RSD = Ráckevei – Soroksári – Dunaág.
Rengeteg szálon kötődöm ehhez a vízhez. Ebben tanultam meg úszni. Persze kénytelen voltam, miután az állandó vödrözés és vízalatti élővilág partról történő megfigyelése sokszor fejesbe torkollt. Évtizedekkel ezelőtt róla, illetve a földrajzi és ökológiai helyzetéről írtam az első szakdolgozatomat. Itt láttam vidrát, és itt fogtam a botpoloskát is. Itt horgásztam. Itt tanultam az érettségire, majd halászhattam ki a történelem tételeket is a vízből. Itt tanultam meg korcsolyázni. És még merültem is benne (igen, vittem felszerelést, hogy végre nyugodtan nézelődhessek a víz alatt, és nem, nem láttam semmit, ellenben a szomszéd horgászok jól szórakoztak). És még sorolhatnám, mennyi szál, mennyi élmény, ismerkedés, emlék köt ide, de nem ez a lényeg. A lényeg, hogy készült egy film, ami megelevenítette a régmúltat, és ami egyszerre gyönyörű és tanulságos, ezért mindenkinek szívből ajánlom. Sok csoda élőlényt láthatsz benne, amit magadtól ritkán. Megtudhatod, miért fontosak az úszólápok, mi történt a tavalyi olajszennyezéskor, hogy történt a kármentesítés, de azt is, hogy hogy néz ki a lápi póc.
Szendőfi Balázs természetfilmje a Ráckevei-Dunaág élővilágáról szól, amit 2019-2021 között forgatott. Olyan események szemtanúi lehetünk, mint a csukaívás, szürke gém, barna rétihéja, kakukkos és nádirigó valamint törpegém fészkében készült felvételek. Balázs egy interjúban azt mondta, hogy a törpegém fészkét potom nyolc éve keresi. Elmondása szerint a halászó vidra drónnal is hatalmas szerencse volt, csakúgy, mint a jég alatt halászó kormorán és a halastavon látogatást tevő rétisas is. A kakukkfióka viselkedését ilyen részletességgel bemutatva is kevés helyen látni még.
És ha már természet és ökológia, akkor egy kis figyelemfelhívás is egyben, idézem Balázs bejegyzését a videója alatt: ” Ahol a csukaívás játszódik, a Balabán-árkot a helyi városvezetés most akarja kikotortatni, hídjait megemelni, hogy motorcsónakok is beférhessenek, és persze tanösvényt építeni rá, hogy zöldebbnek tűnjön a dolog. A tervek között állandó nád- és hínárirtás, a bedőlt fatörzsek eltávolítása szerepel, s mindezt a Balabán „megmentésének”, „revitalizációjának” akarják eladni. Természetesen a cél pályázati pénzek megszerzése. A Balabánban a védett réticsík és a veszélyeztetett széles kárász állománya jelentős, és ezek csak addig maradhatnak meg ott, amíg nem nyílik szélesebb út a főág és az azon érkező idegen halfajok és emberi zavarás felé. A Ráckevei-Dunán máshol is állandó a kotrási, nádirtási, vízinövény-irtási láz, lakossági és önkormányzati szinten egyaránt. Véleményem szerint ez a térség legnagyobb, első számú természetvédelmi problémája. Az olajszennyezés szörnyű volt, de egyszer volt, elmúlt, illegális, üldözendő. Ez viszont, amiről fentebb beszélek, legtöbbször „legális”, mert megszerzik a kellő engedélyeket, tehát alattomos, álságos és folyamatos pusztítás. Jó lenne minél többen és minél több helyen felszólalni ellene, és elérni, hogy legalább a mellékágakon hagyják a természetet menni a maga útján, különben minden megsemmisül, ami miatt egyedülálló a Ráckevei-Duna. Köszönöm a figyelmet!”
