Amikor pedig megláttam az alábbi cikket, úgy döntöttem, hogy ezt mindenképpen lefordítom, mert annyi adat van benne arról, hogy a természet hol és mennyit lenne képes hozzátenni a klímavédelemhez, amilyen egyszerű és egyben mégis összefogott anyagot én még nem láttam azelőtt. Az alábbi cikk tehát egy-az-egyben a DW.com oldaláról történő fordítás. Remélem, mindenkinek akkora wow! élményt ad majd, mint nekem adott, amikor olvastam, és remélem, hogy ezzel is kicsit közelebb kerülünk ahhoz, hogy lehetünk bár okosak, mehetünk akár a Marsra is, de van itt egy rendszer, amit ha eléggé tisztelünk és nem ártunk neki, akkor az elvégzi a maga dolgát, csak legalább tudjunk róla, és hagyjuk, hogy tegye. Ennek a számszerű megismeréséhez ad összefoglaló támpontot az alábbi cikk.
Erdők, talaj, óceán a klíma elhallgatott hősei, melyek az üvegházhatású gázokat raktározzák. Egy kis segítséggel pedig még jobban teljesítenének.
Az elhalt növények a mocsarakban és lápokban gyakran nem bomlanak le, ehelyett CO2 raktározó tőzeggé alakulnak.
A füstölgő ipari kémények, kibocsátás, tüzek az Amazonasban – éves karbon kibocsátás, ami már 12,000,000,000 tonnára (12 gigatonna) ugrott. És ahogy a karbon, úgy a hőmérséklet is emelkedik.
A kibocsátás kb. fele az atmoszférában marad. A többit a természet elnyeli, úgy mint a talaj, az óceánok és a vegetáció. Ezek a természetes raktározók jóval hatékonyabb megoldások, mint eddig bármilyen emberi technológia – a szénelnyelők csak 40 megatonna CO2-t tudnak évente elnyelni, ami a 0,003%-a az antropogén kibocsátásnak.
A természetes karbonnyelők ennél sokkal jobban tudnának teljesíteni egy kis trükkel és összehasonlíthatóan kisebb költséggel. Ehhez képest az emberiség egyre inkább pusztítja ezeket a természetes CO2 elnyelőket, tönkreteszi a legsikeresebb eszközt, ami megállíthatná a klíma katasztrófát.
Karbonkörforgás – az emisszió és a természetes szénelnyelés egyenértékei gigatonnában.
A természet küzd a fennmaradásért
Ahogy az ember a fosszilis üzemanyagok égetésével gyors mértékben növelte a karbonkibocsátást, a növények, a talaj és az óceánok által elnyelt CO2 is nőtt. A növények tulajdonképpen jól járnak a túltermeléssel, mert a magas CO2 koncentrátum miatt csak rövid időre kell kinyitniuk a pórusaikat, hogy elnyeljék a gázt. Így kevesebb vizet veszítenek, és könnyebben túlélik a szárazságot.
Mindezek ellenére azonban a tudósok szerint a növények és az óceánok hamarosan elérik az abszorpciós kapacitásuk végét. 2050-re például az óceánok felszíne teljesen telítetté válik szén-dioxiddal.
Az emberiség már most több karbonkibocsátást okoz, mint amennyit a természet fel tud dolgozni, így az üvegházhatású gázok mennyisége gyorsan növekszik az atmoszférában.
Az óceánok és a talaj már túlterhelt, ezért egyre több karbon marad a légkörben
Vegetációs elnyelő: Fákat a klímának
A világ erdői összesen 15,6 gigatonna CO2-t nyelnek el évente. Ez az Egyesült Államok éves CO2 kibocsátásának háromszorosa. De ennek közel a fele visszakerül az atmoszférába az erdőírtásoknak és erdőtüzeknek köszönhetően. Világszinten az erdőirtás adja az emberi eredetű üvegházhatású gáz kibocsátás egyötödét.
Az amazonasi esőerdő például egyike a világ legértékesebb karbonnyelőjének. Amióta azonban Jair Bolsonaro lett Brazília miniszterelnöke 2019-ben, azóta ennek a létszükségletű ökoszisztémának egyre nagyobb része tűnik el.
Az erdők földművelési területté alakítása az Amazonas esetén azt jelentette, hogy mostanra több a karbonkibocsátása, mint amennyit a fennmaradó erdő ki tud vonni a légkörből. Hamarosan, mint Délkelet-Ázsia trópusi erdői, ez is több CO2-t fog kibocsátani, mint amennyit el tud nyelni.
Néhány trópusi esőerdőnek már több a karbonkibocsátása, mint amennyit el tud raktározni.
Újabb erdők telepítése segíthet egy lökést adni a vegetációs karbonnyelőknek. A fiatal erdő több karbont képes elnyelni, mint öreg társaik, mert rengeteg új biomasszát termel. De új fák ültetése nem a legjobb lehetőség – nyilatkozta Jared Messinger, a World Resource Institute Global Restoration Initiative menedzsere.
„Tudod, a folyamatos gondoskodás és a faültető program hosszú élettartama – és ebbe beleértjük a kipusztulási rátát is – nagyon költséges” – mondta Messinger, hozzátéve, hogy olcsóbb lenne, ha hagynánk az erdőket természetesen nőni a nyílt területeken.
Délkelet-Ázsia trópusi esőerdei már CO2 források
A fiatal fák, amik az erdőírtások területén nőnek, az éves emisszió 23%-át képesek megkötni, az atmoszférában történő CO2 növekedést közel megfelezve – állítja a WRI. A facsemeték Nyugat- és Közép-Afrika meleg, nedves területein tudnának különösen hatékonyak lenni.
Az erdőknek tekintélyes területre van szükségük ahhoz, hogy hatékonyak lehessenek a CO2 elnyelésében – és a növekvő tápanyagigény miatt versenyhelyzetbe kerülnek a mezőgazdasággal ugyanazért a területért. Ha az újonnan telepített erdőket kipucolják, minden elraktározott CO2 kiszabadul, visszájára fordítva az addigi pozitív hatást.
Talaj elnyelők: Tőzeglápok a titkos klímahősök
A talaj ugyan nem nyeli el a CO2-t olyan gyorsan, de felülmúlja a vegetációt az elraktározott mennyiségben. Közép-Európa talajának kb. fele például szénből áll.
Globálisan a talaj közel kétszer annyi CO2-t tartalmaz, mint amennyit a növényvilág és az atmoszféra együtt. Az, hogy milyen jól tárolja a szenet, függ a talaj típusától, a vegetációtól és a klímától. Általában a nedvesebb és hidegebb körülmények a megfelelőbbek. Az északi sarkvidéki erdőségek és a mérsékelt égövi füves területek alatti talaj kifejezetten nagy mennyiséget raktároz.
CO2 raktározás: a növények túlértékeltek, miközben a talaj alulértékelt
A növények úgy raktározzák a szenet, mint a cukrot a fotoszintézis során, ami gyakran a talajban marad a növény pusztulása után.
A tőzeglápos területek és mocsarak a szénelnyelés bajnokai. A világ tőzegláposai felelnek a talaj által elnyelt CO2 közel harmadáért, miközben a világ területének csak 3%-át foglalják el.
Ezeken a vizes élőhelyeken a növényi maradványok a sekélybe merülnek, ahol enyhén savas a víz. A maradványok nem bomlanak le ebben az oxigén-szegény környezetben, hanem ehelyett szénraktározó tőzeggé alakulnak.
A tőzeglápok lecsapolása a felszín alatti réteget kiteszi az oxigén hatásának és kiváltja a bomlási folyamatot, amiben felszabadul a CO2. Az oxidáció során nitrogén-oxid is termelődik, ami 300-szor ártalmasabb a klímára, mint a CO2.
A tőzeglápok, mint ez Belgiumban, alulértékelt hősei a CO2 raktározásnak.
Rengeteg képessége ellenére a tőzeglápok és vizes élőhelyek nyomás alatt állnak az egész világon. Indonéziában a tőzegesek adják az utat a pálmaolaj termesztésének és az erdőtüzek pusztítják őket, ezzel is hatalmas kibocsátást eredményezve. Közben Németország mára szinte az összes tőzeglápját lecsapolta, szintén óriási kibocsátást eredményezve ezzel. Mára az eredeti 5%-os területből 0,02% maradt fenn.
Porral a klímakrízis ellen?
A por, pontosabban a bazalt por, javítani tudja a talaj karbontároló képességét. Kiszórva a földekre reakcióba lép a kioldódó szén-dioxiddal a talajvízben – állítják a kutatók Nature Geoscience-ben megjelent írásukban. A részecskék azután kimosódnak a tavakba és óceánokba, mielőtt üledékként lerakódnának. A folyamat természetesen is megtörténik, de gyorsabb, ha finomra őröljük bazaltot, annak nagyobb felszíne miatt.
A bazalt ugyancsak képes egyes ásványi anyagok kiválasztására, melyek a növények növekedését lendítik fel a tápanyag-szegény talajokban, és ezáltal a fordulat által több CO2 kerül elraktározásra.
Bazalt por szórással a szántóföldeken javíthatjuk a talaj karbon raktározását.
Egy Ázsia méretű szántóföldön történő bazalt szórással évente 2,5 gigatonna CO2 megkötésére lennénk képesek. Ez megfelelne India éves kibocsátásának. Más kutatók úgy becsülik, hogy ennek akár a duplája is lehet a klímanyereség. A bazalthoz relatíve könnyen hozzá is lehet férni új bányák megnyitása nélkül is, minthogy a cement és az acélgyártás mellékterméke.
Óceáni nyelők: A termékeny tengerek
A növényzet és a talaj még mindig nem ér fel az óceánok hatalmas potenciáljával. A tengerek tárolják a világ szén-dioxidának 80%-át. Elméletileg akár az emberi eredetű üvegházhatású gázok 95%-át is képesek lennének elnyelni, de ez túl sokáig tartana.
Hol tárolódik a bolygó szene?
A fák éves ciklusban tárolják a karbont. Ezzel szemben évszázadok kellenek ahhoz, hogy a CO2 részecskék a felszínről eljussanak a tengerek mélyére. Ugyanakkor a felszíni szénkoncentráció csökkenti az új kibocsátás abszorpcióját. Emellett a hideg víz több CO2-t képes elnyelni, mint a meleg, és ahogy a klímaváltozás hatására a hőmérséklet emelkedik, úgy az óceánok karbonelnyelő képessége csökken.
Alga farmok mint természetes CO2-nyelők?
Nem csak a víz, ami tárolni tudja a CO2-t: a tengeri növények, mint az algák és a tengeri fű szintén rajta vannak az ügyön. A hínár egymaga 0,173 gigatonna szenet von ki a légkörből évente, mielőtt elpusztul és az óceán mélyére hull, becsülték meg a tudósok a Nature Geoscience-ben.
Ezért kísérleteznek cégek, mint a Pull to Refresh óriási tengeri hínár farmokkal, melyek kivonhatnák a CO2-t.
Mi a helyzet az árral?
Akár a fák, a mocsarak vagy az óceánok, a természet segíti az embert, hogy csökkentse a klímakárokat. A bazalt trágya, az új erdők, vagy a tengeri hínár, mind lökést adhat a természet karbonelnyelési potenciáljának.
Segíthetik a tengeri hínár farmok a világot a klímacéljai elérésében?
Mindezek azonban pénzbe kerülnek. Az erdők például kivonják ugyan a szenet, de az ára 7,50$ – 27$ (6,60-23,60 €) közötti CO2 tonnánként. A bazalt trágyázás 80$ és 180$ között van.
A technikai megoldások, amik közvetlenül kivonják a CO2-t a levegőből még ennél is drágábbak, 134$ és 342$ közöttire tehető az áruk tonnánként, a Nemzetközi Energia Ügynökség (International Energy Agency) szerint.
A legolcsóbb, ami az első helyen áll, ha nem égetünk szenet és elkerüljük az emissziót szigeteléssel, zöld energiával és természetvédelemmel.
„A kibocsátás csökkentése a legfontosabb dolog, amit tehetünk. És így szerintem ez mindig az első.” – mondta Jared Messinger a World Resources Institute-tól.
[Németről fordította: Elliot Douglas, angolról fordította: Szomolányi Katalin]