Miről is szól a Taxonómia rendelet? Hogyan kell használni? Milyen kötelezettségeket von maga után?
Az Európai Unió vállalta, hogy eléri 2050-ig azt, hogy a kibocsátott üvegházhatású gázok (ÜHG) mennyisége nem haladja meg a területén elnyelt szén-dioxid mennyiségét, azaz nettó nulla ÜHG kibocsátású lesz.
Az átmenet azonban rengeteg költséggel jár, hiszen gyakorlatilag a teljes gazdaságot át kell állítani a fosszilis energiahordozók használatáról klímabarát megoldásokra.
A Bizottság számításai alapján ez csak úgy működhet, ha jelentős magántőkét mozgósítanak. Azt azonban nem várhatták el, hogy a pénzügyi befektetők maguk hozzanak felelős döntéseket arról, hogy melyek azok a beruházások, fejlesztések és gazdasági tevékenységek, amik valóban a klímabarát átmenetet szolgálják. A Bizottságnak a célja tehát az volt ezzel a rendelettel, hogy a befektetőknek iránymutatást adjon, hogy melyek a fenntartható beruházások, gazdasági tevékenységek. A rendelet és a hozzá kapcsolódó szabályozások definíciókkal és pontos kritériumok meghatározásával akarja egyértelművé tenni, hogy melyek a környezeti szempontból fenntartható tevékenységek. A rendeletben az alábbi 6 szempontot kell figyelni és értékelni:
- az éghajlatváltozás mérséklése;
- az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás;
- a vízi és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme;
- a körforgásos gazdaságra való átállás;
- a szennyezés megelőzése és csökkentése;
- a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása.
Ha egy gazdasági tevékenység hozzájárul a fentiek közül legalább egyhez és a többit nem sérti lényegesen (ez az ún. „do not significant harm”, azaz DNSH kritérium), valamint kielégít alapvető társadalmi fenntarthatósági elvárásokat, akkor az környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységnek minősül. Bár ez így jól hangzik, technikai vizsgálatra vonatkozó kritériumoknak is meg kell felelni. Ezek teljesülésének vizsgálatát a rendelethez kapcsolódó külön szabályozások segítik. Az említett 6 szempont közül eddig az a) és b) pontokban meghatározott, klímás célokra készült szabályozás, 2022-re ígérték a többire is. Illetve a Rendelethez kapcsolódó jelentési kötelezettségekről szóló szabályozás is elkészült és végszóra 2021. december 30-án hatályba is lépett. Gyakorlatilag az utolsó percben, hiszen már 2022. január 1-től a különféle gazdasági szereplőknek jelentési kötelezettséget ír elő – pl. a nem pénzügyi vállalkozásoknak a taxonómiához igazítható és a taxonómiához nem igazítható gazdasági tevékenységeknek a teljes árbevételükben, tőke- és működési kiadásaikban képviselt részarányát kell jelenteni -, amit 2023-tól újabbak követnek majd. A rendszert 2026-tól teszik teljessé, rendkívül részletes közzétételi listával.
A Taxonómia rendeletben való eligazodáshoz készült egy honlap is, a Taxonómia Iránytű, hogy könnyebb legyen a jogszabályokban az eligazodás. Egyelőre a klímás technikai vizsgálatokra vonatkozó információk érhetők el (ezeket 2022. január 1-től kell alkalmazni), később szándékoznak ezt a többi környezeti technikai vizsgálatokkal is kiegészíteni. Az iránytűnél a különböző szektoroknál felsorolt tevékenység mellett megjelenő „E” vagy „T” betű jelzi, hogy az adott tevékenység lehetővé teszi-e („E”) az adott (jelen esetben még csak klímás) célhoz való hozzájárulást vagy csak átmeneti („T”) megoldást nyújt a cél elérésében.
Mivel az unió nem egy átállást hirdetett, hanem egy átmentet, ezért felvetődött, hogy a fosszilis tüzelőanyagokból származó ÜHG kibocsátásokat már azzal csökkenteni lehetne tetemesen, ha „tisztább”, azaz fajlagosan kisebb kibocsátásúra cserélnék le – legalább átmenetileg. Ez viszont egy vitatott pont maradt a klímás szabályozásban, aminek a részletes tanulmányozását és a végleges döntést róla, ez év januárjáig tolták ki.
Miért is vitatkoznak ezen? Számos olyan uniós ország van, ahol a szén kivezetésével az erőművi kapacitások drasztikusan csökkenek, amit hirtelen pótolni megújuló energiaforrásokkal nem annyira egyszerű dolog – teljesen más vezérlést, más hálózatot kíván meg -, míg a gázturbinás erőművek a szenesekkel ilyen szempontból kompatibilisek. A vitában amellett, hogy ki kell hangsúlyozni, hogy ez nem elkerüli a kibocsátást, csak csökkenti, fontos ellenérv az ún. belakatolás kérdése: nagy beruházás esetén hosszabb megtérülési idővel kell számolni, ami nem biztos, hogy kellően gyorsan tud reagálni a változó külső kényszerekre. A földgáz mellett az atomenergia zöld besorolása váltott nagy vitát ki. Ugyan az Unió egyik háttérintézménye (Joint Research Center) publikálta, hogy az életciklusa során ennek az energiaforrásnak a legkisebb az ÜHG kibocsátása, a Taxonómia rendeletben a DNSH kritériumot figyelembe véve viszont sok ponton szakmailag támadható a nukleáris zöld besorolása. Bár a legtöbb vállalat szempontjából ezek a vitás kérdések lényegtelenek, a Taxonómia rendelet hitelességének megítélésében jelentős szerepet töltenek majd be.
