Egyértelmű, hogy egy adott vállalat minél magasabban van az ellátási láncban, annál nagyobb a felelőssége. Egyénileg is rengeteget tehet, de mert a vállalatoknak sokszor ugyanazoktól a beszállítóktól származnak a termékeik, az együttműködésekkel még nagyobb lehet a hatásuk.
Néhány ilyen kiemelkedő példát mutatunk be az alábbiakban.
Future Supplier Initiative
Ez az együttműködés több nagy divatmárka, köztük a dán BESTSELLER, az amerikai Gap Inc., és a svéd H&M Group részvételével jött létre. Az iniciatíva célja, hogy csökkentse a textilgyártásból származó CO2-kibocsátást. Ezen belül is a Scope 3 kibocsátásokat, amelyek az iparág teljes kibocsátásának körülbelül 99%-át teszik ki.
Az együttműködés keretében pénzügyi támogatást és technikai segítséget nyújtanak a gyártóknak, hogy megvalósíthassák az energiahatékonysági és megújuló energiaforrásokra való átállási projekteket.
Manufacturer Climate Action Program (MCAP)
A Sustainable Apparel Coalition (SAC), a Nike és a Target közös programja, amely a gyártók dekarbonizációs útját támogatja. Az MCAP célja, hogy segítse a gyártókat a CO2-kibocsátás mérésében és a tudományosan megalapozott célok (SBT) kitűzésében. Bár kezdetben a Scope 1 és 2 kibocsátásokra összpontosítanak, hosszútávon a Scope 3 kibocsátások kezelését is célul tűzték ki.
International Accord for Health and Safety in the Garment and Textile Industry
A Rana Plaza tragédia több mint 1100 ruhaipari dolgozó életét követelte 2013-ban. A későbbiekben pedig a márkák közötti globális együttműködések alapjául szolgált, melyek közé tartozik az International Accord nevű összefogás. A kezdeményezés alapját a 2013-ban létrejött, bangladesi megállapodás képezte, melyet a munkahelyi biztonság előmozdítása, illetve a textil- és ruházati iparban előforduló üzemi balesetek gyakoriságának kezelése érdekében hoztak létre.
Forrás: Fahion Forum
A bangladesi megállapodást követően jött létre az Accord nemzetközi összefogás, melyhez több mint 220 márka és kiskereskedő csatlakozott. Az aláírók körébe tartozik például az Adidas Group, a H&M, a Mango, a Primark, a Puma, és még sokan mások. Jelenleg Banglades és Pakisztán a két fő ország, ahol a munkakörülmények javítását célozzák meg. Ezt a kört tervezik tovább bővíteni, így Srí Lanka, Marokkó és India is szerepelnek jelöltként a listán.
Az International Accord a márkák, a szakszervezetek, a gyárak, illetve a textil- és ruházati ellátási láncban dolgozók bevonásával három fő célt tűzött maga elé. A munkahelyi biztonsági kultúrát egyrészt biztonsági bizottságok képzésével tervezi előmozdítani. Másrészt a munkavállalókat arra ösztönzi, hogy azonosítsák, kezeljék és ellenőrizzék a biztonsági veszélyeket a gyárakban.
A tűz-, elektromos, szerkezeti és kazánbiztonsági balesetek megelőzésére az Accord mérnökök által vezetett ellenőrzést és helyreállítási programot javasol. Végül felveti egy független panaszmechanizmus létrehozását is a munkavállalók számára, amelyen keresztül hangot adhatnak a biztonsági aggályaiknak.
Fashion Industry Charter for Climate Action
A Fashion Industry Charter for Climate Action egy globális kezdeményezés, amit az ENSZ indított 2018-ban. Célja, hogy a divatipar szén-dioxid-kibocsátását drasztikusan csökkentse és előmozdítsa a klímaváltozás elleni küzdelmet.
A Charta a divatipar által kibocsátott Scope 1, Scope 2 és Scope 3 kibocsátások kezelésére fókuszál, ideértve a gyártás, szállítás, beszállítói lánc, és a termékek életciklusának minden szakaszát. Az egyezmény célja a teljes dekarbonizáció 2050-ig, miközben 2030-ra 50%-os kibocsátáscsökkentést kívánnak elérni a gyártási folyamatok, az anyagfelhasználás és az energiahatékonyság javításával.
Az iparág szereplői együttműködnek beszállítóikkal, hogy csökkentsék a Scope 3 kibocsátásokat.
Számos nagy divatmárka és kereskedő csatlakozott a kezdeményezéshez, többek között: Adidas, H&M, Nike, Levi’s, Chanel, Puma, SHEIN.
A divatmárkák és a Scope 3: What Fuels Fashion? : Fashion Revolution
A Scope 1 és 2-be tartozó kibocsátások a szervezet teljes üvegházhatású-gáz kibocsátásának csak körülbelül 3-5%-át teszik ki, és egyes esetekben ez az arány akár 0,3% is lehet, mint például a Lululemon márka esetében. Bár minden kibocsátás csökkentése fontos, ez a nagy divatcégek teljes lábnyomának csak kis részét teszi ki.
A Scope 3 általában egy márka legjelentősebb üvegházhatású-gáz hatását jelenti, és rávilágít a legkritikusabb területre, ahol szükség van rá. A divatiparban a kibocsátások átlagosan 96%-a a Scope 3-ból származik a jóváhagyott tudományos alapú célokkal (SBT) rendelkező divatmárkák esetében.
A Scope 3-ba tartozó kibocsátások több mint 80%-át az upstream kibocsátások adják – azaz az összes termékből és szolgáltatásból, amelyet egy vállalat vásárol. A fennmaradó 20% a downstream kibocsátásokból ered, azaz a vállalat termékeinek és szolgáltatásainak felhasználásával, ártalmatlanításával és életciklusvégi kezelésével kapcsolatos kibocsátásokból.
A márkák mindössze 4%-a (11/250) teszi közzé ország, mennyiség és kibocsátási típus szerinti bontásban a Scope 3-ba tartozó kibocsátásait. Ezen információk átláthatósága segít azonosítani azokat a területeket vagy régiókat, ahol a legmagasabb a kibocsátás.
A következő márkák azok, akik esetén elérhetőek ezek az információk: az American Eagle, Balenciaga, Bottega Veneta, Champion, G-Star Raw, Gucci, Hanes, JD Sports, lululemon, OVS és SAINT LAURENT. Az OVS a legjobb gyakorlat szerinti átláthatóságot mutatja be azzal, hogy az egyes országok kibocsátásának százalékos arányát is nyilvánosságra hozza. Például azt is közzéteszik, hogy a Scope 3-ba tartozó kibocsátásuk 58%-a Bangladesben keletkezik.
Összegzésként elmondható, hogy a divatipar fenntarthatóságra és karbonsemlegességre való törekvése jelentős hatásokat érhet el a globális együttműködéseken keresztül, hiszen az egyes vállalatok önálló erőfeszítései mellett az iparági összefogás elengedhetetlen a Scope 3 kibocsátások csökkentésében. Ahogy egyre több márka tesz konkrét lépéseket, már iparági szinten is érzékelhető lesz a kibocsátáscsökkentés hatása, ami pedig elengedhetetlen a fenntarthatóbb jövő megteremtéséhez.
[A sorozat szerkesztői: Ali Amina, Nagy Noémi, Vasók Rita és Szomolányi Katalin]