Március 22. ismét a Víz Világnapja volt. Kicsit megkésve, de nem felejtve, következzen a megemlékezés az alábbi filmmel (szép és kreatív), valamint néhány infóval a diverziti.hu oldaláról
Water ink _ BDDP Unlimited and Solidarités International – UK from BDDP Unlimited on Vimeo.
2011. március 22-én a Víz Világnapja a városok és azok ivóvíz problémáira koncentrál több jelentős okból kifolyólag. Jelenleg a világ népességének fele városokban él. Ez az arány 20 éven belül 60%-ra emelkedik, ami 5 milliárd városi lakost fog jelenteni. A városiasodás mindenekelőtt a fejlődő világban lesz számottevő, ahol a városok népessége minden hónapban 5 millióval emelkedik. Az egyre sokasodó városi lakosság példátlan kihívással néz szembe az ivóvíz beszerzés és a vízhigiénia területén. A városoknak temérdek mennyiségű vízre van szükségük fenntartásukhoz, ugyanakkor hatalmas nyomást is gyakorolnak az édesvízi rendszerekre.
Minden másodpercben 2 emberrel nő a városi népesség aránya, ami 95%-ban a fejlődő országokban történik. Csak Ázsiában és Afrikában a népesség megduplázódik 2000 és 2030 között. A jelentős népességszám és a vízkészletek szűkössége miatt négyből egy városi lakos nem megfelelő vízhigiéniás viszonyban él, míg a fejlődő világban a városi lakosok 27%-a nem jut csapvízhez lakásában. A városban élő szegények 50-szer többet fizetnek egy liter vízért, mint tehetősebb szomszédjaik, hiszen gyakran magánvállalkozóktól kell vizet vételezniük.
Az egyre fokozódó igények miatt a városok egyre jobban kiaknázzák a vízkészleteket és egyre nagyobb mértékben szennyezik a fontos erőforrást. Minden nap 2 millió tonna emberi eredetű hulladék folyik a vizekbe, amely elsősorban a fejlődő országokban kezeletlenül kerül a víztestbe. A megfelelő vízhigiénia hiánya számos településen komoly egészségügyi problémákhoz vezet. Heves esőzések után az emberi eredetű hulladék bekerül az ivóvízkészletekbe, ami kolera járványhoz, hasmenéshez és maláriához vezet.
A jelentős vízkészletek kiaknázása mellett azonban nem fordul kellő figyelem a hatékonyságra, hiszen szivárgások miatt a víz akár 50%-a is elvezhet a vízhálózatban. Egyes megapoliszokban akár 250-500 millió köbméter is eltűnhet hasznosítatlanul minden évben, amelynek rendszerben tartása 10-20 millió embert látna el vízzel.
A legnagyobb veszélynek a megavárosok vannak kitéve, amelynek lakossága több mint 10 millió. Ezek a területek a világ városi népesség 9%-ának adnak otthont. A legtöbb óriásváros vízellátási problémákkal nézett szembe 2010-ben. További fenyegetett területek a gettók, ahol 828 millió ember él és amelynek évente 6 millióval nő a népessége. Ezeken a területeken hiányzik mind a megfelelő mennyiségű, mind a megfelelő minőségű ivóvíz, melynek következtében rengetegen halnak meg. Ezenfelül a gettók gyakran árvízveszélyes területre épülnek, amely még sérülékenyebbé teszi őket.
[forrás: BDDP Unlimited és diverziti.hu]
