Föld

Európa klímahelyzete 2024

Szerző szomkat

Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, és az éghajlatváltozás hatásai itt már egyértelműek. 2024 volt az eddigi legmelegebb év Európában, rekord hőmérséklettel a középső, keleti és délkeleti régiókban. A viharok gyakran súlyosak voltak és kiterjedt áradások pusztítottak, legalább 335 emberéletet követelve, és a becslések szerint 413 000 embert érintve. Az év során feltűnő kelet-nyugati kontraszt volt az éghajlati viszonyok között – keleten rendkívül száraz és gyakran rekordmeleg, nyugaton pedig meleg, de nedves viszonyok uralkodtak.

A Copernicus Klímaváltozási Szolgálat (C3S) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) 2025. április 15-én tette közzé az „Európai klímahelyzet 2024” (ESOTC 2024) jelentést, ami mintegy 100 tudományos közreműködőt vont be, akik holisztikus, de tömör betekintést nyújtanak Európa éghajlati helyzetébe.

„Ez a jelentés rávilágít arra, hogy Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, és a szélsőséges időjárás és az éghajlatváltozás súlyos következményekkel jár. A hőmérséklet-emelkedés minden további töredéke számít, mert felerősíti az életünket, a gazdaságot és a bolygót fenyegető kockázatokat. Az alkalmazkodás elengedhetetlen. A WMO és partnerei ezért fokozott erőfeszítéseket tesznek a nagy társadalmi döntéshozó rendszerek és klímaszolgáltatások megerősítése érdekében. Kitartóan haladunk, de tovább kell mennünk és gyorsabban kell mennünk, és együtt kell mennünk” – mondta Celeste Saulo, a WMO főtitkára.

Főbb adatok a 2024-es jelentésből

  • Hőmérséklet: 2024 volt a legmelegebb év Európában, a kontinens csaknem felén rekordmagas éves hőmérséklet volt.
  • Tengerfelszíni hőmérséklet (SST): Az év egészét tekintve az európai régió SST-je volt a legmagasabb, 0,7 °C-kal az átlag felett, a Földközi-tengeren pedig 1,2 °C-kal az átlag felett.
  • Csapadék: Kifejezett kelet-nyugati kontraszt volt a csapadékviszonyok között. Nyugat-Európa a tíz legcsapadékosabb év egyike volt az 1950 óta vizsgált időszakban.
  • Áradások: Európában 2013 óta ebben az évben volt a legkiterjedtebb az árvíz. A folyóhálózat csaknem egyharmadán olyan mértékű árvíz volt, amely meghaladta a „magas” árvízi küszöböt. A viharok és az áradások a becslések szerint 413 000 embert érintettek Európában, és legalább 335 ember vesztette életét.
  • Hőstressz: Az „erős”, „nagyon erős” és „extrém hőstressz” napok száma a rekord második legmagasabb volt. Európa 60%-a az átlagosnál több napot látott legalább „erős hőstresszben”.
  • Megújuló energia: A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia aránya Európában 2024-ben rekordmagasságot ért el, 45%-ot.
  • Hideg szélsőségek: A három hónapnál (90 napnál) rövidebb fagyos napokat átélt európai területek területe az eddigi legnagyobb volt (~69%, az átlag 50%).
  • Hidegstressz: Rekordalacsony volt a legalább „erős hidegstressz” napok száma.
  • Gleccserek: Minden európai régióban volt jégveszteség; Skandinávia és Svalbard gleccserei az eddigi legmagasabb tömegveszteséget szenvedték el.
  • Erdőtüzek: Szeptemberben Portugáliában a tüzek körülbelül 110 000 hektáron (1100 km2) pusztítottak egy hét alatt, ami Európa teljes éves leégett területének körülbelül egynegyedét teszi ki. A becslések szerint Európában 42 000 embert érintettek az erdőtüzek.

Széles körben elterjedt áradások, rendkívüli hőség és szárazság Kelet-Európában

A jelentés kiemelt témái közé tartozik az európai árvizek áttekintése, középpontjában a Boris viharhoz kapcsolódó közép- és kelet-európai szélsőséges események, a spanyolországi valenciai események, valamint a délkelet-európai nyári szélsőséges hőség és szárazság.

Az európai folyóhálózat 30%-a lépte túl a „magas” árvízi küszöböt az év során, míg 12%-a a „súlyos” árvízi küszöböt. Szeptemberben a Boris vihar több százezer embert érintett, árvizeket, halálos áldozatokat és károkat okozott Németország, Lengyelország, Ausztria, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Románia és Olaszország egyes részein.

Október végén Spanyolországban rendkívüli csapadék és áradás volt, ami pusztító hatásokhoz és halálos áldozatokhoz vezetett Valencia tartományban és a szomszédos régiókban.

Délkelet-Európában 2024 júliusában volt az eddigi leghosszabb hőhullám, amely 13 egymást követő napig tartott, és a régió 55%-át érintette. Rekordszámú volt legalább „erős hőstressz” (66) és trópusi éjszaka (23) nyáron Délkelet-Európában.

Ezek a fókuszok első ízben adnak tájékoztatást az áradások, valamint a szélsőséges hőség és aszály európai trendjeiről is, összefoglalva az IPCC legfontosabb megállapításait. Például hogy Európa egyike azon régióknak, ahol az előrejelzések szerint a legnagyobb az árvízkockázat növekedése, és hogy a 1,5 °C-os globális felmelegedés 30 000 ember halálát okozhatja Európában a rendkívüli hőség miatt.

Klímapolitika és cselekvés

Idén a kulcsfontosságú események interaktív térképe egy új réteget is tartalmaz, amely az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességet és az alkalmazkodási kezdeményezéseket mutatja be Európa-szerte.

A jelentés éghajlatpolitikai és cselekvési szakasza szerint az európai városok 51%-a fogadott el célzott éghajlatalkalmazkodási tervet, ami a 2018-as 26%-hoz képest biztató előrelépést jelent, kiemelve, hogy a folyamatos erőfeszítések még nagyobb lehetőségeket nyitnak meg az éghajlati kihívásokhoz való hatékony alkalmazkodásban. A szélsőséges időjárási események egyre nagyobb kockázatot jelentenek Európa épített környezetére és infrastruktúrájára, valamint az általuk támogatott szolgáltatásokra.

Feltűnő klímakontrasztok

2024-ben az Európa különböző részein élő emberek nagyon eltérő időjárást és klímát tapasztaltak: A kelet-nyugati kontrasztban a száraz, napos és rendkívül meleget keleten, míg nyugaton a felhősebb, nedvesebb és kevésbé meleg időjárást.

Ez a kelet-nyugati kontraszt számos éghajlati változóban megmutatkozott, mint például a hőmérséklet, a csapadék, a talaj nedvességtartalma, a felhőzet, a napsütés időtartama, a napsugárzás és a napenergia-termelés lehetősége. Következésképpen az ellentét az európai folyóhálózatban is megmutatkozott – Nyugat-Európában széles körben elterjedt az átlagosnál nagyobb, Kelet-Európában pedig az átlagosnál alacsonyabb vízhozam.

A megújuló energia fejlődése

A megújuló energiaforrásokból előállított villamosenergia-termelés aránya Európában 2024-ben rekordmagasságot, 45%-ot ért el, szemben a korábbi, 2023-as 43%-os rekorddal, ami tükrözi Európa dekarbonizált energiarendszerre irányuló erőfeszítéseit. A jelentések szerint 2019 óta csaknem megkétszereződött azon uniós országok száma, ahol a megújuló energiaforrásokból több áramot termelnek, mint a fosszilis tüzelőanyagokból.

A megújuló energiatermelés és a villamosenergia-igény nagyon érzékeny az időjárási viszonyokra, így a napelemekből származó energiatermelés éghajlat által vezérelt lehetőségei tükrözték is a keleti (naposabb) és a nyugati (felhősebb) viszonyokat.

Európa teljes tényleges éves villamosenergia-termelésének százalékos aránya nap- (sárga), szél- (lila) és víz- (kék) energiából, 2016–2024 között. Adatok: ENTSO-E és Elexon. Kredit: C3S/ECMWF.

Növekvő hőstressz éjjel és nappal

A hőstresszes nappalok és trópusi éjszakák száma nő Európában – 2024-ben a második legmagasabb volt. Európa átlagában ez közel egy hónapnyi legalább „erős hőstresszt” és körülbelül 12 trópusi éjszakát jelentett, a kontinens és Délkelet-Európa közötti eltérésekkel pedig rekordot döntött mindkettő. A hő stressznek teheti ki az emberi szervezetet, amelyet nemcsak a hőmérséklet, hanem más környezeti tényezők is befolyásolnak, mint például a szél és a páratartalom. A magas éjszakai hőmérséklet szintén hatással lehet az egészségre, kevés pihenést kínálva a nappali hőstressztől.

Zsugorodó gleccserek

Az ENSZ 2025-öt a gleccserek megőrzésének nemzetközi évévé nyilvánította. A jelentés adatai azt mutatják, hogy a gleccserek minden európai régióban jégveszteséget tapasztaltak. Közép-Európa a világ azon régiói közé tartozik, ahol a gleccserek a leggyorsabban zsugorodnak. 

Skandinávia és Svalbard gleccserei 2024-ben a legmagasabb tömegveszteséget szenvedték el, és a legnagyobb éves tömegveszteséget tapasztalták a világ összes gleccserrégiója közül: Skandináviában átlagosan 1,8 méteres vastagságveszteséggel, Svalbardon pedig 2,7 méteres vastagságveszteséggel. Ez volt a harmadik legmelegebb év az Északi-sarkvidék egészét tekintve, és a negyedik legmelegebb az Északi-sarkvidéket tekintve.

Sorozatban a harmadik nyáron új rekordot ért el az átlaghőmérséklet Svalbardon. Az elmúlt évtizedekben ez a terület volt az egyik leggyorsabban melegedő hely a Földön.

Vállalati konklúzió

A 2015-ben megalakult TCFD és módszertanáról már 5 évvel ezelőtt írtunk, és tavaly már a biztosítók klímaváltozás hatására történő iparági kihívásairól is szóltunk. Ez a jelentés csak nyomatékosítja, hogy az alkalmazkodás és a klímavédelem egyformán fontosak Európában. De nem csak államigazgatási, városvezetési szinten, hanem a vállalatirányításban is. Erre szolgál a klímakockázat elemzés, ami súlyos költségektől kímélheti meg a vállalatot, ha jól csinálják.

A szerzőről

szomkat

Leave a Comment