Comment: Hosszú ideje várok arra a pillanatra, hogy megvalósuljanak olyan dolgok, mint amiről az alábbi cikk ír. És megint melyik cég kerül megemlítésre? Nem véletlen: a Google. 1998 óta annyi helyen elmeséltem, hogy mire képes az ICT a természetvédelemben. Mindezt tettem úgy, hogy alapvégzettségem a környezet- és természetvédelemhez kötődik. Tehát még autentikusnak is gondoltak. De ezek a döntések több „fontos” ember döntésén át kell menjenek, és a vége mindig kudarc volt. Úgy tűnik az Amazonas őslakói fogékonyabban az új technikára, mint a Lisszaboni stratégia ernyője alatt élő népek. De nem baj. Sok mindent tanulhatunk ezektől az emberektől. Talán ezt is…
Ágyékkötős őslakosok és a GPS
Ágyékkötő, GPS, laptop és internet – ez utóbbi háromról azt gondolnánk, hogy nem sok köze van az elsőhöz, ám az Amazonas őserdeinek lakói rácáfolnak hitünkre. Az ágyékkötős őslakosok ugyanis helyzetmeghatározó készülékkel járják a dzsungelt, hogy aztán egy laptop és az internet segítségével feltérképezzék az Amazonas hatalmas kiterjedésű őserdőjét.
Az ősi kultúrák és a modern technológia találkozása kétségkívül csodákra képes: elég, ha Japánra gondolunk, amely egészen a második világháború végéig zárt társadalomnak számított, és amely szinte minden nyugati „vívmányt” mereven elutasított. És íme, mivé alakult a japán társadalom? Egy gazdaságilag fejlett, ám hagyományait azért még mindig őrző közösséggé!
Persze árnyoldalai mindig vannak az ilyesfajta átalakulásnak, de a környezetvédők, az emberi jogi harcosok és Dél-Amerika őslakói közül is igen sokan azt remélik, hogy a „primitív” kultúra és a modern technológia találkozása a világ más tájain is jótékony hatással lehet az őslakosok életére.
A természet védelmében
Jelen esetben kétségkívül más jellegű a találkozás, mint Japán esetében volt. A National Geographic News jelentése szerint Ecuador huaorani népe, amely eddig valóban csak a dzsungel törvényeit ismerte, a következő időszakban a legmodernebb technológia segítségével jelölheti kis és védheti meg az őseitől rá hagyományozott területet. Az Amazon Conservation Team (ACT) környezetvédő szervezet, amely az Amazonas őserdeinek védelmét tűzte ki céljául, olyan berendezésekkel látta el az ágyékkötőben az őserdőt járó és saját „fenségterületét” jól ismerő őslakosokat, amelyek segítségével az illegális fakitermelések és aranybányák, valamint a szintén illegális ültetvények pontos helye jól meghatározható lesz.
Az Amazon Conservation Team reményei szerint az őserdő kincseit illegálisan kiaknázó banditák ellen sokkal hatékonyabban lehet majd fellépni, ha a tevékenységük helye egyáltalán meghatározható lesz, hiszen eddig még az is problémát okozott, hogy felderítsék, hol is pusztítják az őserdőt a dél-amerikai maffiózói. Ugyanakkor egy dologra már eddig is figyelmesek lettek a környezetvédők: ahol őslakosok élnek, oda kevésbé merészkednek a banditák.
„A Tumucumaque őslakos rezervátumban, ahol közel kétezer indián lakik, mindössze egyetlen illegális aranybánya működik. A Tumucumaque Nemzeti Parkban, amely nagyjából hasonló kiterjedésű, ám őslakosok egyáltalán nem lakják, szerény becslések szerint is legalább 25 illegális bányából rabolják az aranyat a maffiózók” – nyilatkozta Mark J. Plotkin, az ACT egyik alapítója a Natonal Geographic News-nak. Az ok egyszerű: az őslakosok, akik a végsőkig próbálják védeni a behatolókkal szemben saját területüket, mérgezett nyilaikkal ugyancsak meg tudják nehezíteni a betolakodók életét. Éppen emiatt vetnek nagy reményeket a mostani akcióhoz is az ACT emberei: immáron modern technológiával felszerelve nemcsak az őslakosok lesznek képesek lokalizálni az illegális tevékenységek helyét, hanem a helyi hatóságok is.
Ágyékkötőben GPS-szel
De mi is lesz a feladatuk a félmeztelen indiánoknak? Az ACT emberei előbb egy GPS készüléket nyomnak az őslakosok kezébe, hogy azzal járják be saját területüket. Ezzel gyakorlatilag megtörténik a területük pontos behatárolása és feltérképezése. Az internet és a Google Map segítségével ezt követően pontosan meghatározhatják, hogy hol is folyik illegális fakitermelés, hol folytatnak illegális bányászati tevékenységet, vagy hol találhatóak illegális ültetvények. A műholdképek árulkodóak e tekintetben, a problémát eddig az okozta, hogy a földön is megtalálják ugyanezeket a területeket.
Most azonban a GPS, a Google Map illetve az indiánok korábban készített saját térképeinek adatait egybevetve immáron minden további nélkül a helyszínre vezethetik az őserdő útvesztőit ismerő indiánok az illetékeseket. „Az sem ritka, hogy repülőgép felszállópályákra bukkannak az indiánok, ám eddig nem igen tudták meghatározni a törvénytelenül épített felszállópályák helyét. Most azonban pillanatok alatt lokalizálható lesz a hely” – mondja Mark J. Plotkin.
Jó az őslakosoknak is?
A modern kütyük megjelenése persze nemcsak a környezetre van hatással. Legalább olyan fontos az is, hogy az őslakosok társadalma miként reagál a modern technológia megjelenésére. Az ACT emberei úgy vélik, hogy az őserdő feltérképezése képes akár a generációk közötti szakadékok áthidalására is. Miközben ugyanis a fiatalabb nemzedék kíváncsiságát leköti a modern gépekkel történő foglalatoskodás, a játéknak tűnő tevékenység során a fiatalok az idősek kedvére is tesznek, amikor ősi területük pontos behatárolásával jelölik ki a betolakodók ellen megvédendő területet.
A térképek segítségével ugyanakkor a kormányzattal szemben is jogot formálhatnak saját területükre, hiszen most már egészen pontos adatokkal tudják azonosítani azt a területet, amelyre igényt tartanak. A készülő térképeken az indiánok saját maguknak is megjelölik a természeti kincsekben gazdag területeket, sőt az ACT emberitől kapott diktafonok segítségével az öregek által az adott területről elmesélt történeteket is megörökíthetik. Ezzel saját kultúrájuk hagyományait is jobban meg tudják őrizni az ACT szakemberi szerint. A térkép segítségével továbbá meglátják az őslakosok azt is, hogy milyen védekezési stratégiát kell követniük, ha meg akarják védeni saját területüket.
(Forrás: National Geographic / Pálinkás Károly)
és ez nekik ténnleg jóó? ez nem csak olyan dolog, hogy már megint mi mondjuk meg, hogy másnak mi a jó? én pártolom ám nagyon a legújabb technológiák használatát bármilyen globális probléma megoldása során, de ezesetben vhogy furán érzem magam.
Azt gondolom, hogy ez is egy komplex dolog. Van egyszer egy olyan jelenség, hogy digitális szakadék. Lehet az indiánokat rezervátumba zárni, és mint egy állatkertben kiállítási tárgyként mutogatni őket. És lehet hagyni,, sőt segíteni, hogy egy információs társadalomban ők is megtalálják a helyüket (talán ez is egyfajta evolúció). A másik odala a történetnek pedig maga a cél: „az illegális fakitermelések és aranybányák, valamint a szintén illegális ültetvények pontos helyé”-nek meghatározása. Az Amazonas nemcsak ezeknek az embereknek az élettere, amit illegálisan pusztítanak, hanem a bolygó tüdeje is. Ennek megakadályozásában kombinálták az őslakosok tudását a modern technikával. Nekem tetszik.