Annak érdekében, hogy az Európai Unió teljesíteni tudja a tiszta energiához és az éghajlat politikához kapcsolódó céljait, a tagállamok nemzeti energia- és klímaterveket (NEKT) készítenek. A 2023-as NEKT felülvizsgálatára és átdolgozására idén azért került sor, mert módosításra kerültek Magyarország 2030-ig elérendő főbb célkitűzései és a legtöbb esetben szigorúbb követelményeket tűztek ki célul.
Érintett területek
Az aktualizált, az Európai Bizottság oldalára feltöltött Nemzeti Energia- és Klímaterv legfontosabb célkitűzései 5 területet érintenek. A dekarbonizáció értelmében az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését, valamint a megújuló energiaforrások arányának növelését tűzték ki célul. Az energiahatékonyság növelése, az energiabiztonság megteremtése, a belső energiapiac fejlesztése, illetve a kutatás, innováció és versenyképesség növelése a további 4 kiemelt dimenzió.
Magyarország célkitűzései
Magyarország célja, hogy az üvegházhatású gázok bruttó kibocsátását (korábbi 40% helyett) legalább 50%-kal, a nettó ÜHG-kibocsátást pedig 55%-kal csökkentse 2030-ig 1990-hez képest. A bruttó ÜHG kibocsátást ennek értelmében 47,5 millió tonna CO2e-re kell csökkenteni, melynek eléréséhez a 2021-es értékhez képest további 16,7 millió tonna CO2e-kel szükséges csökkenteni az ÜHG-kibocsátást. Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2021. július 15-én tette közzé az Irány az 55%! (a Fit for 55 csomagról egy korábbi cikkükben már említést tettünk) című javaslatcsomagot, melynek célja az uniós jogszabályok összhangba hozása, az uniós szinten 2030-ra elérendő nettó 55%-os kibocsátáscsökkentési célkitűzéssel. Magyarország esetében az ÜHG-k közül a szén-dioxid (CO2) a legjelentősebb mértékű (2021-ben ~76%). A 2005-ös bázisévhez viszonyítva Magyarországnak 18,7%-os ÜHG-kibocsátáscsökkentést kell elérnie a belföldi szállítás (a légiközlekedés kivételével), az épületek, a mezőgazdaság, a „kisipar” és a hulladékgazdálkodás összesített értéke terén. Ez azt jelenti, hogy 47,2 millió tonna CO2e-ről 38,3 millió tonna CO2e-re kell csökkentenie kibocsátását ezeket a szektorokat illetően.
Magyarország hangsúlyozza a „szennyező fizet” elvének érvényesítését, amely szerint a dekarbonizáció költségeit elsősorban azoknak az országoknak és vállalatoknak kell viselniük, amelyek leginkább hozzájárultak a jelenlegi helyzet kialakulásához. Magyarország vállalásai a költségek és lehetőségek elemzésén alapulnak, ennek mentén a Kormány stratégiát és akciótervet dolgoz ki, különös hangsúlyt helyezve a mitigációra (kibocsátás-csökkentés).
Magyarország a bruttó végsőenergia-fogyasztásban mért megújuló energia részarányát 2030-ra legalább 30%-ban állapította meg (a korábbi 21% helyett). Továbbá a közlekedési célú üzemanyagok felhasználása terén 25%-os megújuló arány elérését tűzi ki célul 2030-ig (2021-ben ez az arány 6,16% volt).
Legfőbb energiahatékonysági célkitűzés, hogy az ország végsőenergia-felhasználása 2030-ban ne haladja meg a 740 PJ szintet (korábban ez a cél 785 PJ volt). Az Energiaügyi Minisztérium rámutatott: az energiaválság tanulsága, hogy az ellátásbiztonság nem alapozható kizárólag egyetlen meghatározó energiaforrásra vagy technológiára, így ennek értelmébena diverzifikált energiamixre kell törekedni. Magyarország ezért a következő időszakban széles eszköztárat kíván mozgósítani a hazai igények kielégítése érdekében. A cél az energiaszuverenitás és a zöld átmenet előmozdítása a diverzifikált technológiai megoldások alkalmazásával, valamint a hazai alternatív energiaforrások hatékonyabb hasznosításával.
Kiemelt prioritás a megújuló energiaforrások nagyobb mértékű hasznosítása, mint például a napenergia vagy a geotermikus energia. Magyarország arra törekszik, hogy a villamosenergia-termelés meghatározó részét két fő forrás adja: az atomenergia és a megújuló energia.
Az atomerőművek fejlesztése mellett a megújuló energiaforrásokra épülő villamosenergia-termelési kapacitások dinamikus bővítése révén tovább növekedhet a karbonsemleges energiatermelés aránya, ami minden gazdasági ágazatra jelentős hatást gyakorolhat. A megújulók közül kiemelt szerepet kap a naperőművi kapacitások fejlesztése, amelyek a jelenlegi körülbelül 6,8 GW-ról 2030-ra közel 12 GW-ra emelkedhetnek. A szélerőművek esetében hasonlóan jelentős, közel háromszoros bővülés várható, a mostani 330 MW-ról várhatóan 1000 MW-ra. Emellett további kapacitásnövelés van tervben a vízenergia, a geotermikus energia és a bioenergia hasznosításában is a villamosenergia-termelés elősegítése érdekében.
Magyarország energiaellátását továbbra is jelentős mértékű importfüggőség jellemzi. A külföldi piacokra való ráutaltság leginkább a nukleáris fűtőelemek, valamint a szénhidrogén alapú energiahordozók beszerzésében jelent kockázatot. 2021-ben a kőolaj és a földgáz esetében egyaránt 87%-os volt az importarány. A 2030-ra kitűzött cél a földgáz esetén 80%-os, a kőolaj esetén pedig 85%-os arány elérése lenne.
Az energiahatékonyság elsődlegességének elve elengedhetetlenül be kell épüljön a tervezési folyamatokba, valamint a támogatási, finanszírozási és befektetési döntések alapjául kell szolgáljon. Ennek megvalósítását az energiahatékonysági szempontok ágazati politikákba való integrálásával érjük el. Az energiahatékonyság fokozása kiemelt prioritás, amelyet az elektrifikáció ösztönzésével, illetve a lakossági, közintézményi, ipari és közlekedési energiafelhasználás csökkentésével kíván az ország elérni. A fogyasztók energiafüggetlenségét és tudatosságát az épületek energetikai korszerűsítésének támogatásával, a megújuló energiaforrások saját célú termelésének ösztönzésével, az okosmérők elterjedésének elősegítésével, valamint az alacsony energiaigényű technológiák, létesítmények és eszközök alkalmazásával és fejlesztésével kívánja előmozdítani.
A klímasemlegesség finanszírozási kihívásai
Az Európai Unió elvárása, hogy 2050-re összességében klímasemleges gazdasággal rendelkezzenek a tagországai. Magyarország számára a 2050-ig tartó időszakban a meglévő intézkedések mellett bevezetendő kiegészítő intézkedések beruházási többletköltsége évente megközelítőleg 612 milliárd forintot tesz ki. E beruházások azonban jelentős működési költségcsökkenést is eredményeznek, így az éves nettó többlet finanszírozási igény 177 milliárd forintra mérséklődik.
