„Ha versenyképes akar lenni egy magyarországi vállalat vagy KKV, akkor muszáj, hogy képesek legyenek ezt a feladatot megugrani.” mondta Réthy Róbert.
2024. november 7-én az Egyenlítő Alapítvány Fenntarthatósági Csoport Találkozóján Gráfel Sándor, az OPTESZ OPUS Zrt. Munkabiztonsági és környezetvédelmi osztályvezetője és Réthy Róbert, a Richter Gedeon Nyrt. Befektetői kapcsolatokért és ESG-ért felelős vezetője részvételével került megrendezésre egy beszélgetést az ESG megfelelésről.
A beszélgetés moderátoraként jelen cikkemben a legfontosabb gondolatokat, a résztvevők által kiemelt kihívásokat, tapasztalatokat és tanácsokat összegzem.
Mi is vár a vállalatokra?
Már korábbi cikkünkben érintettük, hogy a 2024. január 1-től hatályos ESG törvény keretében meghatározásra került a hazai vállalatok fenntarthatósági átvilágítási kötelezettsége és részletes feladatatai, úgy mint:
- a kockázatkezelési rendszer létrehozása,
- a belső felelősségvállalási stratégia és rendszer kialakítása,
- a rendszeres kockázatelemzések elvégzése,
- a megelőzési és korrekciós intézkedések megállapítása a vállalkozás saját üzleti hatáskörében és a közvetlen szállítóival szemben,
- az ESG adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, és
- a közvetlen szállítók nyilatkoztatása a felmerülő kockázatok tekintetében
- az ESG beszámoló közzététele
- belső vagy külső panaszkezelési rendszer a társadalmi felelősségvállalási és környezeti kockázatok, illetve a kötelezettségek megsértése kapcsán érkezett panaszok kezelésére
Emellett a közérdeklődésre számot tartó vállalatoknak üzleti jelentésükkel egyben, egy időben ESRS szabványrendszer mentén, kettős lényegességi vizsgálat alapján auditált fenntarthatósági jelentést is közzé kell tenni.
Ez történt eddig…
Az OPTESZ OPUS Zrt. az OPUS GLOBAL Csoporton belül működő vállalat. Az OPUS GLOBAL a BÉT 5. legnagyobb kapitalizációjával rendelkező vállalata, amely csoportszinten adja ki fenntarthatósági jelentését. Gráfel Sándor beszámolt arról, hogy működésüket az energiahatékonyság, a környezetbarát megoldások, a munkahelyi egészség és biztonság, a belső edukáció és a fenntartható beszállítói kapcsolatok már régóta áthatja. Az OPUS ENERGETIKA csoportkét elosztó társasága első fenntarthatósági jelentését 4 éve, még nem sztenderdizált formában adta ki, majd ezt követte a GRI 2021 szabvány bevezetése, most pedig készülnek az ESRS szintű megfelelésre.
A Richter Gedeon Nyrt. már 15 éve elindult a fenntartható működés felé vezető úton, méretéből és nemzetközi lefedettségéből adódóan a vállalat életében sokkal korábban jelentkeztek elvárások, először csak javaslat, jó gyakorlatok képében, majd pár éve már erőteljes kötelezettségek formájában. A Réthy Róbert által képviselt, 30 éve tőzsdén működő vállalat esetében a környezeti és társadalmi elvárások mellett nagyon erős gazdasági és vállalatirányítási elvárások is megjelentek az évek során.
Az induláskor még mindkét vállalat sokkal inkább egy kommunikációs (CSR) eszközként tekintett a jelentésére, egy éves összefoglalóként, amely támogatja a fenntarthatósági üzenetek eljuttatását a stakeholderek felé. Mára viszont már szakértői területként van jelen mind az OPUS, mind a Richter esetében a fenntarthatóság.
Következő lépés a stratégiai szintre emelés
A jelentéskészítési folyamatok segítenek a vállalatoknak abban, hogy számszerűen bemutassák folyamataikat, eredményeiket. Azonban ezek a vizsgálatok akkor kapnak igazán nagy hangsúlyt, ha már nem tét nélkül mérjük vissza évről-évre mondjuk a fogyasztási adatokat, hanem a kapott eredményeket megfeleltetjük rövid- közép és hosszútávú céloknak.
Azaz stratégiai szintre emeljük a fenntarthatósági, ESG mutatókat. Ez történhet különálló fenntarthatósági vagy ESG stratégia létrehozása által, de úgy is – a beszélgetésben erre hallhattunk példákat – hogy a vállalat üzleti stratégiájában kap helyet egy-egy mutató (például a kibocsátás-csökkentési célok, energiahatékonyság stb.) vagy a vállalaton belül az egyes területek fogalmaznak meg saját maguk számára, működésükhöz szorosan kapcsolódó fejlődési célokat (például HSE stratégia).
Az ESRS szabvány szerinti jelentés, illetve az ESG törvényi megfelelés is megköveteli a vállalatoktól, hogy rendelkezzenek társadalmi felelősségvállaláshoz és környezetvédelemhez kapcsolódó belső stratégiával, így ebben várhatóan lesznek előre lépések, de itt is – ahogy a jelentéskészítés során – nagyon nagy előnyt jelent, ha nem a nulláról kell kezdeni.
Jelen kihívások – felkészülés a 2025. évre
„Projektmunkából egy egész éven átívelő feladattá nőtte ki magát hirtelen a fenntarthatóság.” mondta Gráfel Sándor.
Ahogy később Róbert is megerősítette, a kötelezettségek megjelenésével a fenntarthatóság a cégen belül elkezdett túlnőni az éves jelentéskészítésen és adatszolgáltatáson. Ennek megfelelően elindult a bővülés a vállalati belső ESG csapatok esetében, hiszen mikroszinten (ESG felelős terület) nagy mértékű többlet terhet jelentenek a szabályozások.
Több lett a feladat, illetve a meglévő feladatok is sokkal nagyobb struktúrát (ESRS), több adatot és információt igényelnek, valamint erőteljesebb hitelesítést követelnek meg, hiszen mind az ESG beszámoló, mind a fenntarthatósági jelentés esetében független harmadik fél által hitelesített formában kell 2025-től kiadni a dokumentációkat.
Az auditálás pedig nem csupán arra készteti a vállalatokat, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak az egyes adatok alátámaszthatóságára, hitelesítésére, de ugyanakkor a többletmunkára kevesebb idő is jut, hiszen kötött a kiadási határidő, az audit folyamat miatt viszont csökkent a szerkesztésre, véglegesítésre szánható idő.
Minél nagyobb a szervezet, annál több az adatgazda, és bár a korábbi évek tapasztalatai nagy segítséget nyújtanak, az adatszolgáltatásban még elég kevés a konyhakész, rögtön a jelentésbe átültethető adat.
És ezek csak a jelentések. Emellett, ezekkel párhuzamosan a kockázatkezelés, panaszkezelés, a belső stratégia alkotása, illetve a közvetlen beszállítók nyilatkoztatása, mind-mind olyan folyamat, feladat, melyet el kell végezni, amelyekről a jelentésekben a kijelölt részben már be kell számolni.
Értéklánc bevonása
„Nemzetközi partnereinknél ez a szabályozás már korábban megjelent, de azt gondolom Magyarországon, főként a KKV szektor számára ez óriási kihívást fog jelenteni.” mondta Réthy Róbert.
Talán kevesebb szó esett eddig arról, hogy az érintett vállalatok az új szabályozói elvárásoknak megfelelve 2025-től kezdve nem csupán saját működésükre vonatkozóan kötelesek adatot szolgáltatni és kockázatot elemezni, hanem teljes értékláncukra vonatkoztatva, a közvetlen beszállítóik átvilágításával.
Ahogy Róbert is kitért rá a beszélgetés során, ez egy Richter méretű nagyvállalat esetében, akik több mint 3000 beszállítóval dolgoznak együtt, első körben azt jelenti majd, hogy fel kell mérni, meg kell határozni azt a kezelhető mennyiségű közvetlen szállítót, akikkel el tudnak indulni, akiktől 2025-ben várhatnak adatokat.
Mivel a KKV szektort ez idáig nem érintette ilyenfajta adatszolgáltatási kötelezettség, illetve a jelenlegi jogszabályok is csak évek múlva fognak érdemben vonatkozni rájuk, tőlük nem lehet elvárni, hogy egyik hónapról a másikra teljeskörű és pontos adatszolgáltatást tudjanak végrehajtani. Főként, hiszen sem belső tudás, sem kapacitás nincs meg házon belül általában erre vonatkozóan.
Viszont azoknál a nagyvállalati beszállítóknál, akik hasonlóan már kötelezettek vagy 2026-tól kötelezetté válnak a jelentéskészítésre, már elvárható, hogy a felkérésnek eleget téve szolgáltassanak adatokat.
A beszállítók kulcsszerepét Gráfel Sándor is megerősítette, ahogy a várható kockázatokat és kihívásokat is. A beszállítók bevonása viszont elkerülhetetlen, ha egy vállalat valódi ESG célok mentén akar fejlődni.
Együttműködés – Mikor? Hogyan?
„A koordinátori szerepkört fel kell, hogy váltsa a szakértői szerep.” mondta Gráfel Sándor.
A beszélgetés során többször szóba kerültek a külső szakértők, tanácsadók, akik nagy mértékben mentesíteni tudják a kollégákat a fenntarthatósági, ESG kötelezettségeknek való megfeleléstől, viszont nagyon fontos meghúzni a határokat és az együttműködés mentén is célokat kitűzni.
A feladatok szakszerű és folyamatos ellátása, a vállalati fejlődés, az újabb és újabb kötelezettségek meghatározzák, hogy házon belül is kell egy dedikált személy, nagyvállalati szinten inkább egy dedikált csoport, aki a stratégia mentén koordinálja a folyamatokat, célok elérését, illetve koordinálja a jelentéskészítést és adatszolgáltatást. Ehhez szakértői tudásra és készségfejlesztésre van szükség.
A tanácsadók segítenek hatékonyan és a kötelezettségeknek teljes körűen megfelelve előkészíteni a folyamatokat, támogatják a felsővezetői elköteleződés növelését, segítenek új működési megoldásokat fejleszteni és bevezetni, viszont fontos, hogy ne alakuljon ki egy függőségi viszony a tanácsadó irányába, tehát a tudást össze kell gyűjteni és hasznosítani házon belül.
Tanácsok azoknak, akik most indulnak
Első és elkerülhetetlen lépés a belső szakértelem felépítése. Ez lehet egy ember vagy szervezet, de szükséges. Ma már a fenntarthatóság és az ESG kapcsán nagyon jó szakmai anyagok elérhetők, az ezekkel töltött idő hatalmas előnyt jelent majd a konkrét feladatok elvégzése során.
Második és szintén megkerülhetetlen pont a vezetők bevonása és elköteleződésük megerősítése, hiszen a döntések, akár a költségek, a kapacitás vagy az új kollégák kapcsán náluk van. A dedikált felelős is akkor tud hatékonyan dolgozni, ha ő a lehető legközelebb van a döntéshozáshoz, akár közvetlenül a CEO-nak riportálva, mert most nem lesznek évek az elindulásra.
Végül pedig – betartva az előző pontban részletezetteket – vegyünk igénybe külső szakértőt, hogy a tanulási folyamatunk hatékonyabb és gyorsabb lehessen.
