Megjelent a WWF Közép- és Kelet-Európa (WWF CEE) 2024. évi jelentése, „Resilience in Action” (Reziliencia akcióban) címmel, ami nem csak az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképesség előmozdítására tett erőfeszítéseket, hanem a növekvő kihívásokkal szembeni ellenállóképességet is jelzi. A riport a pénzügyi évet veszi alapul, ezért a 2023. július 1. és 2024. június 30. közötti időszakot fedi le.
Elhelyezkedés
A régió, amit a WWF CEE lefed és amiről a jelentés is szól „Európa Zöld Szíve” – a kontinens számos még fennmaradt relatív természetes területe, erdei és vizes élőhelyei, valamint az ezektől függő fajok védelme. Itt él a nagyragadozók európai populációinak több mint a fele, beleértve a barnamedvét, a farkast és az európai hiúzt, valamint négy tokhal fajt. A régió magában foglalja a Duna és a Kárpátok ökorégióit, a Föld 200 legértékesebb természeti területe közül kettőt, valamint a világörökségi helyszínek sorát, Szlovákia és Ukrajna ősi bükkösétől a bulgáriai Pirin Nemzeti Parkig, valamint olyan globálisan fontos vizes élőhelyeket, mint a Duna-delta vagy a Mura-Dráva-Duna.
A WWF CEE tagszervezetei a jelentési időszakban: WWF Bulgária, WWF Magyarország, WWF Románia, WWF Szlovákia és WWF Ukrajna.
Néhány eredmény
Szlovákiától Bulgáriáig és Ukrajnáig, a Tiszától a Duna-deltáig a vizes élőhelyek és folyók, valamint az erdők helyreállítására irányuló kezdeményezéseket vitt előre a szervezet – olyan természetalapú megoldásokat, amelyek többek között növelik társadalom ellenállóképességét is az éghajlatváltozással szemben.
A stratégiai pontokról és az akkori eredményekről pár éve már hírt adtunk, most csak pár eredményt emelek ki.
ÉLŐHELYEK ÉS FAJOK VÉDELME
A bulgáriai, szlovákiai és ukrajnai beavatkozásainak köszönhetően új területeket nyilvánítottak védetté. A magyarországi szentélyek összes erdőjét feltérképezték, ami mérföldkő a védelmük érdekében. A stakeholderek széles körben elfogadták a WWF-Románia kritériumait, amelyek szerint az erdők 10%-át szigorúan védetté kell nyilvánítani.
REZILIENCIA
Az egyre több aszályra reagálva az a tapasztalat, hogy a természetalapú megoldások egyre nagyobb támogatást élveznek. Magyarországon az illetékes hatóságokkal együttműködve a tiszai árvizet a beregi egykori ártérbe engedték, és együttműködési megállapodást írtak alá a nagykörűi ártéri gazdálkodásról. Siker esetén ezek a kísérleti projektek hosszú távon 150 000 hektárnyi, helyreállított Tisza-menti árteret eredményezhetnek.
A romániai Dunán Garla Mare-nál további 400 hektárnyi nyílt vízfelület került kialakításra.
FAJOK
A politikusok és a média sajnos felerősítették a nagyragadozókkal szembeni konfliktusokat.
A csapat felkészült a bölények áttelepítésére az ukrajnai Zalissia Nemzeti Parkba.
22 bölényt telepítettek vissza a nyugat-romániai Tarcu-hegységbe – ennek és a korábbi áttelepítéseknek, valamint a természetes populációnövekedésnek köszönhetően ma már több mint 200 bölény kóborol a délnyugati Kárpátokban.
A WWF által kidolgozott tokhal orvhalászatról szóló jelentés aggasztó tendenciát mutatott. Romániában és Bulgáriában mostmár közös tokhal fogási jelentési rendszer működik. A folyamatos háború ellenére a WWF-Ukrajna 2500 tokhal Dunába engedését szervezte meg.
A WWF CEE SZERVEZETE
Mint szervezet rugalmas maradt a WWF CEE dacára az ukrajnai orosz invázió és az instabil és ellenséges kormányok példátlan kihívásainak. Az ellenszél ellenérre is erősebben zárta az évet, mint ahogy kezdte, és elérte az évre kitűzött céljai nagy részét. Megalapította a WWF-Csehországot is, ami 2025. február 19-én került bejegyzésre.
A szervezet rugalmasságát és eredményeit az embereknek köszönhetjük – a munkatársaknak, a partnereknek és a támogatóknak. Talán egy picit mi is hozzájárultunk ehhez a példaértékű kitartáshoz, elkötelezettséghez és eredményekhez, mint igazgatósági tagok. Büszke vagyok nemcsak arra, hogy ez a szervezet megalakult, hogy tagja lehetek, de hogy ezekben a turbulens időkben is ilyen eredményeket tud felmutatni. A létjogosultsága pedig nem csak azért fontos, mert a természet nem ismeri az országhatárokat, hanem mert a határokon átívelő együttműködéseknek, a közösségnek egyre nagyobb szerepe van a fenntarthatóságban és ezen belül a természet- és környezetvédelemben is.
A részletekért érdemes fellapozni a jelentést.
