Korábbi cikkeinkben bemutattuk a fast fashion globális helyzetét. Rávilágítottunk, hogy milyen környezeti problémákat okoz, és hogy ezt még lehet tovább is fokozni az ultra fast fashion megjelenésével. A nemzetközi együttműködések azonban – ha minden igaz – a megoldásokat keresik az egyre nagyobb problémákat okozó iparággal kapcsolatban.
Bevezető cikkeink után áttérünk az alapanyagokként használt innovációkra. Hogyan tudnak a nagy márkák ipari méretben bambuszt használni ruhák előállítására? Hogyan lehet PET palackot újrahasznosítani, majd egy pólót készíteni belőle? A továbbiakban erről olvashattok.
Ruhákhoz használt ipari alapanyagok
Kender (Hemp)
A kender egy gyorsan növő növény, amely minimális víz- és peszticid-felhasználással termeszthető. A kenderrostokból készült szövetek tartósak és légáteresztőek, ami ideálissá teszi őket ruházati cikkek gyártására. Emellett biológiailag lebomló, így csökkenti a hulladék mennyiségét. Kezdetben főként ipari célokra használták, például kötelek és vásznak készítésére.
Ma már számos divatmárka használja ruházati cikkek előállítására. Olyan márkák, mint a Patagonia és a Levi’s, előszeretettel alkalmazzák a kendert termékeikben. Sőt, a Patagonia a kender megmunkálása során termelt hulladék kezelésére olyan vállalatokkal működik együtt, akik képesek azt építőanyagokká és más műanyagokkal és üvegszálakkal alternatív termékké átalakítani.
Forrás: Abiteks
Bambusz szövet
A bambusz szövetet a bambusznád rostjainak feldolgozásával állítják elő. Az anyag puha, antibakteriális tulajdonságokkal rendelkezik és jól szellőzik. Ruhák előállítására úgy használják, hogy a bambuszrostot cellulóz formájában kivonják, amelyet ezután fonallá alakítanak. A bambuszrostot különböző feldolgozási módszerekkel nyerik ki.
A bambusz gyorsan nő újraültetés nélkül is, és minimális vízfelhasználást igényel. A bambusz erdők emellett jelentős mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg. Olyan cégek, mint a Bamboo Clothing, és Bamboosa már alkalmazzák ezt az anyagot, hogy fenntarthatóbb alternatívákat kínáljanak.
PET palackból készült textil
A PET palackok újrahasznosítása a divatiparban egyre népszerűbbé válik, hiszen lehetőséget nyújt a műanyaghulladék csökkentésére és a fenntarthatóbb jövő megteremtésére.
A PET palackok újrahasznosításának folyamata több lépésből áll:
- A használt PET palackokat összegyűjtik, sterilizálják és apró darabokra zúzzák
- Az apró darabokat megolvasztják, majd szálakká alakítják, amelyekből fonalat készítenek
- A fonalakat szövetekké szövik vagy kötözik, amelyeket aztán ruházati termékek előállítására használnak
A Patagonia az elsők között volt, amely újrahasznosított poliésztert használt a ruházati termékekben. Az Adidas és a Nike is használja ezt az anyagot kollekcióiban. Az Adidas 2015-ben mutatta be az első Adidas x Parley futócipőt, amit újrahasznosított műanyag hulladékból készítettek. Azóta több millió termékben használták a Parley Ocean Plastic anyagot, amely részben partmenti közösségek által gyűjtött műanyaghulladékból készül.
A Nike több mint 3 milliárd műanyag palackot alakított át szövetekké, és évente átlagosan 1 milliárd palackot térít el a hulladéklerakóktól és vizektől.
A The North Face elindította a „Bottle Source” kollekciót, amely a műanyaghulladék csökkentését és a fenntarthatóság előmozdítását célozza. Ez a kezdeményezés olyan termékek, mint például pólók és vászontáskák gyártását foglalja magában, amiket nemzeti parkokból, mint a Yosemite, Grand Teton és Great Smoky Mountains összegyűjtött, újrahasznosított műanyag palackokból készítenek.
Forrás: Abiteks
Econyl
Az Econyl újrahasznosított nejlonból készül, amit óceáni hulladékból és régi halászhálókból nyernek ki. Az ECONYL gyártása során elhasznált halászhálókat, szőnyegeket és más nylon hulladékokat gyűjtenek össze és tisztítanak meg. Ezt követően a hulladékot lebontják alapanyagokra, majd újra fonallá alakítják, amit pedig már ruházati termékek gyártására használnak. Az így készült anyag ugyanolyan minőségű, mint a hagyományos nylon, de sokkal kisebb környezeti lábnyommal rendelkezik.
Számos márka indított kampányokat az ECONYL népszerűsítésére:
A Gucci az egyik első luxusmárka volt, amely az ECONYL-t használta férfi felsőruházatában. A Gucci Equilibrium platformon keresztül hangsúlyozzák a váltást a szűz műanyagról az újrahasznosított anyagokra. Az Adidas pedig már 2014-ben használta először ezt az alapanyagot.
Tencel
A TENCEL, amelyet a Lenzing AG fejlesztett ki, egy környezetbarát és fenntartható textil, amely egyre nagyobb népszerűségnek örvend a divatiparban. Ez az anyag természetes forrásból származik, és számos előnnyel bír mind a gyártók, mind a fogyasztók számára. A szálakat fenntartható forrásból származó fapépből állítják elő, leggyakrabban eukaliptusz-, bükk- vagy fenyőfából.
A gyártási folyamat során a fapépet oldószerrel kezelik, hogy cellulózrostokat nyerjenek ki belőle. Ezeket a rostokat aztán fonallá alakítják, amelyből különféle textíliák készülnek. A tencel egy fenntartható folyamat révén készül, amely lebontja a fenntarthatóan betakarított eukaliptuszfák fáját és cellulózát. Ezek a fák növényvédő szerek, műtrágyák és öntözés nélkül nőnek.
Ezen kívül, az előállított anyag 99%-át újra lehet hasznosítani. Továbbá, a márka garantálja, hogy minden fa fenntarthatóan betakarított eukaliptuszerdőkből származik, amelyeket a megfelelő hatóságok tanúsítanak (FSC).
A bemutatott alapanyagok széles körben elterjedtek nagy, ipari méretekben használtak. Egy pláza sorain vásárolva gyakran találkozhatunk ilyen anyagokból készült ruhákkal. Vannak azonban kisebb, kevésbé elterjedt méretekben gyártott ruhák, amik más alapanyagból készültek. Ezeket mutatjuk be a következőekben.
Kisvállalatok nagy ötletei
Némi fantáziával olyan alapanyagokból is lehet kreatív és egyedi ruhadarabokat alkotni, amelyek eredetileg a kukában landoltak volna. Egy fenntartható divatmárka, amely Kaliforniában és Brazíliában működik, az alumínium italos dobozokból merített inspirációt. A ruhadarabok elkészítéséhez a dobozok nyitófüleit használják fel. Ezekből a nem mindennapi alapanyagokból többek között kimonókat, blézereket és bolerókat gyártanak.
Forrás: Escama Studio
A világhírű holland divattervező, Iris van Herpen a Roots of Rebirth nevű kollekciójának darabjain keresztül a gombák bonyolultságát és a lábunk alatt lélegző élet összefonódását mutatta be. Az egyik ruha újrahasznosított műanyagból készült, amelynek az alapját tengeri hulladék képezte. Ezt a műanyagot olyan területekről gyűjtik össze, ahol a helytelenül kezelt hulladék veszélyt jelent az élővilágra és a part menti közösségekre.
Forrás: Editorial | Roots of Rebirth | Haute Couture – Iris van Herpen
A mindennapi viselethez visszatérve, a magyar fenntartható divatmárkák közé tartozik többek között a Vivawell. A ruhadarabok alapanyagát biopamut és újrahasznosított műanyagból készült textil képezi. Az alapító, Varga Vivien egy vele készített interjú során elmondta, hogy olyan anyagot választottak, amelynek GRS-minősítése van. A GRS, teljes nevén a Global Recycled Standard, egy nemzetközileg elismert szabvány.
Annak érdekében, hogy az adott anyag, például az újrahasznosított műanyag, megfeleljen ennek a minősítésnek, magas arányban újrahasznosított tartalomból kell készülnie. A Vivawell ruháinak műanyag része 100%-ban hulladékból áll.
Textilhulladékból újat alkotni
A divatipar környezeti hatásai közé sorolható a hatalmas mennyiségű textilhulladék. Ebből kifolyólag mind globális téren, mind a magyar fenntartható divatmárkák körében népszerű témakör a textilhulladék újrafelhasználása, illetve minimalizálása.
A nemzetközi úttörők között szerepel például a Zero Waste Daniel márkanév, amely mögött egy New York-i ruhatervező áll. A projektjeiről olyan neves újságok írtak már, mint a Forbes, a Vogue és a New York Times. Ahogy a márka neve is sugallja, a cél a szövethulladék nullán tartása. Ezt a célt pedig úgy érik el, hogy a ruhagyártási folyamat egyes mozzanatai során az összes textilárut felhasználják. A márka minden egyes darabja nagyjából egy kiló szövet szeméttelepre kerülését akadályozza meg.
A magyar tervezők közül például Ferencz Borbála választotta a textilhulladékot alapanyagként. A divattervezőt a Forbes Magyarország is megemlítette az egyik cikkében a fenntartható ruhadarabok kapcsán. A BORBALA márka mögötti inspiráció onnan eredt, hogy a posztkommunista Romániában felnőve, a névadó a hulladékban kereste a szépséget. Ugyanis számára az volt a legkönnyebben elérhető alapanyag. Ennek a felfedezésnek köszönhetően a márka keretein belül az újrahasznosítás és a DIY technikáját alkalmazva készítenek ruhadarabokat, illetve a követőket is erre inspirálják.
Forrás: Szabó Gábor – We Love Budapest
Vissza a természethez
A Botanika magyar divatmárka termékei egy konyhában nyerik el a végleges színüket növényekből kinyert festőanyag segítségével. A festőnövényeket Hajgató Sára tervező saját termesztésből és gyűjtésből, az egzotikus alapanyagokat pedig fenntartható forrásból szerzi be.
A felhasznált segédeszközök közé tartozik például a festőpipitér, a bársonyvirág, a cserszömörce, a mórmályva és a kénsárga pillangóvirág. Az alapanyagok között pedig kizárólag organikus szövet és textília szerepel. Név szerint a buja selyem, a nemes gyapjú, a rusztikus kender, a len és a finom pamut alkotják a listát.
Forrás: Mengyán Eszter – Holy Duck!
Cikkünkben áttekintettük, hogy milyen alapanyagokból készülnek a fenntartható ruházati termékek, és mely anyagok jelennek meg leggyakrabban a piacon. Megismerhettük, hogyan állítják elő ezeket az anyagokat, hogyan illeszkednek a gyártási folyamatokba, és mely nagy márkák járnak élen ezen a területen. Emellett felhívtuk a figyelmet a kisvállalkozások alapanyag-innovációira is, amelyek számos izgalmas lehetőséget tartogatnak. Érdemes figyelemmel követni ezeket a kezdeményezéseket, hiszen a fenntartható divat jövője az ilyen újító megoldásokon alapulhat.
[A sorozat szerkesztői: Ali Amina, Nagy Noémi, Ónodi Vanda, Vasók Rita és Szomolányi Katalin]
