Föld Gazdaság

COP29: A klímacsúcs kérdései és várakozásai

Szerző Ali Amina

Kritikus klímacsúcs kezdődik Bakuban – A fosszilis üzemanyagok jövője és a globális felmelegedés elleni harc kulcsfontosságú állomása lesz ez a konferencia novemberben.

Hamarosan kezdetét veszi a Conference of the Parties, ami november 11-től 22-ig kerül megrendezésre 29. alkalommal. Ennek kapcsán ebben a cikkben összefoglaljuk, hogy mik történtek eddig a szervezéssel és a felkészüléssel kapcsolatban. Végül pedig ismertetjük, hogy mi várható majd a konferencián.

Idén Azerbajdzsánban szervezik a konferenciát, azonban már a szervezés kezdetét, illetve magát az országot is több kritika érte a fenntarthatósági példamutatását tekintve. Ilyen botrány volt, amikor Azerbajdzsán elnöke, Ilham Aliyev bejelentette, hogy a COP29 globális klímacsúcs szervezőbizottsága 28 férfiból áll, női tag nélkül.

A COP29 bizottság tagjai szinte mindannyian kormányminiszterek vagy tisztviselők. Közöttük található az állami biztonsági szolgálat vezetője és Azerbajdzsán állami gázelosztó hálózatának vezetője is. A sajtóhír után pár hónappal Azerbajdzsán elnöke 12 nőt és egy további férfit nevezett ki a szervezőbizottságba. Ezekkel az új kinevezésekkel összesen 29 férfi és 12 nő alkotja a COP29 szervezőbizottságát.

Második éve fordul elő, hogy az ENSZ legfontosabb klímacsúcsának házigazdája egy, fosszilis tüzelőanyag-kitermeléstől nagymértékben függő petroállam. Azerbajdzsán a következő évtizedben harmadával tervezi növelni fosszilis tüzelőanyag-termelését. Azerbajdzsán birtokolja a világ egyik legnagyobb gázmezőjét, a Kaszpi-tengeren található Shah Deniz-t, és az ország várhatóan 411 milliárd köbméter gázt fog kitermelni a következő 10 évben.

A COP29 elnöki pozícióját Mukhtar Babayev, az ökológiai és természeti erőforrások minisztere tölti be. Elnökként az ő feladata lesz, hogy összehozza az országokat a klímaintézkedések előmozdítása érdekében. Babayev korábban 26 évet dolgozott az Azerbajdzsáni Köztársaság Állami Olajvállalatánál (Socar).

A dubai COP28-on is aggasztó mondatok hangoztak el a szervezőktől. Al Jaber tavaly azt mondta, hogy nincs „tudományos bizonyíték” arra, hogy a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonása szükséges lenne ahhoz, hogy a globális felmelegedést 1,5°C-ra korlátozzuk az iparosodás előtti szintekhez képest, és hogy a kivonás nem tenné lehetővé a fenntartható fejlődést, „kivéve, ha vissza akarjuk vezetni a világot a barlangokba.”

Hamis profilok

Legalább 1800 hamis profil próbálja a dezinformációs kampányt erősíteni az X-en. Mintegy 10 800 tweetet, retweetet és választ küldtek a konferenciával kapcsolatban október 17. és október 24. között. Az elemzés szerint a fiókok közel háromnegyedét idén hozták létre.

Az eredmények Azerbajdzsán azon törekvésének időszakában születtek, amikor az ország a csúcstalálkozót nemzetközi megítélésének javítására kívánta felhasználni. Eközben azonban az országot számos nemzetközi kritika éri állítólagos emberi jogi visszaélései miatt. Ráadásul további bírálatok érik a klímaváltozáshoz jelentős mértékben hozzájáruló földgáztermelés bővítésére irányuló tervei miatt is.

Nyílt levelek

Néhány hete írtunk arról, hogy több, mint 100 vezérigazgató írt nyílt levelet a világ vezetőihez. Az Alliance által összefogott vezérgiazgatók többek között azt kérik, hogy jobb nemzeti hozzájárulásokat (NDC-ket), a klímaváltozás megakadályozásának finanszírozásának növelését, vagy az áttörést jelentő technológiák jobb támogatását vegyék nagyobb figyelembe.

A gyerekek jogai

Az UNICEF Magyarország a COP29 klímakonferencia kapcsán egy 10 pontos javaslatcsomagot állított össze a gyerekek védelmének érdekében. A csomag a klímaváltozás gyermekekre gyakorolt hatásának csökkentését és a következő generációk érdekeinek védelmét célozza. Az UNICEF fiatal nagykövetei a magyar parlamentben tartott ifjúsági klímavitán ismertették javaslataikat, amelyek a klímaváltozás elleni fellépésben történő gyermeki részvételt hangsúlyozzák, mivel a klímaválság egyben gyermekjogi kérdés is.

Ez a javaslatcsomag nem számít újdonságnak. Az elmúlt években több országban is indultak perek (amelyeket főleg fiatalok indítottak) az államokkal szemben. Azzal vádolják a kormányokat, hogy sértik a klímaváltozással szembeni védelemhez való jogukat.

Mi várható a COP29-en?

A teljes programot a COP29 oldalán lehet elérni, azonban néhány főbb témát itt is kiemelünk.

Főbb Témák és Célok

Klímafinanszírozás és Gazdasági Támogatás: A konferencia egyik legfontosabb célja a klímafinanszírozás növelése, különösen a fejlődő országok megsegítésére szolgáló veszteség- és káralap létrehozása és működtetése. A résztvevők arra törekszenek, hogy a pénzügyi hozzájárulásokat összehangolják a globális szükségletekkel, és fokozzák a magánszektor bevonását.

Szén-dioxid-kibocsátási Egységek Nemzetközi Kereskedelme: A COP29 célja, hogy véglegesítse a szén-dioxid-kibocsátási egységek nemzetközi kereskedelmét lehetővé tevő rendszer felépítményét, ami kulcsfontosságú lenne a tiszta technológiák és természetalapú megoldások irányába történő tőkeáramlás mozgósításában.

Fenntartható Fejlődési Célok (SDG-k): A konferencia hangsúlyt helyez a fenntartható fejlődési célok végrehajtására, különösen az ökoszisztémák megőrzésére és a gazdaság szén-dioxid-mentesítésére. Az SDG-k integrálása az esemény napirendjébe elősegíti a globális együttműködést a fenntartható jövő érdekében.

Adaptáció és Alkalmazkodás: Az adaptáció fontosságának hangsúlyozása mellett a konferencia célja, hogy biztosítsa az ehhez szükséges forrásokat és támogassa a nemzeti alkalmazkodási tervek kidolgozását és végrehajtását.

Ambíció Növelése és Akciók Támogatása: A konferencia két fő pillérre épül: az ambíció növelésére és az akciók támogatására. Az első pillér célja, hogy minden résztvevő ország elkötelezze magát ambiciózus nemzeti tervek mellett, míg a második pillér a pénzügyi eszközök szerepét hangsúlyozza az emissziócsökkentés és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás terén.

Fontos események

A konferencia egyik kiemelt eseménye lesz egy magas szintű ülés „A bűnüldözés mobilizálása az éghajlatvédelmi akciók fokozására” címmel, amelyet Azerbajdzsán Főügyészsége és az ENSZ Kábítószer-ellenes és Bűnmegelőzési Hivatala szervez.

Világvezetők Éghajlatvédelmi Csúcstalálkozója (november 12-13.): A világ vezetői nemzeti nyilatkozatokat tesznek a Párizsi Megállapodás előmozdításáról. A csúcstalálkozó célja, hogy növelje az ambíciót és támogassa az akciókat, különös tekintettel a veszteségek és károk kezelésére, valamint a kapcsolódó alap teljes körű működtetésére.

Energia és Zöld Energia Zónák: A konferencia egyik kiemelt témája az energia, mint a legnagyobb üvegházhatású gáz kibocsátó szektor. Magas szintű találkozókra kerül sor a zöld energia zónák és folyosók, energiatárolás és hálózatok, valamint hidrogén témakörében.

Városiasodás, Közlekedés és Turizmus (november 20.): Az urbanizációval kapcsolatos kihívások kezelése érdekében magas szintű találkozókra kerül sor, amelyek a zöld építkezésre, közlekedésre és infrastruktúrára, valamint a városi klímafinanszírozásra összpontosítanak. Ez lesz az első alkalom, hogy a turizmus is külön napot kap egy COP konferencián.

A konfrerencia után is részletesen bemutatjuk a rendezvényen született eredményeket.

A szerzőről

Ali Amina

Leave a Comment