Régóta vizsgálják gazdasági modellek mentén, hogy a globális felmelegedés milyen hatással lesz az emberek vagyonára, egy új tanulmány szerint azonban eddig rendszeresen alábecsülték a hatás mértékét. Az új tanulmány szerint a 4°C-os melegedés 40%-kal fogja csökkenteni az egy főre jutó vagyont, ami közel négyszerese egyes korábbi becsléseknek.
Az ausztrál kutatók által készített tanulmány szerint az egy főre jutó globális GDP 16%-kal fog csökkenni akkor is, ha a felmelegedés „csupán” 2°C-ra korlátozódik az iparosodás előtti szinthez képest. Ez jóval nagyobb visszaesés, mint amit a korábbi becslések jeleztek – azok szerint ugyanis a csökkenés mindössze 1,4% lehetne.
Tudósok most úgy becsülik, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés el fogja érni a 2,1°C-ot még akkor is, ha az országok teljesítik a rövid és hosszú távú klímacéljaikat.
Az utóbbi években egyre több kritika érte azokat a gazdasági eszközöket, amelyeket „integrált értékelési modelleknek” (IAM – Integrated Assessment Models) neveznek. Ezeket arra használják, hogy segítsenek meghatározni, mennyit kellene a kormányoknak beruházni az ÜHG-kibocsátás csökkentésébe. A kritikusok szerint ezek a modellek nem tudták megfelelően megragadni a klímaváltozás főbb kockázatait, különösen a szélsőséges időjárási eseményeket.
Az Environmental Research Letters című tudományos folyóiratban megjelent új tanulmány az egyik legnépszerűbb gazdasági modellt vette alapul, és kiegészítette azt klímaváltozási előrejelzésekkel, hogy jobban tükrözze a szélsőséges időjárási eseményeknek a globális ellátási láncokra gyakorolt hatásait.
Dr. Timothy Neal, a UNSW Klímakockázat és Válaszintézetének munkatársa, a tanulmány vezető szerzője elmondta: a kutatás azt vizsgálta, milyen hatása lenne a 4°C-os globális felmelegedésnek – amelyet sok klímaszakértő a bolygó számára katasztrofálisnak tart –, és azt találta, hogy ez az átlagembert 40%-kal tenné szegényebbé. Ez szemben áll azzal a 11%-kal, amit a nem módosított modellek mutattak.
A korábbi gazdasági modellek „akaratlanul arra a következtetésre jutottak”, hogy még a magas szintű globális felmelegedés is csak mérsékelt hatást gyakorolna a világgazdaságra – ez pedig „mélyreható következményekkel járt a klímapolitikára nézve” – mondta Neal.
Hozzátette: a gazdasági modellek jellemzően csak a helyi időjárási változásokkal számolnak, nem pedig azzal, hogy az olyan szélsőséges események, mint az aszály vagy az áradás, miként befolyásolják a globális ellátási láncokat.
„Egy forróbb jövőben világszerte szélsőséges időjárási események által kiváltott, egymásra épülő ellátási lánc zavarokra számíthatunk” – fogalmazott Neal.
Andy Pitman professzor, a kutatás társszerzője és a UNSW klímakutatója hozzátette: „A gazdasági modellek újratervezése, hogy figyelembe vegyék a helyi szélsőségeket és azok hatását az ellátási láncokra, sürgető feladat. Csak így tudják az országok reálisan felmérni a klímaváltozás gazdasági sérülékenységét, és aztán megtenni az egyértelmű lépést: csökkenteni a kibocsátásokat.”
Egyes közgazdászok szerint a globális felmelegedés miatti veszteségeket részben ellensúlyozhatják a hideg régiók, például Kanada, Oroszország vagy Észak-Európa melegedéséből származó előnyök. De a globális felmelegedés minden országot érinteni fog, mivel a világgazdaság kereskedelmi kapcsolatokon keresztül összekapcsolódik.
Egy januári jelentés az Institute and Faculty of Actuaries szervezet részéről – amely a világ biztosítási és nyugdíjalap-kezelési kockázatkezelési döntéseit támogató szakmát képviseli – arra figyelmeztetett, hogy a korábbi gazdasági kockázatelemzések nem vették figyelembe a valódi klímaváltozási hatásokat, mint például a fordulópontokat, szélsőséges eseményeket, migrációt, tengerszint-emelkedést, egészségügyi hatásokat vagy geopolitikai kockázatokat.
A jelentés szerint, a jószándékú, de hibás eredmények megerősíthetik azt a narratívát, hogy ezek lassan kibontakozó, csekély hatású kockázatok – ahelyett, hogy súlyos, azonnali cselekvést igénylő veszélyekként tekintenének rájuk.
Mark Lawrence, aki jelenleg az Adelaide-i Egyetemen kutatja a klímakockázatokat, korábban a Merrill Lynch és az ANZ Banking Group vezető pénzügyi intézményeinél dolgozott kockázatkezelési területen. Ő megbízhatónak találta az új kutatás eredményeit. „Ha lehet, szerintem a gazdasági hatások még ennél is súlyosabbak lehetnek” – mondta.
Lawrence szerint az, hogy a modellezés és a valós klímakockázatok ennyire eltérnek egymástól, azt is eredményezi, hogy „a sürgős klímapolitikai fellépés gazdasági hasznait is jelentősen alábecsülték”.
Forrás: The Guardian
Korábbi cikkeink a klímaváltozásról és annak hatásairól itt érhetők el.
