Korábbi cikkünkben már foglalkoztunk a COP29 klímacsúcs előkészületeivel és várakozásaival. Most, hogy a november 11. és 22. között a Bakuban megrendezett esemény lezárult, összefoglaljuk az elért eredményeket és az előttünk álló kihívásokat.
Főbb eredmények
Klímafinanszírozás növelése
A COP29 klímacsúcson a résztvevő országok évi 300 milliárd dolláros finanszírozási célt fogadtak el, amely 2035-ig segítené a fejlődő országokat az éghajlatváltozás hatásainak kezelésében. Ez a cél jelentős növekedés a korábbi, 2020-ig évi 100 milliárd dolláros vállaláshoz képest, amelyet csak 2022-ben sikerült teljesíteni. Az új keret azonban nemcsak támogatásokból, hanem hitelekből is áll, ami aggodalmat keltett a fejlődő országok körében.
Bár Simon Stiell, az ENSZ klímavédelmi vezetője üdvözölte az egyezményt, sok érintett nemzet és civil szervezet elégtelennek tartja az összeget. Véleményük szerint a valós éves szükséglet akár az 1,3 billió dollárt is elérheti, és a gazdag országoknak nagyobb felelősséget kellene vállalniuk az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.
Karbonpiacok szabályozása
A COP29-en véglegesítették a Párizsi Megállapodás 6. cikkének szabályait, amelyek a karbonpiacok működését szabályozzák. A 6.2 cikk tisztázza az országok közötti szén-dioxid kreditek kereskedelmének feltételeit, míg a 6.4 cikk egy központosított karbonpiaci mechanizmust hoz létre, amely különösen a fejlődő országok számára biztosít új finanszírozási lehetőségeket. A mechanizmus szigorú környezeti és emberi jogi védelmet ír elő, ugyanakkor a végrehajtás sikere továbbra is számos technikai és politikai kihívással néz szembe, különösen az átláthatóság és a tudományos alapú döntéshozatal terén.
Zöld beszerzési eszköztár bevezetése
A COP29 keretében a WBCSD (World Business Council for Sustainable Development) és az ITA (International Trade Administration) közösen mutatta be a Zöld Beszerzési Eszköztárat. Az eszköztár célja, hogy támogassa a vállalatokat és kormányokat az alacsony szén-dioxid-kibocsátású termékek és szolgáltatások iránti kereslet növelésében. Ez az új kezdeményezés hozzájárulhat a dekarbonizációs célok eléréséhez azáltal, hogy ösztönzi a fenntartható beszerzési gyakorlatokat és erősíti az ellátási láncok környezeti teljesítményét.
Új széneltávolítási kihívás
A COP29-en ClimeFi és XPRIZE közösen indította el a Global 1000 CDR Challenge kezdeményezést, amely a Forbes Global 1000 vállalatokat ösztönzi arra, hogy 2025 végéig legalább 1 000 tonna tartós szén-dioxid eltávolításra (CDR) tegyenek vállalást. A cél, hogy egy év alatt több mint egymillió tonna új keresletet generáljanak a CDR-piacon, ezzel elősegítve a szükséges projektek finanszírozását és skálázását.
A kezdeményezés nemcsak a kereslet növelésére, hanem a CDR-tranzakciókkal kapcsolatos félreértések tisztázására is törekszik. Philip Moss, a ClimeFi befektetési igazgatója hangsúlyozta, hogy a piac likviditásának növelése kulcsfontosságú az éghajlati célok eléréséhez. Az XPRIZE vezetője, Nikki Batchelor pedig kiemelte, hogy ez az akció alapvető lépés a vállalatok Net Zero céljainak megvalósításához szükséges magas minőségű szén-dioxid eltávolítási technológiák elterjesztésében.
Forrás: Euronews
Problémák és kritikák
Fosszilis tüzelőanyagok kérdése
Számos ország, köztük fejlődő nemzetek tiltakoztak amiatt, hogy nem született megállapodás a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetéséről. Ez különösen problémás Azerbajdzsán esetében, amely továbbra is nagymértékben támaszkodik földgáztermelésére.
Svájc, Maldív-szigetek, Kanada és Ausztrália is tiltakoztak, mert túl gyengének tartották a fosszilis tüzelőanyagok globális felhasználásának csökkentésére vonatkozó megfogalmazást. A COP30-ra halasztották az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat.
Résztvevők csökkenő száma
Az idei COP29-en körülbelül 50 000 ember vett részt. Jóval kevesebben, mint a tavalyi dubaji COP28-on, ahol 80 000 résztvevőt számoltak. Ez egyrészt jelzi, hogy az esemény inkább technikai jellegű volt, kevésbé vonzva üzleti vezetőket, másrészt szerepe lehet a kiábrándultságnak (ld. fosszilis helye a napirendben, Trump megválasztása, stb).
Ambícióhiány
António Guterres ENSZ-főtitkár szerint az elért megállapodások fontosak voltak, de nem elég ambiciózusak ahhoz, hogy biztosítsák a globális felmelegedés 1,5°C alatt tartását.
A fejlődő országok egyes vezetői és a kis szigetországok egyes vezetői az egyik központi tárgyalásról kivonultak, ezzel akarták felhívni a figyelmet arra, hogy számukra ezek a tárgyalások és megegyezések koránt sem kielégítőek. Ezek az országok azok, akiket a klímaváltozás hatásai leginkább sújtanak és akik maguk legkevésbé sem tehetnek a globális problémáról.
Útmutatás a jövőre nézve
A klímaváltozás jelei egyre gyakrabban és nagyobb erőségben megmutatkoznak, ez különösen igaz volt 2024-re (ld. az eddigi legmelegebb év, áradások Spanyolországban, Helen hurrikán Amerikában) függetlenül attól, ahogy próbáljuk kordában tartani.
A COP29-et sokan „pénzügyi COP”-ként emlegették az új globális finanszírozási cél miatt.
Bár előrelépések történtek, számos alapvető kérdés nyitott maradt: például hogyan oszlik meg az állami és magánforrásból származó finanszírozás, illetve milyen arányban lesznek támogatások vagy kölcsönök. A 1,5°C elérésének kérdése szintén nyitott maradt.
A következő évben Belemben (Brazília) tartandó COP30-ra maradtak ezek a kihívások. Vagy a következőre. Az azt következőre. Amíg el nem fogy az idő és többet nem költünk katasztrófaelhárításra, mint a megoldásra [a szerk.]
A COP29-ről amit elmondhatunk, hogy bár vannak sikerek, de még mindig hosszú út áll előttünk a vállalások teljesítésében.
