Nem kategorizált

Hogy megoldhassuk, előbb értsük meg

Felfűtve

A globális felmelegedésről egyszerűen A szén-dioxid és más gázok természetes úton melegítik a bolygó felszínét azáltal, hogy a nap melegét csapdában tartják. Ez jó dolog, mert élhetővé teszi a bolygót. Azáltal azonban, hogy fosszilis tüzelőanyagokat, mint szén, gáz, olaj égetünk, és kiírtjuk az erdőterületeket drámaian megnöveljük a Föld légkörében az üvegházhatású gázok mennyiségét, és ezzel a hőmérséklet növekszik. A tudósok nagy része egyetért abban, hogy a globális felmelegedés valóság, és hogy ez nemcsak természetes ok, hanem a humán eredetre is visszavezethető (Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC): a globális felmelegedésnek ezen időszaka „nagyon valószínűtlen, hogy természetes eredetű” és „a tények azt mutatják, hogy felismerhető az emberi hatás a globális éghajlatban”. Jelenleg is tapasztalható változások Már most felfedezhetőek a változások. Gleccserek olvadnak, növények és állatok kényszerülnek elhagyni az élőhelyüket, és a viharok és aszályok száma nő.

  • Az elmúlt 30 évben a 4-es és 5-ös kategóriába tartozó hurrikánok száma szinte megduplázódott (Emanuel, K. 2005).
Vihar
  • A malária magasabb területekre terjedt, úgy mint a Kolumbiai Andok, 2000 méter tengerszint feletti magasságú területei (WHO).
  • Az elmúlt évtizedben a gleccserek jegének olvadása Grönlandon megduplázódott. (Krabill, W., E. Hanna, P. Huybrechts, W. Abdalati, J. Cappelen, B. Csatho, E. Frefick, S. Manizade, C. Martin, J, Sonntag, R . Swift, R. Thomas and J. Yungel. 2004.)
Gleccser Grönland
  • Legalább 279 növény- és állatfaj vál aszu l a globális felmelegedésre már most közelebb költözik a sarkokhoz.

Várható következmények Ha a felmelegedés folytatódik, katasztrofális következményekkel számolhatunk.

  • A globális felmelegedésből származó elhalálozások száma megduplázódhat mintegy 25 éven belül, ami 300 000 ember évente (WHO)
  • Az átlagos tengerszint több mint 6 méterrel emelkedhet a grönlandi és az antarktiszi jégpajzs olvadása révén, elpusztítva a part menti területeket világszerte. (Washington Post, „Debate on Climate Shifts to Issue of Irreparable Change,” Jkiszáradt területuliet Eilperin, January 29, 2006, Page A1.)
  • A hőségnapok gyakoribbá, a hőhullámok intenzívebbé válnak.
  • Az aszály és természetes tüzek gyakoribbá válnak.
  • 2050 nyarára a Jeges-tenger teljesen jégmentessé válhat. (Arctic Climate jegesmedve Assessment, 2004)
  • 2050-re több mint egy millió faj pusztulhat ki teljesen a világon. (Time Magazine, Feeling the Heat, David Bjerklie, March 26, 2006. )

A fentiek alapján talán értehtőbbé vált maga a probléma. Ahhoz, hogy a folyamat ne érje el azt a pontot, amikor már visszafordíthatatlan, most kell megtenni a lépéseket, és nem a szomszédra várni, és nem halogatni. Minden apró kis változtatás a mindennapokban hozzájárul a megoldáshoz. Párom javaslatára összeszedek hát pár praktikát, és fellistázom őket a közeli jövőben. Egyelőre a megértés is sokat segít. Folyt. köv.

A szerzőről

szomkat

Leave a Comment