor a parkolás drágább vagy nehezebben elérhető.
Az urbanizáció hatására égető problémát jelent a városokban élő lakosság megfelelő utaztatása. A bemutatott innovációk segítségével a városi és tömegközlekedési rendszerek sokkal fenntarthatóbbá és kényelmesebbé válhatnának.
[A sorozat szerkesztői: Ali Amina, Nagy Noémi, Ónodi Vanda, Szomolányi Katalin és Vasók Rita]
