Járjunk bár széljárta réteken, a hegyek lábánál vagy akár a tengerek mélyén, megannyi növény-és állatfajjal találkozhatunk, melyek mindegyike fontos és pótolhatatlan szerepet tölt be az ökológiai láncban. Ezt a szemkápráztató sokféleséget évmilliárdok finomhangolták, míg képessé nem vált a földi élet általunk ismert formájának fenntartására.
Ez a sokféleség tart fenn minket, embereket is, és ha nem óvjuk meg, az minden bizonnyal a vesztünket okozza.
Mi is az a biodiverzitás?
Sokszor halljuk ezt a szót, hiszen a köztudatba is egyre inkább kezd begyűrűzni a felismerés, hogy a klímaválság bizony együtt jár az ökológiai válsággal is, az pedig óhatatlanul a biodiverzitás csökkenését vonja maga után. Maga a biológiai sokféleség vagy biodiverzitás egy igen tág fogalom, amely alatt a földi élet sokszínűségét értjük, annak minden formájával és valamennyi interakciójával együtt. A biodiverzitás voltaképpen bolygónk legösszetettebb, legcsodálatosabb vonása, amely nélkül az ökoszisztémák ma ismert formájukban nem létezhetnének.
1986 óta a biológusok és környezetkutatók a biodiverzitás 3 szintjét különítik el:
- Genetikai sokféleség, amely a fajon belüli gének változékonyságára utal. Ugyanazon faj egyedei és populációi között is megfigyelhető változékonyság. Gondoljunk csak bele, hányféle hangya vagy pók létezik.
- A fajdiverzitás az egy ökoszisztémán belüli fajgazdagságot mutatja meg. Szerte a világon találkozhatunk ún. biodiverzitási forrópontokkal. Ilyen a trópusi Andok, vagy hogy egy közeli példát említsek, a Földközi-tenger medencéje. 36, kutatók által elismert forró pont van a bolygónkon, ami a felszín összterületének csupán 2,4%-a, ugyanakkor a növényfajok több mint 50%-a, a madár-, emlős- és kétéltűfajoknak pedig a 43%-a számára nyújt élőhelyet.
- A biodiverzitás legmagasabb szintje pedig a bolygó ökoszisztémái közötti változékonyság.
Hozzávetőlegesen 1,7 millió állat-, növény- és gombafajt fedeztünk fel eddig a bolygón. És ezek csupán azok, amelyekről tudomásunk van, hiszen egyes becslések szerint 8-9 millió faj élhet a Földön.
A biodiverzitás igazi fellegvárai a trópusi esőerdők. A borneói erdők 15 hektárnyi területén 700 különböző fafajjal találkozhatunk. Viszonyításképpen: Észak-Amerika egész területén (2,4 milliárd hektár) találunk ennyit. Borneó otthont ad továbbá 3000 orchidea fajnak, 50 fajta húsevő növénynek, de itt él az esőerdőirtások elleni küzdelem ikonikus szimbólumává váló borneói orángután is, melyet a nemzetközi profitérdekek mindössze 20 év alatt sodortak a kihalás szélére.
Azonban nem kell Délkelet-Ázsiáig utaznunk, ha a biológiai sokféleségen akarunk ámulni. Elegendő, ha a Kárpát-medence sajátos klimatikus viszonyai közt élő számos olyan jellegzetes fajra gondolunk, mint amilyen a rákosi vipera, a pannongyík, a hiúz, a kerecsensólyom, a parlagi sas, a foltos szalamandra vagy a lápi póc. Sőt, egyetlen kanálnyi jó minőségű talajban is 10-50 ezer baktériumfaj található.
A kihalás kora?
Ez az észveszejtő sokféleség azonban éppoly törékeny is, mint amilyen csodálatos. Az ökoszisztémák szerkezete és összetétele pillanatnyi vagy hosszan tartó hatások eredményeképpen olykor radikális változáson megy keresztül.
Bolygónk történetében öt tömeges kihalási eseményt (a Földön élő fajok kb. 95%-a kipusztul) különítenek el a kutatók. Ezeket a környezeti tényezők olyan extrém mértékű megváltozása okozta a földtörténet során, melyekhez az élőlények képtelenek voltak kellő ütemben alkalmazkodni.Ilyen radikális változás lehet egy nagyerejű vulkánkitörés, egy hosszan tartó jégkorszak vagy egy meteorbecsapódás. Egyre biztosabbnak tűnik azonban, hogy a hatodik tömeges kihalási esemény éppen most zajlik, és éppen miattunk.
Naponta halnak ki olyan állatok és növények, melyek jelentőségét az ökológiai láncban talán még fel sem ismertük. A természetes élőhelyek visszaszorítása, a mesterséges szennyezések széles skálája, a destruktív mezőgazdasági gyakorlatok és a klímaváltozás mára 1 millió fajt sodort a kihalás szélére.
Az ember által okozott klímaváltozás miatt olyan gyors ütemben változnak a környezeti tényezők, amit az egyes fajok egyszerűen képtelenek lekövetni. Ugyan minden élőlény tud kisebb vagy nagyobb mértékben alkalmazkodni a változásokhoz, evolúciós időskálán mérve a most zajló klímaváltozás olyan hirtelen és gyors, hogy nincs idejük az adaptációra.
A felmelegedés, a szélsőséges időjárási események, az óceánok vízhőmérsékletének emelkedése számos faj kihalását fogja okozni, amennyiben az emberiség nem lesz képes visszafogni a kibocsátásait, a globális átlaghőmérséklet-emelkedést 1,5°C és 2°C között mérsékelve.
Pesszimistább olvasóinkban felmerülhet a kérdés, hogy ha ez nem sikerül, melyik állat élheti túl a klímaváltozást? Génszekvenálás segítségével a kutatók következtetni tudnak rá, hogy mely állatok lesznek képesek alkalmazkodni a környezeti tényezők gyors ütemű változásához. Néhány halfaj, mint a tüskés pikó (Gasterosteus aculeatus), az extrém mértékű klimatikus változásokhoz is alkalmazkodni tud. Képes életben maradni mind édesvízi, mind sósvízi környezetben, ráadásul a hőmérséklet-változással szemben is igen toleráns.
A helyzet azonban, bár aggasztó, még koránt sem annyira borús, hogy azon kelljen tűnődnünk, unokáink melyik ma élő fajokat láthatják még egyáltalán. Fontos viszont hangsúlyozni, hogy a sokféleség megóvásához rendszerszintű változtatásokra van szükség.
Mit tehetünk MI a biodiverzitás megőrzéséért?
A mezőgazdaság kulcsszektornak tekinthető a biodiverzitás megőrzése szempontjából. Miközben Magyarországon a mezőgazdasági gyakorlat lassan mozdul el a korábbi évtizedekben megszokott, és sajnos sok esetben környezetvédelmi szempontból igen káros növényvédelmi módszerek felől a fenntartható növénytermesztés irányába, a jóléti országokban a nagyüzemi gazdaságok is elkezdték felismerni a biodiverzitás nélkülözhetetlen mivoltát. Mindazonáltal hazánkban is találunk pozitív kezdeményezéseket. Ilyen például az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) által forgalmazott élő sorköz vetőmagkeverék (fehér here, komlós lucerna, lándzsás útifű, szarvaskerep, tarka koronafürt, vadmurok), amelyet a szőlőültetvények fajgazdagságának növelésére fejlesztettek ki.
Méhlegelő Gödöllő határában
A földek mentén méhlegelő sávok kialakítása, vagy akár a termőterület egyes részein elhelyezett beporzó területek nem csak a rovarpopulációk fenntartását, de a termények egészségét és beporzását is segítik.
(szerk: A méhek szerepéről részletesen korábbi cikkünkben olvashatsz.)
Az utóbbi években szerencsére egyre nagyobb figyelmet kap a biodiverzitás egyéni-háztartás szintű megóvása is. A kertkedvelők számára már elérhetők zöldségvetőmagok számos alternatív forrásból is, így nem kell a szupermarketek polcain található 4-5 unalmas fajtából választaniuk, hanem bátran kipróbálhatnak kevésbé ismert, tájfajta változatokat is.
A biológiai sokféleség erejét kiaknázhatjuk kiskertjeinkben is, ahol növénytársításokban gondolkodva sokkal magasabb minőségű terményt, kevesebb kártevőt és kevesebb kórokozót érhetünk el. Az egyik legnépszerűbb konyhakerti zöldség, a paradicsom, kifejezetten jól érzi magát bizonyos társnövényekkel együtt ültetve. A bazsalikom és borágó az aromáját javítja, a fokhagyma, a bársonyvirág, a sarkantyúka és a körömvirág pedig a kártevőket tartja távol tőle.
De már azzal is sokat tehetünk a sokféleség megóvásáért, ha a kert végében kisebb-nagyobb sávokat meghagyunk a maga természetes állapotában, és nem nyírjuk le. Mezei virágmagkeverék segítségével pedig virágos rétet varázsolhatunk egyhangú pázsitjainkból, számos jótékony beporzófajt odacsalogatva.
Beporzást végző méh egy kiskerti búzavirágon
Azonban még kert sem kell hozzá, hogy részt vegyünk a biodiverzitás megőrzéséért folyó küzdelemben. Elég, ha vásárlásaink során előnyben részesítjük a szezonális magyar zöldség-gyümölcsöket, termelőktől vásárolunk és nem teszünk be a kosárba olyan termékeket, amelyek fenntarthatósági tanúsítvánnyal nem rendelkező pálmaolajat, szóját tartalmaznak. Annak, hogy melyek ezek a tanúsítványok, hogy pontosan mit is jelentenek, és mely összetevőket kerüljük, érdemes kicsit utánanézni, hiszen egyre több gyártó él a „zöldre mosás” tisztességtelen eszközével, megtévesztve ezzel a vásárlókat.
Útravaló
Ne feledjük, a biodiverzitás maga az élet. És ha nem vigyázunk rá, még ebben az évszázadban kihalhat a földi fajok fele. Tegyünk hát azért, hogy ez ne így legyen!
