A következő cikksorozatunk központi témáját a divatipar képezi. A divat sokkal több, mint puszta öltözködés; az önkifejezés és a társadalmi különbségek kifejezője. Története során az ipari forradalom és globalizáció révén vált a gyorsan változó trendek és a tömegtermelés iparágává.
Mára a divatipar komoly környezeti és társadalmi hatásokkal bír: a globális textiltermelés megkétszereződött, jelentős hulladékot termel, és a szén-dioxid-kibocsátás 10%-áért felelős. A divat világszerte 75 millió embernek biztosít munkát, de sok esetben alacsony bérekkel és rossz munkakörülményekkel. A fenntarthatóság a divatiparba is egyre jobban beszövi magát és égetőbb kérdéskörré válik a divat jövőjét illetően is.
A divatról röviden
A divat története szorosan összefonódik az emberiség fejlődésével és sokkal többről szól, mint csupán ruházatról. Az ősi időkben az öltözködés elsősorban a környezeti viszonyokhoz való alkalmazkodást szolgálta, később azonban a ruhák egyre inkább státuszszimbólummá, az önkifejezés eszközévé váltak. A divat idővel a társadalmi osztályok közötti különbségek hangsúlyozására is szolgált, de mindig is a változás és az újítás szimbóluma maradt.
A divat sosem állt meg. A 20. században az ipari forradalom és a globalizáció drámai fordulatot hozott: a ruhák tömegtermeléssé váltak, és az új technológiák révén a legújabb trendek gyorsabban terjedtek. A divat ma már nemcsak a kifutókon, hanem a mindennapokban is jelen van, és az egyéniség hangsúlyozására, a társadalmi normák tükrözésére szolgál.
Napjainkban a divat nemcsak esztétikai kérdés, hanem komoly társadalmi és környezeti hatásokkal járó iparág. De hogyan jutottunk el odáig, hogy a divat a környezethez való alkalmazkodástól és státuszszimbólumtól a világ egyik legkörnyezetszennyezőbb, komoly társadalmi problémákat okozó iparággá váljon a 21. században? És milyen hatása van a fenntarthatóság szempontjából?
Fenntarthatósági megközelítés számokban
Ahhoz, hogy megértsük, mivel állunk szemben, valójában mekkora a hatása, érdemes magára az iparágra is ránézni fenntarthatósági szempontból. Ehhez nyújtunk betekintést a fenntarthatóság hármas pillére mentén számokban.
Forrás: Making Resilient Decisions for Sustainable Circularity of Fashion
Környezeti hatások
- Textiltermelés: A világ textiltermelése 2000 és 2020 között megkétszereződött (58 millió tonnáról 109 millió tonnára).
- Hulladék: A ruházat és a textíliák legalább 7%-át teszik ki a globális hulladéklerakókban található hulladéknak.
- Túlfogyasztás: Átlagosan minden személy évente 11,4 kg ruhát használ, ami 442 kg szén-dioxid kibocsátást eredményez fejenként (ez egy személy kb. 3700 km autózásának felel meg).
- A fentieknek köszönhetően, becslések szerint a divatipar felelős a globális szén-dioxid-kibocsátás 10%-áért (ami Magyarország éves kibocsátása körülbelül 62-szeresének feleltethető meg).
Társadalmi hatások
- Foglalkoztatottak: A ruha és divatipar globálisan 75 millió munkavállalót foglalkoztat.
- Költés: Az Egyesült Államok vezeti az egy főre jutó divatkiadásokat, ahol az emberek átlagosan 819 dollárt költenek ruházatra és cipőkre.
- Megélhetési bér: Bangladesben a ruhagyári munkások átlagosan havi 96 dollárt (kb. 34 ezer Ft) keresnek, miközben még a kormány által javasolt megélhetési bér is ennek több mint a háromszorosa.
Gazdasági hatások
- GDP hozzájárulás: A divatipar globális piaci értéke 2023-ban körülbelül 1,7 trillió dollár volt, és várhatóan 2024-re eléri az 1,79 trillió dollárt. Ez a szám a világ GDP-jének körülbelül 1,63%-át teszi ki.
- E-kereskedelem növekedése: Az e-kereskedelem jelentős szerepet játszik a divatiparban, 2020-ban a globális divateladások körülbelül 29%-a online történt.
- Fast fashion: Az iparág 2024-ben 136,19 milliárd dolláros értéket képvisel, ami 10,74%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Cikksorozatunk elején szót ejtettünk a divat fejlődéséről, bemutattuk továbbá számadatokkal az iparág környezetre, társadalomra és gazdaságra gyakorolt hatásait. Az ezt követő pár cikkben többek között érintjük a fast és a slow fashion jellemzőit, illetve a lineáris és a körforgásos gazdasági modell különbségeit. Részletesen elemezzük a divatipar működését a fenntarthatósági szempontok alapján. Kitérünk az iparági, főként uniós szintű szabályozásra, majd végül a divatiparban megjelenő nemzetközi fenntarthatósági együttműködéseket vizsgáljuk meg.
[A sorozat szerkesztői: Ali Amina, Nagy Noémi, Vasók Rita és Szomolányi Katalin]
