Az erdőirtások következményeképpen 1987-re Costa Rica az eredeti erdőterületeinek majdnem felét elvesztette. Azonban a kormány által bevezetett kezdeményezésnek köszönhetően, amely a helyi közösségeknek fizet a természetes ökoszisztéma védelméért, ez lett az első trópusi ország, amely megállította, majd visszafordította az erdőirtást.
Pedro Garcia egyike annak a sok gazdának, akik kezdeményezték Costa Rica környezetének és erdőinek helyreállítását. Garcia 36 éve dolgozik hét hektáros telkén Costa Rica északkeleti Sarapiqui régiójában. Erőfeszítései eredményeként a régió a csupasz szarvasmarha-legelőből a vadon élő állatok sűrű, erdős menedékévé változott, ahol több száz faj él, a lajhártól az eperbékákig. Garcia mezőgazdasági termékeket is termeszt, például borsót és bio ananászt.
Míg a világ nagy részében egyre jobban tudatosul az éghajlati válság és a fák megóvásának jelentősége a kapcsolódó hatások leküzdésében, Costa Rica már most is követendő példát állít a nagyszabású konzerváció terén, hiszen az erdőirtások teljesen végetértek az országban. „Ez figyelemre méltó” – számolt be a CNN-nek Stewart Maginnis, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) természetalapú megoldásokkal foglalkozó csoportjának globális igazgatója. „Az 1970-es és 1980-as években Costa Ricában volt az egyik legmagasabb az erdőirtás aránya Latin-Amerikában, de viszonylag rövid időn belül sikerült megfordítani ezt a helyzetet.”
Mennyire volt rossz az erdőirtás Costa Ricában?
Az 1940-es években Costa Rica 75%-át esőerdők borították. A fakitermelők érkezését követően a föld nagy részét megtisztították a növénytermesztés és az állattenyésztés céljából. Nem világos, hogy mekkora területet veszítettek el, de úgy gondolják, hogy 1987-re az erdőborítás fele vagy harmada tűnt el. A további pusztítást megfékezendő a kormány beavatkozott az erdők helyreállítása és megőrzése érdekében. 1996-ban a Costa Rica-i kormány illegálissá tette az erdők kivágását a hatóságok jóváhagyása nélkül, a következő évben pedig bevezette a Környezetvédelmi szolgáltatásokért való fizetési programot (PES).
Ma a földterületek közel 60%-át ismét erdő fedi, a táj pedig mintegy félmillió növény- és állatfaj otthona.
Az ország jelentős eredménye az, hogy egyértelmű eltérést mutat a többi trópusi területhez képest, ahol az erdőirtás mértéke tovább növekszik. A Marylandi Egyetem adatai szerint 2019-ben a trópusi régiók közel 12 millió hektárt veszítettek, ami percenként 30 futballpályának felel meg, és a veszteség közel egyharmada az idősebb, szénben gazdag őserdőkben volt.
Pénzügyi ösztönzők: A környezetvédelmi megfelelőség hajtóereje
Costa Rica sikerének kulcsa a gazdasági megközelítésben rejlik.. A siker oka az erdőirtás tilalma és a PES bevezetése – amely a gazdálkodóknak fizet a vízgyűjtők védelméért, a biológiai sokféleség megőrzéséért vagy a szén-dioxid-kibocsátás mérsékléséért.
„Megtanultuk, hogy az ember szívéhez a zsebén keresztül visz az út” – mondja Carlos Manuel Rodríguez, Costa Rica környezetvédelmi és energiaügyi minisztere, elismerve, hogy az emberek nagyobb valószínűséggel törődnek a környezettel, ha jövedelmet biztosítanak nekik.
A FONAFIFO, az ország ipari alapja szerint az ÁFSZ évente átlagosan 64 dollárt fizet hektáronként az alapvető erdővédelemért.
Elicinio Flores, egy gazda, aki hét hektár fát ültetett újra az ÁFSZ-rendszer segítségével, azt mondta: „Büszke vagyok, amikor az erdőben sétálok, nemcsak magamra, hanem az egész családomra… amikor már nem vagyok itt, tudom, hogy a gyerekeim továbbra is vigyázni fognak rá.”
A rendszer lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy többletjövedelmet szerezzenek az újraerdősített területekről származó fa szelektív kitermelésével. Flores útmutatást kért a Fundecortól, egy fenntartható erdészeti civil szervezettől, hogy intézkedéseivel semmilyen módon ne zavarja meg vagy károsítsa az ökoszisztémát.
A FONAFIFO szerint a túlnyomórészt a fosszilis tüzelőanyagokra kivetett adóból finanszírozott kormányzati program az elmúlt 20 évben összesen 500 millió dollárt finanszírozott a földtulajdonosoknak. Több mint 1 millió hektár erdőt mentett meg, ami az ország teljes területének egyötödének felel meg, és több mint 7 millió fát ültetett el.
A kultúra és az ökoturizmus hatása az újraerdősítésre
Maginnis szerint a costa rica-i emberek természet iránti mélységes tisztelete létfontosságú szerepet játszott az ország újraerdősítésének sikerében. Ezt a tiszteletet erősíti az ország virágzó ökoturisztikai szektora. Patricia Madrigal-Cordero, volt környezetvédelmi miniszterhelyettes így nyilatkozott : „Az emberek azért jönnek, hogy megnézzék a hegyeket, a természetet, az erdőket, és amikor elbűvöli őket egy majom vagy egy lajhár a fán, a közösségek ráébrednek, hogy mi van itt, és rájönnek, hogy törődniük kell vele.”
Az országot évente meglátogató 3 millió turista több mint 60%-a a különleges környezet miatt választja Costa Ricát az idegenforgalmi igazgatóság szerint. Tavaly a turizmus 4 milliárd dollár bevételt termelt az országnak; a turisztikai szektor a GDP több mint 8%-át adja, és 200 000 embert foglalkoztat.
„A Costa Rica-i emberek sok pénzt kapnak a turizmus miatt, és ez megváltoztatja a földhasználat ösztönzőit” – mondja Juan Robalino, a Costa Ricai Egyetem környezetgazdaságtani szakértője.
A szakértő a turisztikai szektor sajátos visszacsatolási mechanizmusára is felhívta a figyelmet. Robalino azt állítja, hogy turisták nélkül kevesebb erőfeszítést tehetnének a környezet fenntartására és megőrzésére; hiszen kevesebb bevétel mellett kevesebb anyagi forrás jutna a természetvédelemre, ami végső soron pedig kevesebb ökoturizmushoz is vezetne. A turizmus és az általa generált bevétel tehát kulcsfontosságú az újraerdősítés szempontjából.
Costa Rica nem az egyetlen ország, amely eltökélt a környezet védelmében. Guatemala, Mexikó, Ruanda, Kamerun és India szintén elkötelezte magát amellett, hogy legalább egymillió hektár erdőt helyreállít a Bonn Challenge keretében. Ez egy globális erőfeszítés, amely 350 millió hektárnyi pusztuló ökoszisztéma és kiirtott erdőterület helyreállítását célozza meg 2030-ig. Ami azonban eddig más országokból hiányzik és amivel Costa Rica rendelkezik: a környezetvédelmi politika koherenciájának és következetességének hosszú története – jegyezte meg Maginnis. A politikai akarat a környezetvédelem iránti szenvedéllyel és a turizmussal párosulva lehetővé tette az ország számára, hogy úttörővé váljon az újraerdősítésben.
Az ország környezetvédelmi minisztere kifejti: annak ellenére, hogy Costa Rica újraerdősítési és környezetbarát magatartásra ösztönző stratégiája bárhol alkalmazható, az „elvre és az értékekre” is szükség van. Megjegyezte, hogy „a jó kormányzás, az erős demokrácia, az emberi jogok tiszteletben tartása és a szilárd oktatási rendszer” elengedhetetlenek a sikerhez. Madrigal-Cordero hozzátette, hogy Costa Rica környezetvédelmi diadalának titka a béke generációja. Azt mondja: „a természet a DNS-ünkben van”.
[Forrás: https://earth.org/how-costa-rica-reversed-deforestation/]
