ELŐZMÉNYEK
Általános összefüggések és célok
„Az európai versenyképesség jövője” című jelentésében Mario Draghi hangsúlyozta, hogy Európának olyan szabályozási környezetet kell létrehoznia, amely elősegíti a versenyképességet és az ellenállóképességet, felhívva a figyelmet a fenntarthatósági jelentésekről szóló irányelv (CSRD) és a vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelv (CSDDD) vállalatok számára okozott terheire és megfelelési költségeire.
Az új európai versenyképességről szóló Budapesti Nyilatkozatban az EU állam- és kormányfői olyan egyszerűsítési folyamatra szólították fel a Bizottságot, ami világos, egyszerű és intelligens szabályozási keretet biztosít a vállalkozások számára, és drasztikusan csökkenti az adminisztratív, szabályozási és jelentéstételi terheket, különösen a KKV-k számára.
Az elvárás szerint a Bizottságnak 2025 első felében konkrét javaslatokat kell tennie a jelentéstételi követelmények legalább 25%-os csökkentésére. Az EU versenyképességéről szóló közleményében a Bizottság megerősítette, hogy javaslatot tesz az első „egyszerűsítési gyűjtőcsomagra”, amely messzemenő egyszerűsítést tartalmaz a fenntartható pénzügyi jelentéstétel, a fenntarthatósági átvilágítás és a taxonómia területén.
A CSRD 2023. január 5-én lépett hatályba.
Megerősítette a vállalati fenntarthatósági jelentéstételi követelményeket a számviteli irányelv, az átláthatósági irányelv, a könyvvizsgálati irányelv és a könyvvizsgálati rendelet módosításával.
A CSRD az európai zöld megállapodás és a fenntartható pénzügyi cselekvési terv fontos eleme.
Célja annak biztosítása, hogy a befektetők rendelkezzenek a szükséges információkkal ahhoz, hogy megértsék és kezelhessék azokat a kockázatokat, amelyeknek a befektetést befogadó vállalatok ki vannak téve az éghajlatváltozás és más fenntarthatósági kérdések miatt. Célja továbbá annak biztosítása, hogy a befektetők és más érdekelt felek rendelkezzenek a szükséges információkkal a vállalatok emberre és környezetre gyakorolt hatásairól. Ezáltal hozzájárul a pénzügyi stabilitáshoz és a környezeti integritáshoz. Ez szükséges feltétele annak, hogy a pénzügyi források a fenntarthatósági célokat követő vállalatokhoz áramoljanak, és nagyobb elszámoltathatóságot és átláthatóságot teremt minden érdekelt fél felé a vállalatok fenntarthatósági teljesítményével kapcsolatban.
A CSDDD 2024. július 25-én lépett hatályba.
Célja annak biztosítása, hogy az EU egységes piacán működő vállalatok hozzájáruljanak az Európai Unió tágabb ambíciójának eléréséhez a fenntartható és klímasemleges gazdaságra való átállásra, megfelelő irányítási és irányítási rendszereket vezetve be, és megfelelő intézkedéseket hozva a káros emberi jogi és környezeti hatások azonosítására és kezelésére saját tevékenységükben, valamint leányvállalataik és globális értékláncaik működésében. Ezen túlmenően a cél annak biztosítása is, hogy a vállalatok elfogadjanak és életbe léptessenek egy átállási tervet az éghajlatváltozás mérséklésére.
A CSRD és a CSDDD most új és nehéz körülmények között kerül végrehajtásra.
Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja megemelte az energiaárakat az uniós vállalkozások számára. A kereskedelmi feszültségek nőnek, ahogy a geopolitikai táj folyamatosan változik. Más nagyobb joghatóságok eltérő megközelítése a vállalati fenntarthatósági jelentéstétel és a kellő gondosság szabályozásával kapcsolatban kérdéseket vet fel e szabályozásoknak az uniós vállalatok versenyhelyzetére gyakorolt hatásaival kapcsolatban. Az Unió azon képessége, hogy megőrizze és megvédje értékeit, többek között attól függ, hogy gazdasága mennyire képes alkalmazkodni és versenyezni egy instabil és néha ellenséges geopolitikai környezetben.
Az új, módosító javaslat ezért rendelkezéseket tartalmaz a szabályozási keret egyszerűsítésére és ésszerűsítésére annak érdekében, hogy csökkentsék a vállalkozásokra nehezedő, a CSRD-ból és a CSDDD-ből eredő terheket anélkül, hogy aláássák bármelyik jogszabály szakpolitikai célkitűzéseit, valamint hogy biztosítsák az európai zöld megállapodás zöld és igazságos átmenetre vonatkozó átfogó célkitűzésének költséghatékonyabb megvalósítását.
A mostani javaslat számos egyszerűsítést és rugalmasságot tartalmaz, amelyek arra ösztönözhetik a vállalkozásokat, hogy önkéntesen, nagyobb fokozatossággal alkalmazzák a fenntarthatósági és taxonómiai jelentéseket. Az erős fenntarthatósági profillal rendelkező vállalatok profitálhatnak ebből a megkülönböztetésből, és potenciálisan előnyre tehetnek szert abban, hogy befektetéseket vonzzanak vállalkozásukba. Az átalakulóban lévő vállalatok számára előnyös lehet az önkéntes jelentéstétel, mivel ezek a vállalkozások eldönthetik, hogyan kommunikálják átállási stratégiáikat a kötelező közzétételek kényszere nélkül, miközben befektetéseket is vonzanak.
Ezzel a javaslattal párhuzamosan a Bizottság külön jogalkotási javaslatot nyújt be a CSDDD és a CSRD egyes rendelkezései alkalmazásának elhalasztására.
CSRD
A CSRD jelenleg a tervek szerint a nagyvállalkozásokra, az EU szabályozott piacán értékpapírokkal rendelkező KKV-kra, a nagy vállalatcsoportok anyavállalataira, valamint az e vállalkozási kategóriákba tartozó kibocsátókra vonatkozik. A CSRD által bevezetett jelentési kötelezettségek alkalmazásának bevezetése a vállalkozás különböző kategóriái szerint fokozatosan történik.
- Az első hullámban az 500 fő feletti közérdeklődésre számottartó szervezeteknek először 2025-ben kell beszámolniuk a 2024-es pénzügyi évről.
- A második hullámban a többi nagyvállalkozásnak 2026-ban kell beszámolnia a 2025-ös pénzügyi évről.
- A harmadik hullámban az EU szabályozott piacain jegyzett értékpapírokkal rendelkező kkv-knak 2027-ben kell jelentést tenniük a 2026-os pénzügyi évről, bár lehetőségük van lemondani a 2026-os és 2027-es pénzügyi évre vonatkozó jelentéstételről.
- A negyedik hullámban bizonyos nem uniós vállalkozásoknak, amelyek adott küszöbérték feletti üzleti tevékenységet folytatnak az Unió területén, 2029-ben kell jelentést tenniük a 2028-as pénzügyi évről.
A CSRD előírja az érintett vállalkozások számára, hogy a kötelező európai fenntarthatósági jelentési szabványok (ESRS) szerint jelentsenek fenntarthatósági információkat, a Bizottság pedig felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján fogadja el ezeket a standardokat. 2023. júliusában a Bizottság elfogadta az ESRS-ek első sorozatát, amelyek ágazat-agnosztikusak, vagyis azokat a hatálya alá tartozó összes vállalkozásnak alkalmaznia kell, függetlenül attól a gazdasági ágazattól, amelyben a vállalkozás működik.
A CSRD azt is előírja, hogy a Bizottság fogadjon el iparágspecifikus jelentéstételi standardokat, amelyek közül az első ilyen standardokat 2026. júniusáig kell elfogadni. A CSRD lehetővé teszi a közérdeklődésre számottartó KKV-k számára, hogy az ESRS teljes készlete helyett különálló és könnyedebb, arányos szabványkészlet használatával tegyenek jelentést.
A Bizottság kérésére az EFRAG benyújtott egy fenntarthatósági jelentési szabványt azon KKV-k önkéntes használatára, amelyek nem tartoznak a jelentéstételi követelmények hatálya alá (VSME szabvány).
A VSME szabvány célja, hogy a KKV-k számára egy egyszerű, széles körben elismert eszközt biztosítson, amelyen keresztül fenntarthatósági információkat nyújthatnak a bankok, nagyvállalatok és más érdekelt felek számára.
A CSRD további fontos szempontjai a biztosítékra és az értékláncra vonatkozó információk jelentésére vonatkozó rendelkezések. A vállalkozásoknak közzé kell tenniük a fenntarthatósági információikat a jog szerinti könyvvizsgáló vagy – ha a tagállamok lehetővé teszik – egy független tanúsító véleményével együtt. A jelenlegi követelmény a korlátozott bizonyosságra vonatkozik, és a CSRD előírja, hogy ez bizonyos feltételek mellett a jövőben az észszerű bizonyosság követelményévé válhat.
A CSRD azt is előírja, hogy a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén fogadjon el szabványokat a fenntarthatóság biztosítására.
A CSRD előírja a vállalkozások számára, hogy olyan mértékben jelentsék az értékláncra vonatkozó információkat, amelyek a fenntarthatósággal kapcsolatos hatásaik, kockázataik és lehetőségeik megértéséhez szükségesek. A CSRD úgynevezett értéklánc-plafont állapít meg, amely kimondja, hogy az ESRS nem tartalmazhat olyan jelentéstételi kötelezettséget, amely megkövetelné a vállalkozásoktól, hogy az értékláncukban szereplő KKV-któl olyan információkat szerezzenek be, amelyek meghaladják a tőzsdén jegyzett KKV-kra vonatkozó arányos szabvány szerint közzéteendő információkat.
A JAVASLAT
A javaslat célja, hogy csökkentse a jelentéstételi terheket, és korlátozza a kisebb vállalkozásokra háruló kötelezettségeket.
1. A keret egyszerűsítése és a terhek csökkentése a következő módokon:
- Körülbelül 80%-kal csökkenne a kötelező fenntarthatósági jelentési kötelezettség alá tartozó vállalkozások száma, kikerülnének a hatókörből az 1000 fő alatti létszámot foglalkoztató nagyvállalkozások (azaz a második hullám néhány vállalkozása, illetve az első hullám vállalkozásainak egy része) és a tőzsdén jegyzett KKV-k (azaz a harmadik hullám összes vállalkozása). A jelentéstételi követelmények csak az 1000 főnél több alkalmazottat foglalkoztató nagyvállalkozásokra vonatkoznának (vagyis azokra a vállalkozásokra, amelyek több mint 1000 alkalmazottat foglalkoztatnak, és 50 millió euró feletti árbevétellel vagy 25 millió euró feletti mérleggel rendelkeznek). Ez a küszöb jobban közelíti a CSRD-t a CSDDD-hez.
- Azon vállalkozások számára, amelyekre nem vonatkoznak kötelező fenntarthatósági jelentéstételi követelmények, a Bizottság arányos szabványt javasol az önkéntes használathoz, amely az EFRAG által kidolgozott VSME szabványon alapulna. E javaslat szerint a Bizottság ezt az önkéntes szabványt felhatalmazáson alapuló jogi aktusként fogadná el. Eközben a Bizottság a piaci igények kielégítése érdekében a lehető leghamarabb ajánlást kíván kiadni az önkéntes fenntarthatósági jelentéstételről az EFRAG által kidolgozott VSME szabvány alapján.
- Meghosszabbítanák és megerősítenék az értéklánc felső határát. Közvetlenül a jelentéstevő vállalatra vonatkozna, ahelyett, hogy csak korlátozná az ESRS által meghatározottakat. Ez az összes, 1000 fő alatti alkalmazottat foglalkoztató vállalkozást védené, nem csak a KKV-kat. A határt a Bizottság által felhatalmazáson alapuló jogi aktusként elfogadott önkéntes szabvány határozná meg, amely az EFRAG által kidolgozott VSME szabványon alapul.
- Nem lennének iparágspecifikus jelentési szabványok, így elkerülhető a vállalkozások által jelenteni kívánt adatpontok számának növekedése.
- Megszűnne a korlátozott bizonyosság követelményéről az észszerű bizonyosság követelményére való átállás lehetősége. Ez egyértelművé teszi, hogy a jövőben erre hivatkozva nem emelkedhetnek a tanúsítási költségek a hatálya alá tartozó vállalkozások számára.
Ahelyett, hogy a Bizottság 2026-ig elfogadná a meglévő fenntarthatósági tanúsítási standardokat, a Bizottság 2026-ig célzott tanúsítási iránymutatásokat ad ki. Ez lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy gyorsabban kezelje a fenntarthatósági tanúsítás területén felmerülő problémákat, amelyek szükségtelen terheket róhatnak a jelentéstételi követelmények hatálya alá tartozó vállalkozásokra. - A javaslat „opt-in” rendszert vezet be, amely szerint az 1000 főnél több alkalmazottat foglalkoztató, 450 millió EUR-t meg nem haladó nettó árbevételű nagyvállalkozások, amelyek azt állítják, hogy tevékenységük az EU-taxonómiához igazodik vagy részben igazodik, közzéteszik forgalmukat és CapEx KPI-jüket, és dönthetnek úgy, hogy közzéteszik OpEx KPI-jüket.
Ez az „opt-in” megközelítés teljes mértékben kiküszöböli a taxonómiai jelentéstételi szabályok betartásának költségeit az 1000 főnél több alkalmazottat foglalkoztató, 450 millió eurót meg nem haladó nettó árbevételű nagyvállalkozások esetében, amelyek nem állítják, hogy tevékenységeik a taxonómiai rendelet értelmében környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységekhez kapcsolódnak. Ezenkívül ez a javaslat nagyobb rugalmasságot biztosít azáltal, hogy lehetővé teszi e vállalkozások számára, hogy olyan tevékenységekről számoljanak be, amelyek megfelelnek bizonyos taxonómiai technikai átvilágítási kritériumoknak anélkül, hogy mindegyiket teljesítenék.
2. a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktust kíván elfogadni az ESRS első készletének felülvizsgálatára.
Az ESRS egyszerűsítésének és észszerűsítésének gyors megvalósítása, valamint a vállalkozások számára egyértelműség és jogbiztonság biztosítása érdekében a Bizottság a lehető leghamarabb, de legkésőbb e javaslat hatálybalépése után hat hónappal elfogadja a szükséges felhatalmazáson alapuló jogi aktust. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus felülvizsgálata jelentősen csökkenti a kötelező ESRS-adatpontok számát azáltal, hogy:
- eltávolítja az általános célú fenntarthatósági jelentésekhez legkevésbé fontosnak ítélt pontokat,
- a mennyiségi adatpontokat előnyben részesíti a narratív szöveggel szemben, és
- további különbséget tesz a kötelező és az önkéntes adatpontok között, anélkül, hogy aláásná az egyes értékelési szabványok átjárhatóságát és a globális jelentéstétel előfeltételeit.
A felülvizsgálat tisztázza azokat a rendelkezéseket, amelyek nem egyértelműek.
Ez – az elképzelés szerint – javítani fogja a más uniós jogszabályokkal való összhangot. Világosabb útmutatást ad a lényegesség elvének alkalmazására vonatkozóan, annak biztosítására, hogy a vállalkozások csak a lényeges információkról jelentsenek. Leegyszerűsíti a szabványok szerkezetét és bemutatását. Tovább javítja az átjárhatóságot a globális fenntarthatósági jelentési szabványokkal. Minden egyéb módosítást is végrehajt, amelyet az ESRS első alkalmazása során szerzett tapasztalatok alapján szükségesnek tartanak.
3. a Bizottság külön javaslata két évvel elhalasztja a jelentéstételi kötelezettségek alkalmazását a második hullám (a nagyvállalkozások, amelyek nem közérdekű jogalanyok, és amelyek több mint 500 alkalmazottat foglalkoztatnak, valamint a kevesebb mint 500 alkalmazottat foglalkoztató nagyvállalkozások) és a harmadik hullám (tőzsdén jegyzett KKV-k) tekintetében.
A halasztás célja annak elkerülése, hogy egyes vállalkozások a 2025-ös (második hullám) vagy a 2026-os (harmadik hullám) pénzügyi évre készítsenek jelentést, majd ezt követően mentesüljenek e kötelezettség alól. Egy ilyen helyzet azt jelentené, hogy a szóban forgó vállalkozások szükségtelen és elkerülhető költségeket viselnek.
A Bizottság felkéri a társjogalkotókat, hogy mielőbb jussanak megállapodásra a halasztásról, különösen annak érdekében, hogy biztosítsák a szükséges jogi egyértelműséget a második hullámba tartozó vállalkozások számára, amelyeknek jelenleg először 2026-ban kell jelentést tenniük a 2025-ös pénzügyi évről.
A javaslat konkrét összefüggései és céljai a CSDDD-vel kapcsolatban
A jelenlegi szabályok szerint a tagállamoknak 2026. július 26-ig kell átültetniük a CSDD-irányelvet. Az alkalmazásba lépést három hullámban tervezik:
- 2027. júliusától a szabályok csak a legnagyobb uniós cégekre vonatkoznának, vagyis azokra, amelyek több mint 5000 alkalmazottat foglalkoztatnak, és éves nettó (világszintű) 1 milliárd eurós és 5 milliárd eurót meghaladó forgalmat bonyolítanak le, több mint 1,5 milliárd euró nettó árbevétellel az EU-ban.
- A második hullámban a 3000 főnél több alkalmazottat foglalkoztató és 900 millió eurónál nagyobb nettó árbevételű uniós vállalatoknak, valamint az EU-ban ilyen nettó árbevételt termelő nem uniós vállalatoknak 2028. júliusától kellene megfelelniük az új keretnek.
- Végül 2029. júliusában az általános hatály alá tartozó összes többi vállalatnak meg kell kezdenie az irányelvet átültető (nemzeti szabályok) alkalmazását.
Ettől az időponttól kezdve a CSDDD a becslések szerint körülbelül 6000 uniós nagyvállalatra és körülbelül 900 nem uniós vállalatra vonatkozik majd.
A nagyvállalatok esetében az irányelv kockázatalapú megközelítést alkalmaz, lehetővé téve számukra, hogy elsőbbséget élvezzenek azon hatások kezelésében, amelyek a legvalószínűbbek vagy a legsúlyosabbak. Ezenkívül az irányelv előírja a társaságnak, hogy tegye meg a számára észszerűen elérhető „megfelelő intézkedéseket”, figyelembe véve az adott eset körülményeit.
Az irányelv költségmegosztási lehetőségeket is lehetővé tesz a közös iparági kezdeményezéseken és a több érdekelt felet érintő kezdeményezéseken keresztül.
A KKV-k üzleti partnereire nehezedő megfelelési terhek áthárításának megakadályozása érdekében az irányelv előírja a hatálya alá tartozó nagyvállalatok számára, hogy felelősségteljes szerződési feltételeket, befektetéseket, támogatást és jobb beszerzési gyakorlatot alkalmazzanak.
Mindezen elemek ellenére az irányelv jelentős szabályozási terhet ró, különösen akkor, ha az értékláncok nagyon összetettek és kiterjedtek, és ezért az üzleti szövetségek további egyszerűsítéseket és tehercsökkentést szorgalmaztak, beleértve a KKV-kat is, amelyek állítólag még mindig nemkívánatos hatásokat tapasztalhatnak.
Ezenkívül az üzleti szövetségek rámutattak a felelősségi kockázatok esetleges növekedésével kapcsolatos bizonytalanságokra.
Figyelembe véve a vállalatok visszajelzéseit, ennek a javaslatnak a célja a keret pontosítása és egyszerűsítése, valamint a vállalatok terheinek – ideértve az egyszeri és ismétlődő megfelelési költségek – csökkentését, már rövid távon. Ennek érdekében különösen a következő változtatásokat vezetik be:
- a tevékenységi láncban részt vevő közvetett üzleti partnerekkel szemben támasztott kötelezettségek hozzáigazítása a kijátszás eseteihez, vagy ha valószínű vagy tényleges káros hatásokra utaló információ áll rendelkezésre,
- az időszakos monitoring gyakorlatok szükséges gyakoriságának csökkentése, és az érintettek bevonásának körének tisztázása és megcélzása.
A javaslat számos olyan elemet is tartalmaz, amelyek célja a jogbiztonság növelése és az egyenlő versenyfeltételek megteremtése az EU-ban, hozzájárulva a terhek csökkentéséhez és a nemzetközi versenyképesség javításához.
Ezzel a javaslattal párhuzamosan a Bizottság egy olyan javaslatot is elfogadott, amely egy évvel elhalasztja az átültetési határidőt, és megszünteti az alkalmazás első hullámát. Az irányelvben az általános iránymutatások Bizottság általi elfogadására meghatározott határidő meghosszabbításával az általános eredmény az, hogy a hatálya alá tartozó vállalatoknak két évük lesz felkészülni az alkalmazás megkezdésére, lehetővé téve számukra, hogy teljes mértékben figyelembe vegyék az ezen iránymutatásokban meghatározott legjobb gyakorlatokat.
Összhang a vállalati fenntarthatósági jelentésekről szóló irányelv szakpolitikai területén meglévő szakpolitikai rendelkezésekkel
A tőzsdén jegyzett és nem jegyzett vállalkozások közötti különbségtétel megszüntetésével ez a javaslat összhangban van a tőkepiaci unió azon céljával, hogy vonzóbbá tegye az EU szabályozott piacait finanszírozási forrásként.
A CSRD-ben és az ESRS-ben meghatározott jelentéstételi követelmények célja többek között annak biztosítása, hogy a pénzügyi piaci szereplők hozzáférjenek azokhoz a fenntarthatósági információkhoz, amelyekre szükségük van a fenntartható pénzügyi nyilvánosságra hozatalról szóló rendelet, a tőkekövetelmény-rendelet és a referenciamutató-rendelet szerinti jelentéstételi kötelezettségeik teljesítéséhez. Azok a vállalkozások, amelyekre e javaslat szerint már nem vonatkoznának a CSRD beszámolási kötelezettségei, továbbra is önkéntes alapon szolgáltathatnak információkat a pénzügyi piaci szereplőknek. Adott esetben ezt megtehetik az önkéntes jelentéstételi standardok alkalmazásával, amelyeket e javaslat szerint a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusként fogadna el.
E javaslat szerint ahhoz, hogy a fenntarthatósági jelentéstételi követelmények hatálya alá tartozzanak, a vállalkozásoknak több mint 1000 alkalmazottal kell rendelkezniük.
Vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelv
A CSRD/ESRS értelmében a káros hatásokról szóló jelentés nem korlátozódik a közvetlen értéklánc-partnerekre. A CSRD-vel való összhang megmarad, mivel a CSDDD javasolt módosításai, amelyek elsősorban a közvetlen értéklánc-partnerekre korlátozzák az átvilágítást, kiegészülnek azokkal a követelményekkel, amelyek a hatáskörrel rendelkező társaságokra vonatkoznak, hogy értékeljék a közvetett üzleti partnereket abban az esetben, ha a valóságos vagy potenciális hatásokra utaló megalapozott információk az ő szintjükön jelentkeznek.
A CSRD kiegészíti a CSDDD-t az átvilágítási jelentésekkel kapcsolatban, és most mindkét jogi aktus hatályának összehangolását javasolják. Az éghajlatváltozási átállási tervekre vonatkozó rendelkezés jobban igazodik a CSRD nyelvezetéhez, miközben továbbra is kiegészíti a CSRD-t egy ilyen terv elfogadásának egyértelmű kötelezettségével.
VÉLEMÉNYEK
Befektetők
Az Institutional Investors Group on Climate Change (IIGCC), az Európai Fenntartható Befektetési Fórum (Eurosif) és a Felelős Befektetési Alapelvek (PRI), valamint 163 befektető, akik mintegy 6600 milliárd eurónyi kezelt vagyont képviselnek, valamint 49 szolgáltató és egyéb támogató szervezet, összesen 212-en felszólítják az Európai Bizottságot az EU fenntartható pénzügyi keret integritásának és ambícióinak megőrzésére, tekintettel a kulcsfontosságú rendeleteket módosító „omnibus szabályozói csomag” jelenlegi egyeztetésére. Az alábbi véleményüket február elején tették közzé.
Támogatják az EU fenntartható pénzügyi keretének egyszerűsítésének és koherenciájának javítási célkitűzését. Az ilyen felülvizsgálatok hatékonyan csökkenthetik a jelentéstételi terheket és az összetettséget, miközben növelik a közzétételi követelmények hasznosságát, és elősegítik az értékláncon keresztüli átmenet koherensebb megközelítését. E rendeletek teljes újraindítása azonban azzal a kockázattal jár, hogy szabályozási bizonytalanság keletkezik, és végső soron veszélyeztetheti a Bizottság azon célját, hogy a tőkét az európai zöld megállapodás támogatása felé irányítsa. Hatékonyabb megközelítés lenne a műszaki szabványok egyszerűsítésére összpontosítani, és egyértelmű végrehajtási iránymutatást adni.
Ezenkívül a javasolt jogszabálynak a célzott kezdeményezéseken túlmutató következményei is lesznek. A Taxonómiából és a CSRD-ből származó átlátható információkra is szükség van a pénzügyi szektor követelményeinek teljesítéséhez, különös tekintettel az SFDR-re és a MiFID II-re vonatkozó, az ügyfelek fenntarthatósági preferenciáira vonatkozó kötelezettségekre. Ezért a Bizottságnak mérlegelnie kellene a javaslatok egymással összefüggő jogszabályi keretekre gyakorolt szélesebb körű hatásait.
A szervezet elismeri, hogy ezeket az ambiciózus politikákat gyorsan és gyakran párhuzamosan vezették be, ami végrehajtási és használhatósági kihívásokhoz vezet a piaci szereplők számára. Ezért támogatja a Bizottság célzott fellépéseit technikai szinten, hogy egyszerűsítést, egyértelműséget és következetességet biztosítson. Mindezek fényében felszólítja az Európai Bizottságot, hogy:
- Őrizze meg a CSRD, a CSDDD és az EU taxonómia alapelveit, céljait és lényegét annak biztosítása érdekében, hogy támogatni tudják a kitűzött céljaikat és fenntartsák a szabályozás stabilitását.
- Fontolja meg ezen szabályozások fontosságát a növekedés, a versenyképesség és a fenntarthatóság ösztönzésére irányuló szélesebb körű kezdeményezések támogatásához szükséges beruházások elősegítésében, beleértve a közelgő Tiszta Ipari Egyezményt is.
- Egyszerűsítse a követelményeket, és kezelje a következetlenségeket és a végrehajtási problémákat a műszaki szabványokon belül, az iparági szakemberek visszajelzései, valamint a meglévő közzétételek használhatóságának és hatékonyságának hatásvizsgálata, valamint a kapcsolódó költségek alapján.
Az Eurosif szabályozási ütemterv az uniós döntéshozók számára, az IIGCC befektetői elvárásai az EU fenntartható finanszírozásával kapcsolatban, valamint a PRI 2030-ig szóló uniós szakpolitikai ütemterve konkrét ajánlásokat fogalmaz meg ennek megvalósítására vonatkozóan. - A szabályok végrehajtását könnyítse azáltal, hogy felhasználóbarát útmutatást nyújt a vállalatoknak – kérdések és válaszok, iránymutatások és ajánlások révén, beleértve adott esetben az iparágspecifikus útmutatást is.
- Biztosítson átjárhatóságot az ESRS és a vonatkozó nemzetközi ágazati szabványok (ISSB, GRI, SASB) között a jelentési terhek enyhítése érdekében.
- Használja ki a meglévő digitális és technológiai megoldásokat a jelentési költségek és terhek csökkentése, valamint a közzétételek nagyobb harmonizációjának és központosításának elősegítése érdekében.
Civilek
A dokumentum említést tesz a társadalmi egyeztetésről, melyben kitér a civil szféra véleményére. Eszerint a civil társadalmi csoportok komoly érdemeket láttak a szabályok fenntartásában, és a jogbiztonság és a szabályozási stabilitás fontossága mellett érveltek a vállalatok számára, valamint az európai zöld megállapodás és a Fenntartható Pénzügyi Akcióterv célkitűzéseinek fenntartása mellett. Kiemelték azt is, hogy a meglévő szabályok elhalasztása vagy módosítása helyett végrehajtási iránymutatásokat kell alkalmazni a fenntarthatósági jelentési keretrendszer egyes részei pontosítására és egyszerűsítésére.
