A következő hírt már a múlthéten megkaptam hírlevélben, de nem volt érkezésem lefordítani. Ma azonban megleltem a Greenpeace Magyarország honlapján is, így gyorsan beemelem némi kiegészítéssel.
A Greenpeace teljeskörű ügyészi kivizsgálást követel a bálnavadászati programon belül létező korrupció szintjének megállapítása céljából. Emellett azt kéri, hogy állítsák le a program adófizetők pénzéből történő támogatását, és vonják vissza a bálnavadászatot üzemeltető vállalat engedélyét.
A négyhónapos titkos Greenpeace nyomozás nyugtalanító bizonyítékokat fedett fel egy sikkasztó bandára vonatkozóan, melyben érintettek a Nisshin Maru fedélzetén dolgozó személyzeti tagok, akik nyíltan kérik a legjobb bálnahús szeleteket az úgynevezett tudományos vadászat alatt, a partra csempészik személyes poggyászként álcázva, majd átadják a kereskedőknek illegális értékesítés céljából.
Informátorok azt állítják, hogy a flottát üzemeltető Kyodo Senpaku vállalat magasabb rangú személyzete és tisztviselői szemet hunynak a lopás felett, és évtizedek óta lehetővé teszik annak folytatását. A Kyodo Senpaku-val kapcsolatban álló egyik informátor azt mondta a Greenpeace-nek, hogy a Cet és Bálna Kutató Intézet (ICR) azon tisztviselői, akik a Nisshin Maru fedélzetén voltak, szintén tudtak a botrányról és nem tettek semmit.
„Az általunk összegyűjtött információ arra utal, hogy a botrány nagyságrendje olyan léptékű, hogy lehetetlen, hogy a hajót üzemeltető vállalat, a Kyodo Senpaku és az ICR ne tudott volna arról” jelentette ki Junichi Sato, a Greenpeace Japán bálna kampányának koordinátora. „Szemet hunynak a kiterjedt korrupció és az adófizetők pénzének az ellopása felett. Amit meg kell tudnunk, egy teljeskörű ügyészi kivizsgálás keretében, hogy ki másnak származik előnye a bálna programból? Ki más járult hozzá e csalás folytatásának lehetővé tételéhez?” tette hozzá Sato.
A korábbi és a jelenlegi Kyodo Senpaku alkalmazottak által biztosított információkat feldolgozva a Greenpeace dokumentálta a csempészett bálnahús – Kyodo Senpaku tisztviselők és személyzeti tagok teljes látóterében történő – kirakodását egy speciális teherautóba, amikor a Nisshin Maru kikötött idén április 15-én. A szállítmányt a Greenpeace aktivisták dokumentálták, amikor az elhagyta a hajót és nyomon követték azt egy tokiói lerakatig. Ekkor egy magáncímre szánt négy doboz közül az egyiket feltartóztatták, tartalmának ellenőrzése és a csalás megállapítása érdekében.
Az áruszállító dokumentumokon az szerepelt, hogy a doboz „kartont” tartalmaz, de a valóságban 23,5 kg sózott ‘osztályon felüli’ bálnahúst tartalmazott, melynek értéke akár 3.000 USD is lehetett. Az egyik informátor azt mondta a Greenpeace-nek, hogy több tucat személyzeti tag akár 20-20 dobozt is elvisz fejenként. Japán szerte több helyszínen, kocsmákban és éttermekben folytatott további kérdezősködések alátámasztották azt, hogy az idei év vadászatából hamarosan bekövetkező bálnahús szállítmányra számítanak, azon tény ellenére, hogy a Japán Halászati Ügynökség és a Cetkutató Intézet nem szabadítják fel a bálnahúst értékesítés céljából 2008 júniusának vége előtt.
A folyamatban levő, a japán kormány által támogatott tudományos bálnavadászati program, mely a nemzetközileg elismert Déli-óceáni Bálnavédelmi Rezervátum területén zajlik folyamatosan viták, hazugságok és botrányok tárgyát képezi, Japánnak nemzetközi szinten rossz hírnevet szerezve. Ez utóbbi botrány felveti annak a kérdését, hogy igazából kinek is származik nyeresége egy olyan bálnavadászati programból, amely nem állít elő semmilyen hasznos tudományos eredményt, és kereskedelmi alapon nem tartható fenn.
„A Déli-óceáni bálnavédelmi területeken zajló bálnavadászati programot a japán adófizetők finanszírozzák, és ezért joguk van tudni, hogy kinek származik nyeresége az ő pénzükből” fűzte hozzá Sato. „A japán bálnavadászati program nemzetközileg már szégyenletesnek bizonyult, mivel tudományos szempontból nem támasztható alá, és hatalmas bálnahús készletet állít elő, miközben kevés a bálnahús fogyasztó. Ez most már fűszerezve van azzal a hazai botránnyal is, amely arra utal, hogy egyben korrupt is. Itt az ideje a bálnavadászati program leállításának, és a közpénz valamilyen tisztességesebb célra történő elköltésének.” vonta le a következtetést Sato.
A nyomozást követelő informátoroktól származó további állítások közé tartoznak a követezők:
- Bálnahús tonnáit szórják a tengerbe naponta, mivel nem rendelkeznek a nagyobb kvótákhoz szükséges feldolgozási kapacitással
- Bálnákban rákdaganatokat találnak és vágnak ki, és a maradék húst feldolgozzák lakossági értékesítés céljából
- Célzott vadászat a maximális fogás biztosítása érdekében, nem követve a kutatási engedélyek által megkövetelt véletlenszerű „mintavételt”
- Igen rosszak a munkafeltételek, a nagyobb kvótákból eredő nagyobb munkaterhelés miatt
Ha csatlakozni akarsz a Greenpeace akciójához, azt most egy automatikus e-mail küldésével is megteheted, melynek címzettje a japán miniszterelnök.
(forrás: Greenpeace Magyarország és Greenpeace International)
