A fenntarthatóság és innováció egyre fontosabb szerepet játszik a divatiparban, különösen a jövőbeli kihívások fényében. Cikksorozatunk utolsó részében az iparág előtt álló legnagyobb kihívásokat mutatjuk be. A legnagyobb kihívások között szó lesz a gazdasági nehézségekről, a fenntarthatóságról, valamint az ezüst generáció fontosságáról is.
Jövőbeni kihívások a divatiparban
Gazdasági kihívások
Az infláció csökkenése ellenére a vásárlók továbbra is árérzékenyek, ami új stratégiák kidolgozására kényszeríti a márkákat. A fogyasztók egyre inkább az értékesebb termékeket keresik, ami elősegíti az újrafelhasználás és az off-price szegmensek növekedését.
Az elmúlt években a luxus szektor vezette az értékteremtést, ám a McKinsey Global Fashion Index előrejelzése szerint 2010 óta (a COVID-19 járványt nem számítva) 2024-ben először a nem luxus szegmens lesz az, amely teljes egészében hozzájárul az iparág gazdasági nyereségének növekedéséhez. Az éves felmérés során megkérdezett divatvezetők éppoly pesszimisták voltak, mint tavaly. Mindössze 20 %-uk vár javulást a fogyasztói hangulatban 2025-re, míg 39 %-uk szerint az iparági körülmények romlani fognak.
A bevételek és a gazdasági nyereség földrajzi mozgatórugói is történelmi átalakuláson mennek keresztül. Az iparág profitálni fog az infláció csökkenéséből és a megnövekedett turizmusból Európában, az Egyesült Államokban a magas vagyonú egyének ellenállóképességéből, valamint Ázsia új növekedési motorjaiból.
Az évente elkészített felmérés alapján az alábbiak szerint kerültek rangsorolásra az iparágban felmerülő kihívások.
Forrás: McKinsey.com
Globális kereskedelem és ellátási láncok
A globális kereskedelem átrendeződése jelentős hatással van az iparágra. Az ellátási láncok rugalmassága kulcsfontosságúvá válik, hiszen a márkák egyre inkább a geopolitikailag stabil országokban keresik a gyártási lehetőségeket. Ez lehetővé teszi számukra, hogy alkalmazkodjanak az új körülményekhez és minimalizálják az ellátási hiányokat.
Ezen kívül a kereskedelmi akadályok és ellátási zavarok 2015 óta ötszörösére nőttek, 2023-ban pedig körülbelül 3000 kereskedelmi korlátozást vezettek be.
Az AI hatása a piacra
A vásárlók ma már túlterheltek a választék bőségétől, ami negatívan hat az elköteleződésükre és a márkákkal kapcsolatos konverziós arányaikra. Azonban egy új korszak közeledik a márkák és termékek felfedezésében, amit a mesterséges intelligencia által támogatott tartalom- és keresési ajánlórendszerek alapoznak meg.
A kutatások szerint a vásárlók 82%-a szeretné, ha a mesterséges intelligencia segítene csökkenteni a vásárlási keresgélésre fordított idejüket.
Fogyasztói magatartás változása
A makrogazdasági nyomások és az emelkedő árak a divat vásárlóit a költségtudatosabb viselkedésre ösztönözték. Ez a tendencia várhatóan megmarad, még akkor is, ha néhány gazdaság kezdi a fellendülés jeleit mutatni. Ez a dinamika elősegíti olyan szegmensek növekedését, amelyek erős ár-érték arányt képviselnek, például a használtcikk-piac, az outlet üzletek és a „dupe”-termékek (olcsóbb utánzatok). A márkáknak bizonyítaniuk kell értéküket, hogy megnyerjék a vásárlók pénztárcáját.
„Ezüst generáció”
A divatmárkák hagyományosan a fiatal generációkra összpontosítottak, de 2025-ben már nehézségekbe ütközhetnek, ha kizárólag rájuk támaszkodnak az értékesítés növelésében. Az 50 év feletti „Ezüst Generáció” egyre növekvő népességcsoportot jelent, amely a globális költések jelentős részét teszi ki.
Azok a márkák, amelyek elérik ezeket a korábban figyelmen kívül hagyott vásárlókat, és egyben generációk közötti vonzerőt teremtenek, további növekedési lehetőségeket aknázhatnak ki. 2025-re az 50 év felettiek adják majd a globális költések növekedésének 48%-át. Az Egyesült Államokban a 2024-es adatok szerint az 55 év felettiek birtokolják a lakosság vagyonának 72%-át.
A divat emberi oldala
Az üzleten belüli élmény megkülönböztetése kulcsfontosságú a személyes vásárlás iránti kereslet újbóli fellendítésében. A márkák ezt úgy érhetik el, ha lehetőséget adnak az üzleti munkatársaiknak, hogy teljes potenciáljukat kiaknázhassák, mivel az eladók központi és értékes szerepet játszanak az ügyfelekkel való kapcsolatteremtésben. Az előnyök jelentősek lesznek, mivel az ügyfél- és a munkavállalói élmény elválaszthatatlanul összefonódik.
Egy 2024-es kutatás azt találta, hogy az elmaradt eladások több mint 20%-a az üzleti munkatársakkal kapcsolatos problémákra vezethető vissza, mint például a nem megfelelő elköteleződés vagy a személyzet elérhetetlensége.
Készletgazdálkodás
A készletek továbbra is kihívást jelentenek az iparág számára. Mind a túlzott készletfelhalmozás, mind a készlethiány hatással van a márkákra. 2025-ben a fenntarthatósági szabályozás nagyobb hangsúlyt fektet majd a teljes körű tervezésre, a márkák pedig egyre inkább technológiai eszközöket alkalmaznak és módosítják üzleti modelljüket, hogy alkalmazkodjonak az ellátási lánc megváltozásához.
Az EU Ecodesign for Sustainable Products Regulation szabályozás 2025-től előírja a márkák számára a túlzott készletek kezelésének jelentését, és 2026-tól tiltja az eladatlan termékek megsemmisítését.
Fenntarthatóság
A divatipari értéklánc széttagoltsága és bonyolultsága, valamint a fogyasztói vonakodás a fenntartható termékek megfizetésétől, alapvető akadályokat jelentenek a fenntarthatósági célok elérésében. Miután azonban a szén-dioxid-mentesítési erőfeszítések nem érik el a kitűzött célokat, és a klímakrízis felgyorsul, a tétlenség nem lehet opció. A divatiparnak közösen kell cselekednie a hatás elérése érdekében.
A márkák 63%-a elmarad a 2030-as dekarbonizációs céljától, és csak 18%-a a divatipari vezetőknek sorolja a fenntarthatóságot a legfontosabb három növekedési kockázat közé 2025-ben, szemben a 2024-es 29%-kal. Történik mindez annak ellenére, hogy az iparági szabályozási reformok felgyorsultak. A ruházati fogyasztás várhatóan 63%-kal nő (102 millió tonnára) 2030-ra. Ha az iparág folytatja jelenlegi pályáját, 2050-re a világ szén-dioxid-kibocsátásának több mint negyedéért lesz felelős.
Fenntarthatóság és innováció a divatiparban című sorozatunkban eddig megjelent cikkeink:
- Hogyan lett a divat és miért nem fenntartható?
- A fast és a slow fashion
- A divatipar fenntarthatósági szempontjai
- A divatipar uniós szabályozásai
- Nemzetközi együttműködések
- Ruházati alapanyagok
- Kiegészítők alapanya
- Robotizáció
- Vízmentes festési technológiák
[A sorozat szerkesztői: Ali Amina, Nagy Noémi, Ónodi Vanda, Vasók Rita és Szomolányi Katalin]
