Cikksorozatunk második részében a felülről lefelé, illetve az alulról felfelé történő klímavédelmi megközelítéseket ismertetjük.
A nem-kormányzati szereplők részvétele. Milyen kezdeményezések vannak?
Sebastián Piñera, Chile elnöke az UNSG 2019. évi éghajlat-politikai csúcstalálkozóján hozta létre el a Klíma Ambíció Szövetséget (Climate Ambition Alliance). A Szövetség által az ENSZ immáron nemcsak az országokat, hanem a nem-kormányzati szereplőket is cselekvésre ösztönzi. Ennek eredményeként 2020 júniusában indult el a Race To Zero kampány Nigel Topping (UK, a COP 26-nak otthont adó ország képviseletében) és Gonzalo Muñoz (Chile, az eredeti terv szerinti COP 25. részéről) vezetésével.
A Race To Zero egy globális gyűjtőkampány: vállalkozások, városok, régiók, befektetők vezetése és támogatása az egészséges, ellenálló, nulla szén-dioxid-kibocsátású helyreállítás (itt a COVID-19 következtében kialakult helyzetre való reakciót kell érteni) érdekében, amely megakadályozza a jövőbeli veszélyeket, tisztességes munkahelyeket teremt, és elősegíti a fenntartható növekedést.
Miért is van ennek kiemelt szerepe? A fentről lefelé (országok szintjén) történő megközelítésnél láthattuk, hogy a szükséges vállalások egyelőre elmaradnak, miközben az idő vészesen fogy. Ez a kampány számos olyan koalíciót (vállalatok, városok stb.) mobilizált már eddig, mely célja a nettó nulla kibocsátás elérése a működési területén. Jelenleg 449 város, 21 régió, 995 vállalkozás, 38 nagybefektető és 505 egyetem vesz részt a kampányban. Ez a legnagyobb eddigi szövetség a „reálgazdaság” szereplői között – akik 120 országot képviselnek -, amely elkötelezett amellett, hogy legkésőbb 2050-ig elérje a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást. Ezek a szereplők együttesen a globális szén-dioxid-kibocsátás közel 25%-át és a GDP több mint 50%-át fedik le.
A kampány célja az, hogy lendületet teremtsen a szénmentes gazdaság felé történő elmozdulás érdekében a COP 26 előtt, ahol majd a kormányoknak a Párizsi Megállapodásban kitűzött célhoz szükséges vállalásokat meg kell erősíteniük. Ez az összefogás figyelmezteti a kormányokat, hogy az üzleti vállalkozások, a városok, a régiók és a befektetők képesek összefogni a párizsi célok elérése érdekében, valamint a befogadóbb és ellenállóbb gazdaság létrehozásában.
Vállalást tenni arra, hogy az adott cég/város/régió 2050-ig eléri a klímasemlegességet, bárhogyan lehet. Ahhoz viszont, hogy az hiteles, megvalósítható és megfelelően ambiciózus is legyen, szükség van arra, hogy azt szakértői testület megvizsgálja és jóváhagyja, valamint egyfajta sztenderdnek megfeleljen. A Race To Zero kampány természetesen csak olyanokat fogad be a szövetségbe, melyek ennek a kritériumnak megfelelnek.
Science Based Target Initiative
Az egyik ilyen kezdeményezés, mely tudományos alapon közelíti meg az elérendő cél meghatározását, a Science Based Targets (SBT), melyről korábban már beszámoltunk.
A létrejötte óta eltelt 5 év alatt elérték, hogy 949 vállalat tett lépéseket a klíma érdekében, 420 jóváhagyott cél született, melyben a vállalatok robosztus és reális nettó nulla kibocsátási célokat fogalmaztak meg úgy, hogy az a „1,5°C-os jövőképbe” illeszkedjen. Ezek közül pedig kb. 240 vállalkozás került be a Race to Zero kampányba.
Folyamatosan törekednek arra, hogy további célcsoportokat érjenek el, ezért az SBT felmérést indított annak érdekében, hogy jobban megértse a gyakorlati kihívásokat, amelyekkel a globális vegyipar szembesül az ún. Scope 1., 2. és 3.[1] kibocsátások csökkentése során. Idén nyáron webes konferenciát szervezett arról, hogy elindult az új, nyílt forráskódú hőmérsékleti pontozási és portfólió lefedettségi eszköz béta tesztje. Ezt a pénzügyi intézmények használhatják arra, hogy célokat határozzanak meg a befektetési portfóliójukhoz. A szervezet a bővítés keretében most egy új ágazatspecifikus, az elektromos közművek számára a 1,5ºC-ra igazított céloknak megfelelő, szén-dioxid-mentesítési útvonalak meghatározását segítő eszközt hozott nyilvánosságra.
Az ambiciózus éghajlati politika üzleti támogatása kritikus jelentőségű a COP 26 előkészítése során. A Vállalati Vezetők Csoportjával (Corporate Leaders Group) együttműködve üzleti levelet készítettek, melyben felszólították az EU-t, hogy fogadjon el ambiciózus 2030-as kibocsátási célokat. Ahhoz azonban, hogy elérjék céljukat, több száz aláíróra van szükségük. A vállalatok toborzása jelenleg is tart.
Hazai helyzetkép
A Race to Zero kampány egyik tagja az Under 2 Koalíció. Ennek tagjai városok, régiók, melyek vállalják, hogy a 2°C-os tartománynak megfelelően csökkentik kibocsátásukat. A koalíció tagja Budapest is, melynek a 2020 utáni klímastratégiájának kialakítása most zajlik. A kezdeményezés támogatói között van a Megyei Jogú Városok Szövetsége is.
A hazai vállalatok közül a Race to Zero kampányban kiemelt helyet kapott a Magyar Telekom Nyrt.. A Magyar Telekom Csoport a hazai nagyvállalatok közül elsőként, az európai vezető távközlési szolgáltatók közül az elsők között teljes mértékben karbonsemlegessé vált 2015-ben. 2019-ben soron következő, ötödik alkalommal is sikerült elérni ezt az eredmény. 2018-ban Magyarországon elsőként és egyedüliként a SBT kezdeményezés elfogadta a vállalat hosszútávú kibocsátáscsökkentési céljait.
| Mi a Planet Fanatics’ Network csapatában munkánk során teljes körűen, és egyben cégműködésre és szektorra szabva foglalkozunk a fenntarthatósággal. Amikor klímastratégiát készítünk, teljes körűen kezeljük a témát, amelynek részét képezi a karbonlábnyom-számítás, a kibocsátás-csökkentés, a megújuló energiaforrások használatára vonatkozó lehetőségek feltérképezése, valamint a fennmaradó kibocsátást semlegesítése. A fő stakeholderek bevonásával és tudományos alapokon, célokat tűzünk ki a vállalattal közösen. |
Lábjegyzet
[1] Scope 1. – direkt kibocsátások, Scope 2. – az energiafogyasztás kibocsátásai, melyet nem helyben/nem az adott cég állít elő, Scope 3. – a vállalat tevékenységéhez (upstream és downstream) kötődő minden egyéb kibocsátás
