Föld

A legmelegebb év és a gleccserek nemzetközi éve

Szerző Vasók Rita

A HungaroMet (Országos Meteorológiai Szolgálat) közzétette előzetes jelentését a tavalyi év éghajlati jellemzőiről, amelyből kiderült, hogy 2024 lett az eddigi legmelegebb év 1901 óta. Emellett a 2023-as csapadékos időjárást egy aszályosabb, szárazabb év követte. Mindezek tovább erősítik az ENSZ döntésének jelentőségét, hogy 2025-öt a gleccserek megóvásának nemzetközi évévé nyilvánították, és március 21-ét a gleccserek világnapjává tették.

2024 a legmelegebb év 1901 óta

Az 2024-es év középhőmérséklete országosan 12,91 °C (1991–2020-as átlag: 10,75 °C), ami a legmagasabb érték a XX. század kezdete óta.

Forrás: HungaroMet

A 2024. évi középhőmérséklet országos átlagban közel 0,7 fokkal haladta meg az eddigi legmelegebb év (2023) hőmérsékletét és átlagban 2,1 fokkal haladta meg az 1991–2020-as éghajlati normált, amivel a legmelegebb év lett 1901 óta.

Forrás: HungaroMet

Az év középhőmérséklete síkvidéken sokfelé 13 fok felett alakult, az Alföld déli részén általában a 13,5 fokot is meghaladta, sőt a déli határ közelében helyenként még a 14 fokot is elérte. A Dunántúl nyugati felén és az északkeleti országrészben jellemzően 12 és 13 fok között alakult az éves középhőmérséklet. A hegyvidékeken 10 és 12 fok közötti átlagérték volt jellemző, míg 10 fok alatti évi középhőmérséklet csak a magasabb hegyeken fordult elő.

Forrás: HungaroMet

A hónapok közül messze a február tért el leginkább az éghajlati normáltól, 7,0 fokkal haladta meg az átlagot, amivel a legenyhébb február lett és ilyen nagy pozitív anomália 1901 óta egyetlen hónapban sem fordult még elő. Az ezt követő március szintén a legenyhébb lett a XX. század eleje óta. Emellett országosan a legmelegebb volt a július is, a második legforróbb volt az augusztus, az ötödik legmelegebb a június és a nyolcadik legmelegebb az április 1901 óta. 

Csapadékmennyiség

Az év legnagyobb részében a szokásosnál sokkal magasabban alakult a hőmérséklet, több hónap a legmelegebbnek bizonyult a XX. század eleje óta. A 2023-as csapadékos évet követően a 2024-as év ismét aszályos volt, többnyire csapadékhiány jellemezte a legtöbb hónapot, és az országnak csak kis részén hullott a szokásoshoz közeli mennyiségű csapadék. A 2024. év csapadékösszege országos átlagban 517,4 mm – az előzetes adatok alapján –, ami 16%-kal elmarad az éghajlati normáltól (1991–2020-as átlag: 616,0 mm). Az év legnagyobb csapadékösszegét Kékestetőn (820,3 mm), a legkisebbet Debrecen repülőtér állomáson (335,4 mm) mérték. 

Forrás: HungaroMet

Az előző bekezdésekben leírt adatok egyértelműen rávilágítanak az éghajlatváltozás gyorsuló ütemére. Ez különösen súlyos következményekkel járhat a gleccserek szempontjából, amelyek nemcsak az ivóvízellátás szempontjából létfontosságúak, hanem a globális tengerszint szabályozásában is kulcsszerepet játszanak. A gleccserek fokozott olvadása figyelmeztetés arra, hogy az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése nélkül súlyos természeti és társadalmi problémákkal kell szembenéznünk.

Miért olvadnak a gleccserek?

A Föld hőmérsékletének emelkedése kétségkívül mindig is felelős volt a gleccserek olvadásáért. Napjainkban azonban a klímaváltozás gyors előrehaladása rekordidő alatt eltüntetheti őket. A gleccserolvadás okai a következők:

CO2-kibocsátás: Az ipar, a közlekedés, az erdőirtás és a fosszilis tüzelőanyagok égetése, valamint más emberi tevékenységek által kibocsátott szén-dioxid és más üvegházhatású gázok (ÜHG) növelik a légkörben ezek koncentrációját, ami felmelegíti a bolygót és a gleccserek olvadását idézi elő.

Óceánok melegedése: Az óceánok a Föld hőjének 90%-át elnyelik, ami hatással van a tengeri gleccserek olvadására is. Ezek a gleccserek főként a sarkvidékek közelében és az Egyesült Államokhoz tartozó Alaszka partvidékén találhatók.

A gleccserek olvadásának hatásai

A Zürichi Egyetem az egyik tanulmányában rámutatott, hogy a gleccserek olvadása az elmúlt három évtizedben felgyorsult. Az éves jégveszteség már elérte a 335 milliárd tonnát, ami az óceánok jelenlegi növekedési ütemének 30%-át teszi ki. A jégtakaró csökkenésének fő következményei a következők:

Tengerszint-emelkedés
A gleccserek olvadása 1961 óta 2,7 centiméterrel emelte meg a tengerszintet. Emellett a világ gleccsereiben körülbelül 170 000 köbkilométer jég található, ami elegendő lenne ahhoz, hogy a tengerszintet közel fél méterrel megemelje.

Hatás az éghajlatra
A sarkvidéki jégtakaró olvadása lassítja az óceáni áramlatokat, ami összefügg a globális éghajlatváltozással, valamint egyre szélsőségesebb időjárási események sorozatával világszerte.

Fajok eltűnése
A gleccserek olvadása számos faj kihalásához vezet, mivel a gleccserek számos szárazföldi és vízi állat természetes élőhelyét jelentik.

Kevesebb édesvíz
A gleccserek eltűnése kevesebb fogyasztásra alkalmas vizet jelent a lakosság számára, csökkenti a vízerőművek általi energiatermelési kapacitást, valamint kevesebb öntözésre alkalmas víz áll rendelkezésre.

A gleccserek megőrzésének nemzetközi éve (International Year of Glaciers’ Preservation – IYGP) 2025

A gleccserek létfontosságúak a globális éghajlat szabályozásában és az emberek milliárdjai számára létfontosságú édesvízellátásban. A főként az 1800-as évek óta az emberi tevékenységeknek köszönhető éghajlatváltozás miatt azonban ezek a létfontosságú erőforrások gyorsan olvadnak.

Az ENSZ 2025-öt a gleccserek nemzetközi évének nyilvánította és ezzel együtt 2025-től kezdődően minden év március 21-ét a gleccserek világnapjává nyilvánította, hogy felhívja a figyelmet a gleccserek fontosságára, és biztosítsa, hogy a gleccserekre támaszkodók és az érintettek megkapják a szükséges hidrológiai, meteorológiai és éghajlati szolgáltatásokat. Ezek az erőfeszítések hangsúlyozzák a hegyvidéki régióknak a globális édesvíz és az ökoszisztéma-szolgáltatások kulcsfontosságú forrásaként betöltött kritikus szerepét.

Világnap a gleccserekért 2025

Az első Gleccserek Világnapját és a Víz Világnapját (amiről egy korábbi cikkükben már említést tettünk) egy magas szintű rendezvénnyel ünneplik meg, amelyre 2025. március 20-21-én kerül sor New Yorkban és Párizsban.

A 2025-ös Gleccserek Világnapja és a Víz Világnapja globális kampánya arra irányítja a figyelmet, hogy a gleccserek változásai milyen hatással vannak a közeli közösségekre és ökoszisztémákra. Emellett hangsúlyozza a vízzel kapcsolatos alkalmazkodási stratégiák kidolgozásának sürgősségét azokon a területeken, ahol a gleccserek zsugorodása vagy eltűnése jelentős problémát okoz. A kampány célja továbbá, hogy ösztönözze a határokon átnyúló együttműködést, erősítse a közösségi szerepvállalást, és támogassa a fosszilis tüzelőanyagok fogyasztásának ambiciózus csökkentésére irányuló erőfeszítéseket.

A szerzőről

Vasók Rita

Leave a Comment