Amikor a járvány kapcsán elrendelték a kijárási korlátozást, és egyszer csak csend lett, leállt a légi közlekedés, csendesebbek lettek az éjjelek és nappalok, az utakon is kevesebb autó volt, eltűntek a dugók, a levegő tisztult, a madarakat hallani lehetett, és az emberek egészségügyi sétákra mozdultak ki, sokan azt gondolták, hogy új állatok jelentek meg, pedig ők valószínűleg eddig is ott voltak, csak most elő is merészkedtek, és a csökkent zajban észrevehettük őket, meghallhattuk éneküket. A karanténból a kiszabadulást a sport és az egészségügyi séta jelentette. Ekkor pedig sokan a természet felé vettek az irányt. Ez volt az a pont, amikor azt gondoltam, hogy most talán tényleg mindenki egy picit jobban fogja értékelni a természetet. Talán most jött el az idő, amikor mindenki picit érzékenyebbé válik az őt körülvevő környezetre.
És mert időközben feltűnt egy angol és amerikai mini kutatás eredménye arról, hogy mit várnak az emberek, hasonló sürgősséggel kellene-e reagálni a klímaváltozásra, mint a járványra, valamint hogy mit várnak a vállalatoktól a járvány alatt, kommunikáljanak-e a környezeti ügyekről, arra is egyre kíváncsibb lettem, hogy ezekre a kérdésekre mit válaszolnának a magyarok.
Ekkor döntöttük el, hogy a kíváncsiságunkat egy online kutatással fogjuk csillapítani.
Rákérdeztünk a környezeti és társadalmi érzékenység változására, hogy a klímaváltozásra is hasonló sürgősséggel kellene-e reagálni, mint a járványra, hogy a vállalatoktól elvárt-e a környezeti ügyeikről kommunikálni a járvány alatt, és hogy a járvány után elvárt-e tőlük, hogy konkrét fenntarthatósági célkitűzéseket határozzanak meg. A kutatás végére pedig felsoroltuk az ENSZ által meghatározott 17 Fenntartható Fejlődés Célt, hogy lássuk, melyik ötöt gondolják az emberek a legsürgetőbbnek ezek közül.
A kutatásunkat június 30-án lezártuk. Több, mint ötszázan válaszoltatok, és ezért nagyon hálásak vagyunk. Köszönjük!
Az eredményekbe már elkezdtük beleásni magunkat, és előzetesen csak annyit mondhatok, hogy nagyon izgalmasak, sőt, helyenként a várakozásainkat is felülmúlták. Szerdán reggel publikussá tesszük, hiszen ez egy jó eszköz lehet arra, hogy lássuk és ne csak feltételezzük, mit is gondolnak az emberek, és a visszatérés az ő érzékenységük és elvárásaik szerint történjen mindenki (értsd vállalatok, állami szféra és civilek) által is, és így mindannyian egy picit jobban érezhessük magunkat. Egyén, társadalom, környezet.
Nem beszélve arról, hogy aki ma célokat akar kitűzni, és arról kommunikálni, jó, ha szem előtt tartja az elvárásokat.
Maradjatok velünk! Szerdán jelentkezünk.
