Február 13-án délelőtt osztrák, lengyel, szlovák és magyar, kosztümös Greenpeace aktivisták nukleáris hulladéktárolást szimbolizáló hordókon dobolva vonultak fel az Országos Képviselőháznál, jelezve: a jelenleg országgyűlési elfogadás előtt álló, 2020-ig tervező energiapolitikai koncepció önellentmondásos és elfogadhatatlan.
A zöld szervezet értesülései szerint a Parlament Gazdasági és informatikai bizottsága ezen a napon tárgyalta Magyarország új energiapolitikáját, majd a következő héten a Parlament plenáris ülésén már talán szavaznak is a képviselők a témában. Ezt az új koncepciót az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága éppúgy nem találta megfelelőnek, mint számos szakértő és több nagy zöld szervezet.
Az energiapolitikáról szóló új országgyűlési határozati javaslat ugyanis egymásnak ellentmondó elemeket tartalmaz. Az atomenergiáról illetve a radioaktív hulladékok elhelyezéséről szóló pontjain szöges ellentétben áll a koncepció elején megnevezett alapvető célokkal, hiszen a nukleáris energiatermelés nem fenntartható, a hosszú távú ellátásbiztonságot nem biztosítja, és a nukleáris beruházások többnyire hátráltatják a versenyképességet is.
„Hazánkban óriási lehetőségek vannak az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások kihasználására, nincs szükségünk atomenergiára. Hiába prédikálnak mást az atomenergiában érdekelt szűk érdekcsoportok: a nukleáris beruházások, fejlesztések, főleg egy olyan kisebb országban, mint Magyarország, sok évvel hátravetik a megújulós ipar fejlődését, lehetőségeit, ezzel aláaknázva, meghiúsítva a valós éghajlatvédelmet” – mondta el Rohonyi Péter a Greenpeace kampányfelelőse.
A Greenpeace tavaly jelentette meg az „Energia[forradalom]: A fenntartható energiagazdálkodás lehetőségei Magyarországon a 21. században” című tanulmányát, amelynek elkészíttetésével az Európai Megújuló Energia Tanács és a Greenpeace az éghajlatváltozás korában elengedhetetlenül szükséges feladatot oldott meg nem rövid távú politikai és gazdasági szempontokat, hanem a környezet védelmét és Magyarország hosszú távú gazdasági és társadalmi érdekeit tartva szem előtt. A tanulmány egy klímabarát utat mutat, egyben kijelölve az alapköveket az atomenergia fokozatos kiváltására úgy, hogy egyúttal hosszú távon drasztikusan csökkenjen Magyarország CO2-kibocsátása is.
A zöld szervezet szerint hazánknak fel kell ismernie: hibás az új hivatalos energiapolitikai koncepció. Az elöregedett Paksi Atomerőmű súlyos veszélyeket magában hordozó élettartam-hosszabbítása, illetve egyéb nukleáris tervek helyett elkötelezett „hatékonyságközpontú” és „megújulós” politikai iránymutatásra van szükség.
Az atomtechnológia valójában nagyon költséges, és óriási akadályként áll az igazi megoldások útjában. A sok évig elhúzódó nukleáris fejlesztések, beruházások jelentős tőkét kötnek le, s még ha valahogy -amúgy kérdésesen- részben magántőkéből valósulnának is meg, állami szubvenciók nélkül életképtelenek, így óriási költségvetési összegeket is felemészthetnek. Ezzel elvonják a pénzt az igazi, teljes megoldást jelentő, a hagyományos, fosszilis és nukleáris forrásokra építő forgatókönyvekhez képest sok esetben akár 6-10-szeresen költséghatékonyabb energiahatékonysági és a megújuló energiával kapcsolatos technológiák fejlesztését és elterjesztését lehetővé tevő beruházások elől, amelyek gyorsan eredményekre vezetnek.
El kell döntenie mindenkinek, hogy a klímavédelem mellett, vagyis az energiatakarékosságra és energiahatékonyságra, valamint a megújuló forrásokra épülő decentralizált, fenntartható energiagazdálkodás mellett teszi le a voksát, vagy pedig a ma is veszélyes, éghajlatvédelmi szempontból túl későn és túl keveset produkáló atomenergiával, azaz a környezeti, gazdasági és társadalmi kockázatokkal, az 50 éve megoldatlan hulladékproblémával és nem utolsó sorban a proliferációval terhelt utat választja.
Greenpeace által megbízott Cognative Kft. 2007. év végén végzett felmérései során a kutatók a 15 éves és idősebb magyar lakosságot kérdezték meg, országosan reprezentatív mintán. A közvélemény-kutatás eredményei alapján a többség (64%) egyértelműen ellenzi újabb atomerőművek létesítését Magyarországon, miközben a támogatók köre 10%-os. S bár hiányos és kevés a vezetők részéről kommunikált információ az alternatív energiagazdálkodási lehetőségekről, már ma is a lakosság fele inkább Paksot is kiváltaná.
(forrás: Greenpeace)
