A koronavírus járvány hatására a világban szinte mindenütt megkezdődtek a korlátozások, tilalmak, amelyek magukkal hozták a munkahelyek megszűnését és egyben a válságot is sok család számára. Hazánkban a korlátozásokra kezdetben a csökkentett munkaidő és a bércsökkentés, a kötelező szabadság volt a válasz, április közepére viszont már eljutottunk oda, hogy több ezer ember veszíti el az állását naponta vagy kényszerül fizetésnélküli szabadságban átvészelni az előttünk álló időszakot.
Egyre nagyobb probléma az éhezés
A FAO 2019-es évi riportja szerint globálisan több mint 110 millió ember küzd súlyos élelmiszerhiánnyal, s ez a szám a világjárvány hatására sajnos tovább nő. A klímaváltozás hatására terméktelenné váló területeken eddig sem tudtak elegendő élelmet megtermelni, a járvány azonban iparágakat lehetetlenített el egy időre, aminek hatására egyre erőteljesebb gazdasági problémák jelentkeznek.
A FAO (Food and Agriculture Organization of the United Nations) kutatásai alapján a legveszélyeztetettebb területek Etiópia, Kenya és Szomália, ahol mintegy 12 millióan élnek nehéz körülmények között, de a veszély nem csak Afrikára korlátozódik.
A The Guardian a napokban számolt be arról, hogy tömeges éhínség fenyegeti Nagy-Brittania lakosságát is. Egy alapítvány felmérése szerint 1,5 millió britnek nincs pénze élelmiszerre.
Magyarországon is fokozódott a probléma, elsők között a hátrányos helyzetű településeken, vidéki térségekben.
A járvány előtt Magyarországon közel ötszázezerre becsülték azon gyerekek számát, akik nem jutnak elegendő mennyiségű és minőségű ételhez, közülük ötvenezren vannak azok a gyerekek, akik éheznek. A KSH (2017) adatai alapján a 7 évesnél fiatalabb gyerekek 42%-a él a szegénységi küszöb alatt. Gondoljunk csak bele, hogy ha a vírus előtt problémát jelentett a gyermek étkeztetése, ruháztatása, miközben az idő nagy részét óvodában vagy iskolában töltötték, akkor a jelen helyzet miként sújthatja ezeket a családokat.
Azoknak is nehéz, akiktől a segítséget várják
A mindennapokban is nagy szükség van a civil szervezetek munkájára, most, a járvány idején viszont még komolyabb a szerepük abban, hogy lehetőség szerint mindenkinek jusson étel az asztalára, és ne éhezzen egy gyerek se Magyarországon. A koronavírus járvány viszont, ahogy minden vállalkozás és cég működésére, a civil szektorra is hatással van. Csökkennek a szervezeti és magánúton érkező támogatási összegek, az emberek a vírus miatt kialakult „pánikvásárlás” során felvásárolják a tartós élelmiszereket, ezzel nehezítve a segélyszervezetek munkáját.
Az egyén felelőssége, főként válság idején, hogy lehetőségeihez mérten megpróbál segíteni. Ez lehet egy-egy tartós élelmiszer, amit eljuttatunk a legközelebbi gyűjtőpontokra, adományvonalak támogatása, vagy nem használt elektronikai cikkek (főként az online oktatást támogató számítógépek, laptopok és tabletek) eladományozása.
Végül ne felejtsük el, hogy május 20-ig rendelkezhetünk adónk 1%-áról, ami egy fontos pillére a nonprofit szervezetek költségvetésének.
Szeretnél segíteni?
Magyarországon a legtöbb szervezet országos szinten több helyen rendelkezik gyűjtőpontokkal, de jelenleg nagyon sok település önkormányzata is szervez gyűjtéseket. Érdeklődj lakóhelyeden, a környéken élők között. Hátrányos helyzetű, szegény családok nem csak apró falvakban élnek, Pest megyében és Budapesten is sok család helyzete vált kilátástalanná a járvány következtében.
[update 2020.04.21. – megjelent az Élelmezési válságokról szóló 2020-as globális jelentés (EN)]
