Az Európai Bizottság az Európai Zöld Megállapodás részeként május 20-án elkötelezte magát a 2030-ig tartó időszakra szóló biodiverzitási stratégia előterjesztése mellett bolygónk sérülékeny természeti erőforrásainak védelme érdekében. A tervezet szerint a következő 10 évben a Bizottság védelem alá vonja az EU szárazföldi és tengerek által borított területének 30%-át. A Bizottság célja, hogy a terv finanszírozására évente 20 milliárd eurót gyűjtsenek össze, állami és magánfinanszírozásból, uniós és nemzeti szinten.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Az elköteleződés hátterében fontos döntések és környezetvédelmi törekvések húzódnak meg, a következő célokat is magába foglalva:
- a vegyi növényvédő szerek használatát 50%-kal csökkenteni kell,
- 3 milliárd fát kell ültetni a területen,
- a vadon élő állatok védelme érdekében minimalizálni kell a védelem alatt álló területeken a gazdálkodást, a nem szükséges emberi beavatkozást.
A biológiai sokféleséggel kapcsolatos globális válság kezelésére indított 10 éves terv nagy nyomást gyakorol az agrárpolitikára is, és annak újjászervezését sürgeti: Európa ellenállóképességének megerősítése érdekében meg kell állítani a biodiverzitás csökkenését és ki kell építeni az egészséges és fenntartható élelmiszerrendszert. A tervek alapján 2030-ig a mezőgazdasági területek 10%-át átalakítják, és olyan új funkciókkal látják majd el (tavak, sövények, stb.), amelyek támogatják a biodiverzitást. Emellett cél az is, hogy a mezőgazdasági földterületek egynegyede vegyszermentesen, organikusan működjön.
De miért kell ez és miért most?
A biodiverzitás csökkenése nem újkeletű probléma. Az EU évtizedek óta nyomon követi a biológiai sokféleség katasztrofális veszteségeit, például hogy a vadon élő állatok populációja az elmúlt 40 évben átlagosan 60%-kal csökkent az emberi beavatkozásoknak köszönhetően.
Az változott viszont, amit az elmúlt évtizedekben csak a szakértők és a tudósok láttak, azaz a környezet és az emberi egészség közötti kapcsolatot. Ezt a COVID-19 világjárvány az elmúlt hónapokban mindenki számára nyilvánvalóvá tette. Minden eddiginél világosabb, hogy cselekedni kell, mert kifutunk az időből.
Persze hasonlóan ambiciózus tervek voltak már korábban is, így nem csoda, ha pár szakértő és a civil szektor több képviselője is kétkedve fogadta a napokban bejelentett terveket. Bár üdvözlendő és mindenképp támogatandó tervek ezek, sokan hiányolják a pontos gyakorlati megvalósításra vonatkozó tájékoztatást. Ami biztos, hogy Európa nem engedheti meg magának, hogy még egy évtizedet elmulasszon a természet védelme és helyreállítása nélkül.
Az Európai Bizottság vállalása alapján 2021-ben készülnek el azok a jogilag kötelező érvényű célok, amelyek az EU tagállamok természetvédelmi területeinek (erdők, mocsarak, rétek, vizes élőhelyek, stb.) helyreállítását szabályozzák majd. A Bizottság jelentésében elismerte, hogy a tervezett 30%, védelem alatt álló terület csak megfelelő gondozás mellett lesz képes támogatni a biodiverzitás csökkenésének megállítását, ellenkező esetben katasztrofális következményekkel járnak majd.
„A biológiai sokféleségre vonatkozó stratégiát támogató, kötelező érvényű keret nélkül fennáll az a nagy veszély, hogy a biodiverzitás csökkenése folytatódni fog. Nem állíthatjuk meg és nem fordíthatjuk vissza a biodiverzitás csökkenését anélkül, hogy elérnénk a Párizsi Egyezmény céljait, és fordítva” – mondta Virginijus Sinkevičius, az EU környezetvédelmi és óceánügyi biztosa. A szakértő szerint az új tervek esélyt adnak arra, hogy változtassunk, hogy szembenézzünk a cselekedeteink következményével.
Az új stratégiát várhatóan az ENSZ biológiai sokféleségről szóló egyezményének (COP15) ülésén terjesztik elő 2021-ben Kunmingban. A 190 országból érkező küldöttek dolgozzák majd ki a következő évtized globális biodiverzitási célkitűzéseit.
