A Globális kockázati jelentés sorozatot a WEF évente készíti el a Globális kockázat észlelési felmérése alapján (33 kockázatot rangsorolnak). Az idei kiadás felmérésében körülbelül 900 vezető és szakértő vett részt a világ minden tájáról: tudományos körökből, az üzleti életből, a közigazgatásból, nemzetközi szervezetekből vagy akár a civil társadalomból. A kérdéses területeken a jelentés három időtávra méri fel a kockázatokat: a jelenre (2025), a rövidtávra (2027) és a hosszútávra (2035).
Pesszimistább kilátások
A globális kockázati felmérés pesszimistább kilátásokat tükröz: a rövid távú kilátások terén a tavalyihoz képest erősebb, hosszú távon viszont nem történt szignifikáns változás. A következő kép a 2025-ös felmérés hosszú- és rövidtávú jövőre vonatkozó kilátásait mutatja.
Az országok fegyveres konfliktusa vezető kockázatként került ki az idei felmérés alapján, míg a két évvel ezelőtti felmérésben sokkal alacsonyabb pozícióban szerepelt köztük. 23%-kal ez az első jelenlegi kockázat. A növekvő számú konfliktusok miatt a kormányok napirendjén a nemzetbiztonsági intézkedések egyre fontosabb helyet foglalnak el. A jelenlegi kockázatok mellett a rövid és hosszú távú kockázatban is előrébb léptek ezek az aggodalmak.
A második a rangsorban az extrém időjárási jelenségek 2025-re vonatkozóan. Az elmúlt időszakban megszaporodó katasztrófák miatt, mint az áradások Dél-amerikában és Európában vagy a hurrikánok az USA területén. De jó példa a kaliforniai tűz is, amely bár nincs benne a felmérés időszakában, jól hangsúlyozza az éghajlatváltozással járó kockázatokat.
Tévinformáció és dezinformáció és a társadalmi polarizáció idén is magasan szerepelnek a kockázatok között. A dezinformáció még növelheti a vezető kockázatokat. A társadalmi sérülékenységet, töredezést jelzi, hogy a legfontosabb 10 kockázat közül 4 is a társadalommal kapcsolatos. A gazdasági fronton a gazdasági visszaesés kockázata is benne van a legfontosabbak között, ugyanúgy mint tavaly. Azonban a válaszadók életkorát megvizsgálva, ez korcsoportonként nagyon eltérő.
Mik a várakozások 2027-re és 2035-re?
A rövidtávon, a 2027-re vonatkozó kockázatok rangsorában a Félretájékoztatás és dezinformáció az első, most már második éve. Ezen túl a mai digitális világban a fejlődő technológiával egyre nehezebb megkülönböztetni az ember és AI által készített dezinformációt is. Ennek ellenére ez nem szerepelt a legnagyobb 10 rövidtávú kockázat között.
A kiberkémkedés és -hadviselés, azonban magasan szerepelt az országok fegyveres konfliktusával együtt. Az ukrajnai, a közel-keleti és szudáni elhúzódó konfliktusok és ezen területek destabilizációja lehet a kockázat harmadik helyre emelkedésének hátterében.
A tavalyi rangsorhoz képest most ki lettek szorítva a gazdasági kockázatok, ezek sokkal alacsonyabb helyre kerültek az idei jelentésben. Helyettük hangsúlyosabb lett a társadalmi kockázatok, mint a társadalmi polarizáció, az egyenlőtlenség és az emberi jogok vagy a polgári szabadság eróziójának kockázata. A társadalmi kockázatok e csoportjának tulajdonított fontosság azt sugallja, hogy a társadalmi stabilitás törékeny lesz a következő két évben, gyengíti a bizalmat és csökkenti a közös értékek iránti kollektív érzésünket.
A környezeti kockázatok megosztó témává alakultak több ország belpolitikájában is. Az extrém időjárási jelenségek rövid távon tavaly is a második helyen állt, azonban a légszennyezés emelkedése arra utal, hogy az eddig hosszú távúnak hitt kockázatok hatásait egyre jobban látják az emberek.
A felmérés szerint a környezeti és kisebb mértékben a technológiai kockázatok uralják a hosszútávú (2035) globális kockázatokat. A 10 éves általános kockázati kilátások viszonylag stabilak maradtak a tavalyi Globális kockázati jelentéshez képest, ami arra utal, hogy a megoldások és kockázatcsökkentés terén keveset sikerült elérni. A fiatalabb generáció magasabbra rangsorolja a légszennyezés kockázatait, ezzel szemben az érintettek szerinti leosztásban a privát szektor és nemzetközi szervezetek nem teszi bele a légszennyezést a top 10-be, míg a többiek igen.
Kiemelt témák a kockázatok között
A jelentés a rangsoroláson túl, kiemelt témákban elemzi is a kockázatok helyzetét. Rövid távon a geopolitikai recessziót, a geogazdasági konfrontációkat és a technológiát és polarizációt vizsgálja meg:
Geopolitikai recesszió
A multilaterális intézmények hatékonysága csökkent az elmúlt években a konfliktuskezelésben, ezt támogatni kell, mert ennek gyengülése további problémákat szülhet, illetve ideális megoldás hosszú távon ez az internacionális összefogás a konfliktusok elkerülésére, kezelésére.
A nemzetközi szervezetekben megrengett bizalom a humanitárius erőfeszítések visszaeséséhez vezethet és a humanitárius krízis mélyüléséhez.
A regionális szervezetek szerepének támogatása a konfliktuskezelésben és mediálásban is segíthet.
A szervezeteknek és cégeknek ezen felül a sok konfliktus okozta kockázat kezelésére a beszállítói lánc diverzifikálása jelenthet megoldást, ami nem csak alapanyag, de reputációs szempontból is fontos lehet.
Geogazdasági konfrontációk
A geogazdasági összetűzések, mint amilyen most Kína és az USA között kialakult a globális kereskedelem hanyatlásához is vezethet. Protekcionista vámokat vetettek ki, amelyeket utána a másik fél is bevezetett.
A kelet és nyugat kettészakadása a kereskedelmen túlmenően is okozhat problémákat.
A jelentés szerint a hosszútávú megoldást a globális egyezmények jelenthetik. Specifikusan a WTO reformjainak újjáélesztése a vitarendezés, a tarifa-megállapítási szabályok és a digitális kereskedelmi kérdések kezelésére. Illetve többoldalú egyezmények aláírása. Ezen felül a belföldi gazdaság fellendítése segíthet a kockázat kezelésében.
Technológia és polarizáció
A digitálizáció és az AI fejlődése egyre elterjedtebbé teszi a dezinformációt, az algoritmus elfogultsága egyre nagyobb lehet a politikai és társadalmi polarizáció és az ezzel kapcsolatos dezinformáció miatt.
A fejlődő digitalizáció megkönnyítheti a felügyeletet a kormányok, a vállalatok és a rosszindulatú felhasználók számára, és ez a társadalmak további polarizálódásával egyre nagyobb kockázatot jelent.
Ez ellen megoldást jelenthet az elfogultságot csökkentő technikai megoldások, és felelős és etikus adathasználat tanítása az AI-t használók számára, a digitális műveltség támogatása és az elszámoltathatóság és átláthatóság javítása, keretrendszer alkalmazása.
A jelentés a rövid- és hosszútávú kockázatok közül is kiemelt pár témát: a környezetszennyezést, az úttörő technológiák káros következményeit, a nem megfelelő állami infrastruktúrát és a szociális védelemi hálót.
Környezetszennyezés
Az olyan szennyezőanyagok, mint a feketeszén és a metán, felgyorsítják az éghajlatváltozás ütemét és a rövidtávú felmelegedés 45%-ért felelősek.
Az édesvízi és óceáni szennyezés súlyosan érinti az emberek és az ökoszisztémák egészségét, és az antimikrobiális szennyezés egyre nagyobb aggodalomra ad okot, emellett a naptejek, személyes higiéniai termékek alapanyagai, és a PFAS-t tartalmazó anyagok is halmozódnak a vizekben.
A nitrogén- és hulladékszennyezés egyre költségesebb és számos egészségügyi és ökoszisztéma-hatást vált ki. Különösen az elektronikai hulladék az, ami gondot okozhat.
A kockázat kezeléséhez javítani kell a felügyeleti, jelentési és értékelési rendszereket, a szabályozási keretek erősítése szükséges. A UNEP egyik jelentése szerint világszerte az országok hozzávetőleg egyharmadában hiányoznak a kültéri levegő minőségére vonatkozó jogilag előírt szabványok.
A befektetések ösztönzése a környezetszennyezést csökkentő technológiai megoldásokba szintén szükségszerű. A szennyezés megelőzése mind lokálisan, mind globálisan pénzügyi befektetést igényel, amiben innovatív multilaterális finanszírozási formák kidolgozása segíthet, hogy megoldja a probléma nemzetközi jellegét.
Úttörő technológiák káros következményei
A fenyegetést jelentő szervek egyre könnyebben kihasználhatják a biotechnológia fejlődését, hogy módosítsanak biológiai termékeket vagy új biológiai ágenseket hozzanak létre, amelyek kibocsátása pandémiához vagy akár célzott biológiai támadásokhoz vezethet (az AI technológia segítségével).
Míg a biotechnológia úttörő megoldásokat kínál az egészségügyi problémákra, ezek új kockázatokkal is járhatnak, a lehetséges klinikai szövődményektől az ismeretlen hosszútávú hatásokig.
Hacsak nem határoznak meg átfogó globális etikai határokat a biotechnológiai fejlesztések számára, akkor egyesek valószínűleg figyelmen kívül hagyják az etikai aggályokat, ami a társadalmakon belüli megosztottsághoz és konfliktusokhoz vezethet.
Ez ellen fel lehet lépni nemzetközi szabályozásokkal, egy olyan globális norma kiépítésével, amely korlátozza ezek használatát. Fontos lenne az emberek edukációja a biotechről, nem csak szektorban dolgozók részére, hogy tudatában legyenek a kockázatoknak és hogy mikor hasznos számukra a biotech. És fontos, hogy a közszférában is legyenek nívós tudósok, hogy a kormányzat értse, így szabályozni és felügyelni is tudja a technológiát.
Nem megfelelő állami infrastruktúra és szociális védelemi háló
A nyugdíjválságok a következő évtizedben elkezdenek megjelenni a szuperöregedő társadalmakban (azon országok, ahol már 20% a 65 évet meghaladók aránya), ahogy az eltartotti arányok tovább emelkednek, és az államháztartások számára erősödik a stressz emiatt.
A munkaerőhiány több ágazatban, különösen a tartós gondozásban, valószínűleg a túlöregedő társadalmak jellemzője lesz, hacsak nem változnak a politikák.
A nem megfelelő állami infrastruktúra és szociális védelemi háló kezelésére olyan intézkedések jelenthetnek megoldást, mint a rugalmas munka politikák, segítve a könnyű visszatérést a munkába, hozzátartozó gondozás, átképzés és hasonló esetek segítésére. Kampányokra van szükség az egészség megőrzésére a nyugdíjba vonulás előtt is, ezzel csökkentve a gondozás szükségletét.
Illetve egy lehetséges generációk közötti konfliktus elkerülése érdekében már most lépéseket lehet tenni a kohézió kiépítésére, közös elfoglaltságok és munkahelyi vegyes csoportok révén, ami a munkában maradást is ösztönözheti.
Egy csipet magyar kitekintés
A Vezetői véleményfelmérésben (EOS) a globális kockázati felmérést kiegészítve a nemzeti kockázatészlelést is felmérték. Itt országspecifikusan is betekintést nyertek a legfontosabbnak tartott kockázatokra.
Magyarországon ezek a következő sorrendben jelennek meg (Top 5):
- gazdasági visszaesés (pl. recesszió, stagnálás)
- infláció
- munkaerő- és/vagy tehetséghiány
- államadósság
- félretájékoztatás és dezinformáció
20 év tapasztalata
Az elmúlt 20 év jelentéseiben a globális kockázatoknál a klímaváltozás volt a leginkább uralkodó téma a top 10 hosszútávú kockázatban. Ez alatt a legmagasabb helyen a Föld rendszereinek kritikus változásai, a szélsőséges időjárási események, a természeti erőforrások hiánya és a környezetszennyezés állt.
Ez után az országok közötti konfliktusok témája és a társadalmi problémák is fontosak voltak hosszútávon.
Míg a gazdasági kockázatokat inkább kevésbé hosszútávú kockázatnak észlelték, az átlag alatt rangsorolták őket az évek folyamán.
A technológiai kockázatok pedig volatilisek voltak az évek folyamán, amibe lehet az újdonság is közrejátszik, azonban érdemes lehet ezeket is nyomon követni.
A tavalyi évben kiadott globális kockázati jelentésről itt írtunk.
