Az űrből is látszik a leszakadt gigantikus antarktiszi jéghegy. Több mint négyszáz négyzetkilométer kiterjedésű jégtábla szakadt le az Antarktiszról kedden. A Wilkins-jégself, amelyről a hatalmas jéghegy levált, az Antarktiszi-félsziget legnagyobb úszó jégmezője.
A 415 négyzetkilométer területű jégtábla leszakadása február 28-án indult meg, végül kedden teljesen levált az Antarktisz délnyugati területén lévő Wilkins-jégselfről. A hatalmas jégtábla leszakadása során számos kisebb jéghegy is keletkezett – állítják a British Antarctic Survey kutatói, akik nem csak műholdfelvételek, hanem helyszíni repülés során készített légifelvételek alapján is vizsgálják a jégtábla változását.
A Wilkins-jégself alig ezer kilométerre húzódik az amerikai kontinens déli csúcsától, az Antarktiszi-félsziget délnyugati részén. Ez egyben a félsziget legnagyobb jégselfje. Legalább egy évszázada alakulhatott ki, a most leszakadt jégheggyel viszont megindult a fogyása. Maga a mintegy 14 ezer négyzetkilométer területű Wilkins-jégself is csak nagyon vékony jéghíddal kapcsolódik a szárazföldhöz. Brit kutatók szerint ez a „kapcsolat” akár 15 éven belül megszünhet.
Mivel nem szárazföldi, hanem a tengeren úszó hatalmas jégmezőről van szó, a jéghegy leszakadása nem eredményezi a tengerszint emelkedését, viszont jelzi a klímaváltozás hatását. A kutatók szerint a mostani esemény a klímaváltozás eredménye, ugyanis a térségben az elmúlt ötven évben évtizedenként közel 0,5 °C-kal emelkedett az átlaghőmérséklet. Ez a Földön tapasztalt eddigi leggyorsabb ütemű átlagos felmelegedés. Mivel a déli féltekén most ért véget a nyár, a kutatók szerint a jégtábla átmenetileg megmenekül, vagyis a következő hónapokban nem folytatódik a szétesése, de jövő nyáron már újabb fejleményekkel lehet számolni – írja a BBC News.
Az elmúlt két év során már sorkerült hasonló, hatalmas méretű jégtábla leszakadására. A Wilkinstől nem messze lévő Larsen-jégselfről két hatalmas jéghegy szakadt le. A 75 kilométer hosszú és 37 kilométer széles Larsen A nevű jégtábla 1995-ben szakadt le. 2005 márciusában a NASA műholdfelvételein már egy másik jégtábla, a Larsen B leválását is megfigyelték.
A jégselfek a szárazföldről a tengerbe nyúló, a víz felszínén elterülő hatalmas jégtáblák. Vastagságuk akár ezer méter is lehet. Az Antarktisz partvonalának közel feléhez ilyen jégself kapcsolódik.
(forrás: National Geographic)
