Ha 2018-ban a globális légiközlekedés egy ország lett volna, akkor Japán után, Németországot megelőzve a 6. legnagyobb kibocsátónak számított volna 918 millió tonna szén-dioxiddal. A járvány előtt készült előrejelzések 2020 és 2050 között ráadásul négyszeres növekedést vetítettek előre a légiközlekedésből származó kibocsátások tekintetében. Ezen túlmenően fontos kiemelni, hogy mivel a repülőgépek közvetlenül a légkör felsőbb rétegeibe juttatják az üvegházgázokat, azok a sugárzási kényszer jelensége miatt nagyobb melegítő hatással bírnak. Így a légiközlekedés hozzávetőlegesen 3,5%-kal veszi ki a részét a felmelegedés jelenlegi üteméből. (Ritchie 2020)
Személetváltás
A World Resources Institute (WRI) (12 országon átívelő környezeti think-tank) nemrég megjelent felméréséből az derül ki, hogy a járványügyi intézkedések és azok utóhatása drasztikusan átformálták a szektort, különösen annak egyik szegmensét: az üzleti utazást. A változás nem csupán az üzleti repülőutak iránti kereslet csökkenésében, de a vállalatok kibocsátás-csökkentéshez való hozzáállásában is számottevő.
Ennek legfőbb oka, hogy a korlátozások szignifikáns kibocsátás-, költség- és időmegtakarítást eredményeztek. A virtuális térbe áthelyezett üzleti megbeszélések miatt 92%-kal csökkent az üzleti járatok száma, mindez pedig összességében 3000 millió tonna CO2 egyenértéknek megfelelő csökkenést hozott. (Ekkora mennyiséget átlagosan 4000 hektár erdő von ki a levegőből 1 év alatt.) Ez nem csupán a klímavédelem szempontjából örömteli, hanem a karbonsemlegesség felé tartó vállalatok szemszögéből is, hiszen ennyivel kevesebbet kell ellentételezniük (offsetting).
A felmérés során a megkérdezettek 60%-a vélekedett úgy, hogy a virtuális meetingek a korábbi feltételezésekkel ellentétben igenis egy kivitelezhető és hatékony módját jelentik a tárgyalásoknak. Vannak olyan tevékenységek, melyek esetében a személyes találkozás könnyűszerrel kiváltható online meetinggel: ilyen a projektmenedzsment, a konferenciák és a felszólalások. Nincs szükség több óra utazásra, több ezer kilométer megtételére, hiszen elegendő bekapcsolni a kamerát az irodai gépen. Ez a munkavállalónak rengeteg időt és energiát, a munkáltatónak pedig költségmegtakarítást jelent. A megkérdezettek azonban azon a véleményen vannak, hogy bizonyos tevékenységek, mint az adománygyűjtés, a befektetői találkozók és a networking továbbra is igénylik a személyes kontaktust.
Egy másik felmérés szerint az üzleti utakon rendszeresen részt vevők 43%-a úgy látja, hogy kevesebbet fog utazni a jövőben, 58% pedig ugyanakkora arányban fog online meetingeken részt venni, mint ahogy azt a járvány idején tette.
Mit tehetnek a vállalatok?
Az egyéni szemléletváltáson túl maguk a vállalatok is sokat tehetnek azért, hogy az utazásokból származó kibocsátásaikat radikálisan csökkentsék, ezzel megkönnyítve a kibocsátás-csökkentés terén tett stratégiai vállalásaik elérését is.
- Megkönnyíteni a virtuális találkozásokat: Az új virtuális kommunikációs technológiákba történő befektetés mellett a céges belső terek kialakítása során is lehet arra törekedni, hogy azok mindinkább alkalmasak legyenek online meetingek tartására. Ezen kívül a munkavállalóknak tartott tréningekkel is lehet segíteni a virtuális felé történő elmozdulást.
- Pozitív megerősítés alkalmazása: Jelvények és üzenetek/visszajelzések segítségével nyomonkövethetővé és összehasonlíthatóvá lehet tenni az egyes munkavállalók kibocsátás-csökkentési eredményeit. Ezzel a vállalati kultúrába integrálni lehet a kibocsátások csökkentése érdekében történő egészséges „versengést”.
- A senior munkatársak bevonása a párbeszédekbe: A senior munkatársak nagy hatással lehetnek környezetükre, így ha őket elkötelezzük az utazáscsökkentés mellett, akkor kollégáik is követni fogják a példájukat.
- Apró változásokkal a nagy hatásért: Az intézményi politikák és gyakorlatok formalizálásával, a költségvetési tervezet apróbb módosításaival (az üzleti utakra szánt keret csökkentésével) a vállalat kifelé is azt fogja mutatni, hogy elkötelezett az utazásból származó kibocsátások csökkentése irányában.
Útravaló
Összességében elmondható, hogy a járvány pozitív hozadékaként megkezdődött az a fajta szemléletváltás az üzleti világban, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy továbbra is legyen reális esélyünk a globális felmelegedést a Párizsi Megállapodásban vállalt másfélfokos érték alatt tartani. Ehhez szükség van egyéni és vállalati szintű vállalásokra is, csakúgy, mint a megfelelő szabályozói keretrendszer kialakítására.
