A vízellátás kérdése egyre fontosabb lesz, ahogy annak kielégítése egyre nehezedik világszerte. A víz alapvető fontosságú erőforrás, és több konfliktusban központi szerepet játszik. Ez, a klímaváltozásnak köszönhetően az elkövetkező években még hangsúlyosabb lesz.
Magyarország helyzete
Magyarország számára a vízgazdálkodás kérdése különösen fontos, mert a köztudatban élő képpel ellentétben nem vízben gazdag ország. A felszíni vízkészlet 94%-ban külföldi folyókból érkezik. A határainkon kívül a folyók különböző hatásoknak vannak kitéve, amelyre nincs ráhatásunk. Az évente megújuló vízkészlet egy főre jutó mennyisége alapján kifejezetten víz szegény országnak számít.
A jelenlegi helyzetet fokozza a klímaváltozás, amely a csapadékminták változásával járul hozzá a vízgazdálkodás nehézségeihez. A vízgazdálkodás nem tervezett ezekkel a szélsőségekkel, és pazarlóan használja fel a vízkészleteket. A leeső vizet a szennyvízcsatornában vezeti el, és aszályos időszakban a föld alatti vízkészleteket használja fel. A leeső csapadékot hasznosítani is lehetne vízhiányos időszakban, illetve a háztartások egyes szükségleteit is ki lehetne vele elégíteni.
Forrás: Egyensúly Intézet
A hazai megújuló vízkészletet nézve (áthaladó folyók vízhozamát nem számítva) Magyarország az EU-ban az utolsó előtti helyen áll csak. Nagyban hozzájárul a vízkészleteinkhez az áthaladó víz. Magyarországon a legnagyobb a külső forrásból érkező vizeknek való kitettség az EU területén.
Klímaváltozás
A vízgazdálkodás problémái már ma is látszanak Magyarországon, számos vízhiányos terület van már ma is az országban, mint a Nyírség és a Duna-Tisza közi Homokhátság (amit félsivataggá nyílvánítottak). Az Alföldön pedig a vízkészletek veszélyben vannak.
A klímaváltozás Magyarországon is jelentősen befolyásolja az időjárást. Az évi középhőmérséklet 1,7 Celsius fokkal nőtt az 1980-as évektől, növekedett a hőhullámos napok száma, csökkent az éves csapadék mennyisége és a csapadékos napok mennyisége is. Ez növelheti a jövőben a vízhiányos területeket Magyarországon, előreláthatóan a Dunántúli-középhegység karsztterületein, az Északiközéphegységben és az Alföldön leginkább.
Vízfelhasználás és gazdálkodás gondjai
Jelenleg nagyon sok vízforrást pazarlóan használunk, amelyeket gyorsan kivezetünk az országból, mint a folyóink és a lehulló csapadék. Ezzel szemben a nyári, vízhiányos és aszályos időszakokban a felszín alatti vizeket merítjük és túlhasználjuk. Ez az egyik oka annak, hogy a talajvíz szintje egyes hazai területeken néhány évtized alatt akár 3–5 métert is süllyedt.
A mezőgazdaság Európában a vízfelhasználás 50 %-áért felel, Magyarországon ez kb.12 %, jelentős szektor a vízfelhasználásban. Öntözéskor nagy felhasználással, esős időszakban pedig gyors elvezetéssel tartja fenn a megfelelő körülményeket a termeléshez.
Illetve az illegális mezőgazdasági kutak használata is probléma. A nem bejelentés köteles háztartási kutak és az illegális mezőgazdasági is hozzájárulnak az adathiányhoz, ami hátráltatja a vízgazdálkodási tervezést. Ráadásul ezek a kutak befolyásolhatják a mélyebb rétegvizet, amelyet ivóvízként használunk, mennyiségileg és minőságileg is, szennyeződés keletkezhet.
Az adathiány azonban a széttagolt intézményrendszerrel is összefügg, az adatokat nehéz nyomon követni. A vízügyi intézmények ezen felül csak az utóbbi időben kezdtek el foglalkozni a vízmegtartással előtte az árvízi és belvízzel kapcsolatos feladatok voltak fókuszban.
A folyók szabályozás sok előnnyel járt: földterületek szabadultak fel és biztonságosabb lett a hajózás. Azonban ezzel együtt felgyorsultak. ami miatt már nem kerül annyi víz a talajba, nem önt el egyes területeket, a talaj szikesebb, aszályosabb lett. A gyors lefolyás pedig még szívó hatást is gyakorol, csökkentve a talajvizet.
Városok gazdálkodása is rossz helyzetben van, az esővizet gyorsan elvezetik. Ha megtartanánk ezt, a háztartásokban felhasználható lenne, egyharmadát a vízigénynek kiválthatná ott. A csatornában ezek azonban ma a szennyvízzel együtt kerülnek elvezetésre, ami heves csapadék esetén túlterhelheti e rendszert, amelyen a sok betonfelületről gyorsan lefolyó víz sem segít.
Kockázatok
A vízgazdálkodás hiányosságai miatt sok kockázatnak ki vagyunk téve. A mezőgazdaság az egyik szektor, amiben a vízellátás kulcsfontosságú, a talajvíz nagyban befolyásolja a terményt és annak mennyiségét. Az öntözésre egyre nagyobb az igény, azonban a felszín alatti vizeket így is túlhasználjuk, nem pótlódik olyan ütemben, ez az Alföldön 2-3 m talajvízcsökkenést okozott.
Az ipari termelésben is számos területen használnak fel nagy mennyiségben vizet. A felszíni vizekből az ipar vette ki a legtöbbet 2010 és 2020 között. A vízmennyiség csökkenése energiabiztonsági probléma is. A paksi atomerőmű hűtővizet igényel, ammminnek hiányában akár a leállítására is szükség lehet.
A vízi turizmus is nagy hatással van a GDP-re. A turizmus kicsit kevesebb mint egyharmada vízi turizmus, azonban a vízi sportok és a hajózás ellehetetlenülhet a nagymértékű vízszint szökkenés esetén. A Balaton vízkészlete folyamatosan csökken, a vízpartok beépítése pedig a vízminőséget rontja.
A városokban aszályos időszakban vízkorlátozásokra lehet szükség. Esős időszakben a csatornarendszerek túlterheltek lehetnek, árvíz alakulhat ki és villámárvizekre is lehet számítani. A vízellátás felszín alatti vízből nyeri a legnagyobb részét (82%), azonban az aszályos időszakban ez veszélyeztetve lehet a fokozott mezőgazdasági használat miatt.
A Egyensúly Intézet szakpolitikai javaslatai
Vízmegtartás a környezetben
Ahhoz, hogy a vízbiztonság továbbra is fennmaradjon és csökkentsük a kockázatoknak való kitettséget, tenni kell. A vízmegtartás ennek kulcsfontosságú eleme. Ilyen lehet a folyók kanyarulatainak visszaállítása, ami segítené a talajvíz megtartását, lassítaná a folyást. A célzott felszín alatti vízpótlás pedig a párolgási veszteség csökkentésével segíthet. Ezt az adott terület adottságainak megfelelően kell kialakítani, de szélsőséges időjárási jelenségeknél hasznos lehet, tárolni tudja a csapadékot és kutakból azt vissza is lehet nyerni.
A vizes élőhelyek helyreállítása és a magas belvizű nem megfelelő mezőgazdasági területek visszakonvertálása is segítheti a felszín alatti víz pótlását. És ezzel a környező területek vízellátása is javul. Az Egyensúly Intézet azt javasolja, hogy az állóvizeket és a szántóföldi belvizes területeket sorolják bele az Országos Ökológiai Hálózat magterületébe.
Regionális mintaprojektek segíthetnek abban, hogy országszerte kiépüljenek vízmegtartási rendszerek, amelyekben máshol is alkalmazható megoldásokat keresnek, mint az Ős-Dráva program.
A mezőgazdaság fenntarthatóvá tétele
A mezőgazdaságban rendkívül fontos a vízgazdálkodás. Az öntözésre egyre nagyobb az igény, de ez vízmegtartás nélkül a közeljövőben is veszélyeztetve van. A víztakarékos mezőgazdasági termelést, a szárazságtűrő növények termesztését kell ösztönözni. A talajtakarásos gazdálkodás, precíziós öntözési módszerek népszerűsítését és a felszíni vízből való öntözés elterjedését támogatni.
Fontos lenne a tudásátadás és az új technológiák magyar mezőgazdasági platformokon történő népszerűsítése (egyetemi oktatás, Agrárkamara rendezvényei). Azon gazdák támogatása, akik az elöntendő területnek adják a földjük egy részét, kompenzálva számukra a jövedelemkiesést.
Használjuk a belvíz elvezető csatornákat vízmegtartásra is, szabályozva, hogy menni folyik el, segítve az öntözési igényen. Vízmegőrző társulatok alapítása is hasznos lehet a gazdálkodói érdekek kiegyenlítése céljából, az együttműködés segítésére. Illetve a mezőgazdasági területeken is javasolják a fás élőhelyek bővítését, ami javíthatja a mikroklímát. Fontos a vízgazdálkodásra és erdősítésre alkalmas területek feltérképezése, hogy tudni lehessen, hol nem javasolt és hol javasolt ezt az intézkedést meglépni.
Urbán vízgazdálkodás
A városokban is fontos a vízmegtartás, azonban ezt el kell vezetni olyan helyekre, ahol nem okoz gondot. Erre jó megoldás az esővíz talajba juttatása, amit zöld felületekkel vagy akár áteresztő burkolattal is meg lehet oldani, mint a térkő. Esőkertek ültetése és szikkasztó árok kiépítése, vagy akár víztározó terek kialakítása innovatív helyeken, mint egy mélyített sportpálya is ötletes megoldást jelenthet.
Ezen felül a már más EU-s országokban is látott zöldtetők, zöld-kék tetők és homlokzatok is segíthetnek a víz megtartásában. A szürke vizet pedig egy városon kívüli szűrőtóval lehet tisztítani és hasznosítani az itt kapott vizet.
A párologtatás elősegítésére pedig, hogy a csatornarendszer ne legyen úgy túlterhelve, fák ültetése és párologtató árkok kialakítása nyújthat megoldást.
A szikkasztás, tárolás és párologtatás folyamatok bevonásával a településen az úgynevezett szivacsváros koncepciót lehet kialakítani. Ez segíti a hirtelen lehulló csapadék kezelését, tisztítását, az aszályos időszakok átvészelésében, a növényzet párologtatással hűtő hatást fejt ki, a hőszigethatást pedig tompítja. Ilyen szivacsváros kezdeményezések már Budapesten és Pécsen is vannak.
Külön csatornarendszer kiépítése is ajánlott az esővíz háztartási felhasználására, mint az öntözés. A záporvíztározók is csökkenthetik a csatorna terhelését, a beruházásoknál és új épületeknél pedig figyelembe kell venni a vízmegtartási szempontokat, és a vízelvezetési rendszerbe kötéshez javasolják, hogy ez is legyen vízmegtartási intézkedésekhez kötve.
Ezen felül a csapadékvíz beárazásával és pénzügyi juttatásokkal lehetne a csapadékvíz megtartását ösztönözni. A locsolási kedvezményt, ami jelenleg nyaranta hatályban van a szennyvízelvezetésnél is, kössük vízmegtartási intézkedéshez.
A burkolt felületek arányaiban már nem nőhetnek. A fővárosban az egy főre jutó zöld területet pedig muszáj növelni. A közműveket egy alagútban lenne szükséges vezetni, hogy legyen hely fásításra. Az önkormányzatok szintjén pedig a zöld megoldások ösztönzésére, pénzügyi alapot lehetne létrehozni a sima olcsóbb megoldás és a zöld megoldás közötti különbözetre.
Adatok gyűjtése és beépítése a rendszerbe
Az adatok hiánya, és ezek elérhetősége is fontos, hogy elemezni lehessen és megoldások szülessenek a vízgazdálkodásban. Ezért javasolják, hogy legyen kötelező bejelenteni a kutakat, a házi kutakat is, ami a kútfúró feladata lenne majd. A bejelentés pedig legyen ingyenes és online elvégezhető. A vízhasználat mérését szintén kötelezővé tennék. A talajvíz mértékét figyelő kúthálózatot pedig modernizálni kéne, a távmérés lehetőségét kellene létrehozni az egyszerűbb adatszerzésért.
A víztesteket ellenőrzéssel és szankciókkal, illetve határértékek felállításával kellene monitorozni, és az engedélyeket szabályozni. Megfigyelést az új technológiák is segíthetik, mint a drónok és más robotikai technológiák, képalkotó eszközök. Az illegális mezőgazdasági kutak feltárására alkalmasak lennének a műholdas képek.
Fontos egy integrált háttérintézmény kialakítása is, amely a releváns területeket fogja össze és segíti a döntéshozókat. Ilyen intézmény több európai országban is van már, mint Németország vagy Nagy-Britannia.
Eltékozolt vizeink
Végül pedig a fentieket is alátámasztandó, álljon itt egy film, ami szemléletesen bemutatja a problémát és a lehetőségeket. Ez a LIFE LOGOS 4 WATERS (LIFE20 CCA/HU/1604) projekten belül, a projektpartnerség támogatásával és közreműködésével jött létre, a WWF Magyarország szakmai vezetésével. [a szerk.]
