A 2020-as környezetvédelmi teljesítménymutató (EPI) adatközpontú összefoglalót nyújt a fenntarthatóság helyzetéről a világ minden tájáról. A 11 teljesítménykategóriába rendezett, összesen 32 mutató felhasználásával az EPI 180 országot értékel és rendez sorba a környezeti egészség és az ökoszisztéma vitalitása szerint.
Az EPI átfogó rangsorolása azt jelzi hogy mely országok válaszolnak a legjobban a globális környezeti kihívásokra. Az EPI mutatók által biztosított összehasonlító perspektíva elősegítheti a környezeti fejlődés meghatározó tényezőinek megértését és a politikai döntések finomítását. A mutatók révén megtudhatjuk, hogy hol kell még többet tenni, és hogy az egyes országok hol tartanak a környezetvédelmi politikai célok megvalósításában.
Az élenjárók, a követők és a lemaradók
Az EPI mutatók szerint meghatározott, összesített sorrend alapján a következő 10 ország került a vezető szerepbe:
- Dánia
- Luxemburg
- Svájc
- Egyesület Királyság
- Franciaország
- Ausztria
- Finnország
- Svédország
- Norvégia
- Németország
Az első, nem európai ország a listán Japán, a 12. helyen végzett, az Amerikai Egyesület Államok a 24. helyen, míg Kína a 120. helyen áll jelenleg. A kelet-európai régióban Szlovénia [18.], Csehország [20.] és Görögország [25.] szerepeltek a legjobban [világviszonylatban], míg Magyarország a ranglista 33. helyét szerezte meg.
Érdemes azonban megnézni, hogy hogy alakul a sorrend az egyes mutatók szerint:
Környezeti egészség
A környezeti egészség tekintetében Finnország, Norvégia és Svédország került az élre (Dánia a 8. helyen Kanada és az Egyesület Királyság mellett, Magyarország az 54. helyen). Ebbe a vizsgálati körbe olyan kategóriák tartoznak, mint például:
– A levegő minősége Finnországban a legjobb, őt követi szorosan Ausztria és Svédország (Dánia a 13. helyen, Magyarország 76. helyen).
– Higiénia és biztonságos ivóvíz alapján Finnország, Izland, Hollandia, Norvégia, Svájc és az Egyesült Királyság maximális pontszámmal végeztek az első helyen, őket követi Málta és Németország 99 pont feletti
eredménnyel (maximum pontszám: 100). Ebben a kategóriában Dánia 13. helyen, Magyarország 48. helyen szerepel.
– Nehézfém-szennyezés emberi egészségre gyakorolt közvetlen hatásai alapján a legbiztonságosabb országok maximális pontszámmal Dánia, Finnország és Japán (Magyarország 47. helyen).
– Hulladék gazdálkodás terén az első Kolumbia és Hollandia maximális pontszámmal, harmadik helyen pedig Dánia és Svédország osztozik 99.8 ponttal (Magyarország 22. helyen).
Ökoszisztéma vitalitása
Az ökoszisztéma vitalitása tekintetében Dánia, Luxemburg és Románia végzett a TOP3-ban (Magyarország 11. helyen). Ebbe a kategóriába olyan főbb mutatók tartoznak, mint például:
– Biodiverzitás és élőhely kategóira alapján a TOP3-ban Botswana, Zambia és Lengyelország végzett (Dánia 31. helyen, Magyarország 30. helyen).
– Ökoszisztéma-szolgáltatások szerint Bahrain, Izland, Málta, Mikronézia, São Tomé és Príncipe és az Egyesület Arab Emirségek kaptak maximális pontszámot és kerültek az első helyre (Dánia a 108., Magyarország a 117.).
– Halászat kategória alapján Szingapúr, Fiji és Kiribati vannak az élen (Dánia 62., Magyarország nem kapott értékelést).
– Klímaváltozás címmel jelzett kategória a globális éghajlatváltozás elleni küzdelem előrehaladását méri. A kategóriában Dánia áll az élen 95 ponttal, majd az Egyesült Királyság (90 pont) és Románia (84,6 pont) következik. Magyarország ebben a kategóriában 16. helyen végzett.
– Mezőgazdaság kategóriban az élen Ukrajna, Argentína és Paraguay, őket követi 4. helyen Magyarország és 5. helyen Dánia.
Magyarország részletes értékelése itt érhető el.
A 2020. évi EPI eredményei alapján a fenntarthatóságban legrosszabbul teljesítő 10 ország Burundi, Haiti, Csád, Salamon-szigetek, Madagaszkár, Guinea, Elefáncsontpark, Sierra Leone, Afganisztán, Mianmar és Libéria.
Szakértői következtetések
A 2020-as EPI eredményei alapján számos következtetést vonnak le a szakértők.
1. Összefüggés van a jó környezetvédelmi politikai eredmények, valamint az ország jóléte (az egy főre jutó GDP) között.
A gazdasági jólét lehetővé teszi a nemzetek számára, hogy befektessenek olyan politikákba és programokba, amelyek a kívánt eredményekhez vezetnek, úgy mint a tiszta ivóvíz és a szennyvízellátás biztosításához, a környezeti levegőszennyezés csökkentéséhez, a veszélyes hulladékok ellenőrzéséhez, illetve a közegészségügyi válságokra való reagáláshoz szükséges infrastruktúra kiépítéséhez.
2. Az országoknak a gazdasági biztonság érdekében nem kell feláldozni a fenntarthatóságot, vagy fordítva.
Bár a gazdasági jólét elérése, az iparosodás és az urbanizáció gyakran nagyobb szennyezést és ökológiai terheket jelent az ökoszisztéma életképességében, a vezető országok eredményei azt mutatják, hogy az összpontosított figyelem mozgósíthatja a közösségeket a természeti erőforrások és az emberi jólét védelme érdekében, a gazdasági növekedéshez kapcsolódó feszültségek ellenére is.
3. Azok az országok, amelyek összehangolt erőfeszítéseket tesznek a villamosenergia-ágazat szén-dioxid-mentesítésére, a legnagyobb nyereséget hozták az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.
Az élen járó Dánia a legtöbb környezeti kérdésben jelentős eredményeket ért el, kötelezettségvállalásokkal és eredményekkel rendelkezik az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatban. Összességében igaz, hogy míg az EPI lista elején álló országok a fenntarthatóság minden területére figyelnek, addig elmaradott társaik teljesítménye általában egyenetlen.
Fontos megjegyezni viszont, hogy azon országok sem lassíthatnak, akik az EPI mutatók szerint jelenleg kiemelkedően teljesítenek, hiszen minden országnak vannak javításra váró feladatai. Egyetlen ország sincs jelenleg, amely teljes mértékben fenntarthatóan működik.
4. Az alacsony számokat produkáló országok esetében gyakran elmondható, hogy szélesebb kihívásokkal néznek szembe.
Cél, hogy a lemaradók minden fronton megduplázzák a fenntarthatósági erőfeszítéseket, de azt is látnunk kell, hogy számos országban a helyi problémák is nehezítik a fellépést. Ilyen például Nepál és Afganisztán, ahol a polgári nyugtalanságok, a gyenge kormányzás is hozzájárul az alacsony pontszámaikhoz.
Célok az EPI mögött
Az EPI mutatók globális szinten képesek megmutatni, hogy az országok hol tartanak a kitűzött környezetvédelmi politikai célokhoz viszonyítva, kiemelik azokat az országokat, amelyek listavezetőként élen járnak, valamint gyakorlati útmutatást nyújtanak azon országok számára, amelyek a fenntartható jövő felé kívánnak lépni.
Mindezek mellett a mutatók révén lehetőség van újabb környezetvédelmi célok meghatározására, a trendek nyomon követésére és a legjobb szakpolitikai gyakorlatok azonosítására. Az EPI nem rejtett célja, hogy elősegítse a kormányzati tisztviselők politikai napirendjeinek finomítását, megkönnyítse a kommunikációt az érdekelt felekkel és hatással legyen arra, hogy az országok vezetői a világ minden pontján maximalizálják a környezetvédelmi beruházások megtérülését.
Az EPI politikai eszközt kínál az ENSZ fenntartható fejlődési célok (SDG-s) és a társadalom fenntartható jövő felé történő mozgatására irányuló erőfeszítések támogatására.
