„Évente több mint 100 millió állatot* – köztük egereket, békákat, kutyákat, nyulakat, majmokat, halakat és madarakat – ölnek meg az amerikai laboratóriumokban. A tényleges kísérletek gyötrelmein túl a laboratóriumokban tartott állatokat minden olyan dologtól megfosztják, ami természetes és fontos számukra – sivár ketrecekbe zárják őket, szociálisan elszigetelik és pszichésen traumatizálják őket. A kísérletekben használt állatokat úgy kezelik, mintha nem lennének mások, mint eldobható laboratóriumi eszközök.” – írja a PETA.
*Magyarországon évente 150.000-200.000 állaton végeznek kísérletet, Európában pedig ez a szám 10-12 millió közé tehető.
Bár továbbra is hatalmas viták és harcok folynak az állatkísérletek eltörlése érdekében, fontos megjegyezni, hogy ezidáig is nagyon sok előrelépés történt az állatvédelemben, hála az érdekvédelmi csoportoknak, valamint a fogyasztói aggodalmaknak. Minden iparágban egyre több vállalat tesz erőfeszítéseket az állatkísérletek csökkentése érdekében.
Mielőtt azonban részleteiben vizsgálnák az adatokat, szabályozásokat, fontos, hogy kategorizáljuk az állatkísérleteket. Ahogy az a későbbiekben is érzékelhető lesz, napjainkban a szabályozás is külön tárgyalja az orvosláshoz, valamint a kozmetikai iparhoz kapcsolódó kísérleteket. És ez jól is van így.
Állatkísérletek világszerte
A Cruelty Free International jelentése szerint évente több mint 115 millió állatot használnak fel állatkísérletekhez világszerte. Legtöbb esetben a kísérletek során, vagy azt követően az állatok életüket vesztik.
A Humane Society International szerint évente 500 000 állat halálát okozzák a mára már elavult, esetenként 1920-as években kifejlesztett kozmetikai tesztek, amelyekre valójában már nem lenne szükség, hiszen rendelkezésre áll más, alternatív tesztelési módszer is.
Állatkísérletek az Egyesült Államokban
A PETA beszámolói szerint az Államokban körülbelül 1 millió nagyobbtestű állatot, például kutyát és macskát tartanak kísérleti célokra, miközben a rajtuk és egyéb állatokon végzett tesztek eredményei nagyon sok esetben hibásak.
Az Egyesült Államokban az állatkísérletek közel 99%-át olyan kisállatokon (egerek, patkányok, kétéltűek, hüllők és madarak) végzik, amelyek mentesülnek az állatjóléti törvény által biztosított valamennyi védelem alól, így különfél visszaélésnek vannak kitéve. Bár kutatások bizonyítják, hogy a lakosság több mint 50%-a elítéli az állatkísérleteket, jelenleg nincs tiltó szabályozás.
Állatkísérletek Európában
Az Európai Parlament szerint ma már semmi sem indokolja a kozmetikai ipar állatkísérleteit, a kozmetikumok biztonságát nem kompromittálta a sok éves tilalom.
„Hiszem, hogy az EU-ban már bebizonyítottuk, hogy egy ilyen tiltás működhet, és most eljött a cselekvés ideje” – mondta Miriam Dalli, az állásfoglalás társszerzője.
Az Európai Unióban 2004 óta tilos a kész kozmetikai termékek tesztelése állatokon, 2009 óta pedig már az alapanyagokat sem lehet állatkísérletek során tesztelni, sőt 2013-tól az Unión kívüli állatkísérletekkel készült kozmetikai termékek forgalmazását is betiltották. Jelenleg az Európai Parlament azon dolgozik, hogy ezt a tilalmat globálisan kiterjessze, 2023-tól világszerte betiltva a kozmetikai termékeknél alkalmazott állatkísérleteket, és az így készült termékek forgalmazását. Korábban ez a törekvés leginkább Kínában ütközött falakba.
Bár a Kínában gyártott kozmetikumok már 2014 óta mentesültek az állatkísérleti kötelezettség alól, a külföldről importált kozmetikai termékeket a kínai forgalmazás előtt kötelező volt állatokon tesztelni.
Megtörtént azonban az áttörés: a kínai kormány ugyanis bejelentette, hogy lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy a legtöbb importált általános kozmetikumot – mint például sampon, testápoló, rúzs és egyéb smink termékek – az általában megkövetelt állatkísérletek nélkül forgalmazzák.
Ez a lépés nagy mértékben csökkenti az állatkísérletek számát, ugyanakkor nem jelenti azt, hogy Kínában ezentúl teljesen betiltják a kísérleteket.
Állatkísérletek az orvostudományban
Az egészségügyben érvényben lévő szabályozások és irányelvek, például az Orvosi Világszövetség által kiadott Helsinki Nyilatkozat értelmében az embereken végzett klinikai vizsgálatoknak, így például az új gyógyszerek kipróbálásának megfelelő laboratóriumi, vagy ha szükséges, állatkísérleti adatokon kell alapulniuk. A 2010/63/EU irányelv kimondja, hogy kísérleti és tudományos célokra csak akkor megengedett az állatok felhasználása, ha a folyamat más módszerrel nem kiváltható; ilyen esetben pedig a kísérletnek a lehető legkevesebb fájdalommal kell járnia.
Az FDA (US Food and Drug Administration) és a Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) 2016-ban nyilvánosságra hozott statisztikái szerint az állatkísérletekben biztonságosnak és hatékonynak bizonyult gyógyszerek 95%-a megbukik az emberi vizsgálatokban. Mindennek tudatában sem mehetünk el amellett a tény mellett, hogy az elmúlt évszázadok állatkísérletei hatalmas eredményeket hoztak a gyógyászatban, sőt, napjaink legnagyobb gyógyászati felfedezései is nagy mértékben alapszanak állatkísérleteken.
2020-ban például Harvey J. Alter, Charles M. Rice és Michael Houghton orvosi-élettani Nobel-díjat kaptak a hepatitis C vírus felfedezéésért, amely munkában hatalmas szerepe volt az állatkísérleteknek. 2018-ban pedig James P. Allison és Taszaku Hondzso szintén orvosi-élettani Nobel-díjat kaptak, miután kutatásuk során (ami állatkísérletekre és klinikai tesztekre épült) bebizonyították, hogy az emberi test immundrendszere kihasználható a rákos sejtek ellen folytatott küzdelemben.
A 3R-elv
Napjainkban a 3R-elv mentén szervezik a laboratóriumi kísérleteket, amely alapján arra kell a kísérletet végzőknek törekedni, hogy minél kevesebb állatot használjanak fel az adott kísérlet során (reduction), tökéletesítsék a kísérleti módszereket – beleértve az állatok tartását, a fájdalomcsökkentést is (refinement), és nem utolsó sorban, ahol lehetőségük van rá, ott helyettesítsék az állatkísérleteket alternatív kísérleti módszerekkel (replacement).
Alternatív tesztelési módszerek
In Vitro módszer
Sejteken, szövetmintákon, szerveken és mesterséges szöveteken alkalmazott kísérletek az élő szervezeten kívül.
In Silico módszer
Az in silico módszer esetében egy számítógép modellezési technikáról beszélünk, egy szimulációs tesztelési folyamat. Ezek a modellek pontosan meg tudják jósolni, hogy adott vegyszer vagy gyógyszer esetén milyen reakciók várhatók.
Önkéntesek bevonása
Az állatkísérletek helyettesíthetők önkéntesek bevonásával is, amennyiben a vizsgált termék összetevői között nincs új, még ismeretlen alapanyag. Mára széles tudás áll rendelkezésre az összetevőket illetően, így a már ismert alapanyagokból készült termékek tesztelése megoldható ebben a formában is.
További részletek az alternatív tesztelési módszerekről a PETA oldalán olvasható.
Cruelty-free márkák
Az egyre növekvő fogyasztói igény hatására kialakultak olyan minősítő szervezetek, melyek globálisan vizsgálják a márkákat és tanúsítják, hogy valóban állatkísérlet-mentesen gyártják-e termékeiket. A Cruelty-free márkák listája folyamatosan frissül, ami többek között annak is köszönhető, hogy gyakori a kozmetikai iparban, hogy egy kisebb, kézműves márkát felvásárol egy nagy globális cég. Előfordulhat, hogy egy ezidáig állatkísérlet-mentes termékcsoport így bekerül egy olyan nagy márka termék portfóliójába, amely tesztel állatokon. Ekkor a fogyasztók döntése, hogy továbbra is megvásárolják-e az adott terméket, ezzel közvetve a nagyobb márkát támogatva, vagy új, állatkísérlet-mentes alternatívát keresnek, ezzel a döntéssel arra sarkalva a céget, hogy globálisan váltson állatkísérlet-mentes gyártási folyamatra.
Mivel napjainkban trendi állatkísérlet-mentes terméket forgalmazni, sajnos itt is történnek visszaélések.
Az alábbi három hivatalos cruelty-free jelzést érdemes keresni a csomagolásokon.
Fontos: az, hogy egy márka állatkísérlet-mentes, nem jelenti automatikusan azt, hogy a termékei vegánok. Ugyanakkor a vegán termékek minden esetben állatkísérlet-mentesek. Érdemes ezt is szem előtt tartani, mivel sok kis márka nem tudja kezdetekben kigazdálkodni a minősítésekhez szükséges költségeket, így a Cruelty-free logó hiánya nem feltétlenül utal az állatkísérletekre.
Hogy jön szóba a vegánság?
Bár ez a cikk az állatkísérletek mögött rejlő számadatokat hivatott összegezni, nem mehetünk el egy nagyon fontos tény mellett, ami sokszor még az állatvédő szervezetek esetében is kimarad a kommunikációból.
Nem legitimálva a több mint 115 millió állatkísérletet évente, látnunk kell, hogy nagyságrendekkel több állat végzi a tányérokon, csak az Egyesült Államokban évente közel 10 milliárd csirkét vágnak le ebből a célból.
„Hiszen a csirkét ebből a célból tenyésztik.” – jegyezheti most meg magában pár olvasó. Ahogy a kísérleti állatokat is. Ugyanis törvényi szabályozás vonatkozik arra, hogy állatkísérletek során csak erre a célra kitenyésztett állatokat használhatnak fel.
Ebből következik, hogy az emberek húsfogyasztásának csökkentésével nem csupán a környezetnek, a bolygónak teszünk jót – ahogy arról egy korábbi cikkünkben részletesen beszámoltunk, de lökést adhatunk az állatvédelmi szervezetek munkájának is. A fogyasztói igény, mint mindig, most is meghatározó.
