A bécsi denevérlak
A denevérek gondozása meglehetősen nehéz feladat, melyben az is szerepet játszik, hogy éjszakai állatok. Állandó hőmérsékletet és egyedi alvóhelyeket kell számukra biztosítani. Ezen felül szükség van röptetőterületre is, ahol a felépült példányok visszanyerhetik korábbi erejüket és ügyességüket. A felépülés után az egészséges állatokat szabadon engedik a város egyik zöldterületén vagy ha szükséges, akkor alternatív élőhelyet keresnek számára.
A denevérlak 70 négyzetméteres alapterülettel és 30 négyzetméteres röptetőterülettel rendelkezik, melynek része egy denevéróvoda és egy tenyésztőegység is. Az állatok aszerint kerülnek elkülönítésre, hogy mennyi időt kell eltölteniük a lakban. Az épület télen is képes ellátni a rászoruló denevéreket, melyeknek idős és fiatal példányait egyaránt szívesen fogadják.
Miért fontosak a denevérek?
A denevérek a városi ökoszisztémák fontos részét képezik, hiszen egyrészt hatékonyan gyérítik a kártékony rovarállományt, másrészt egyes növények beporzásában is részt vesznek. Az apró szárnyas jószágok a fecskék mellett talán a legjobb szúnyogvadászok: egy éjszaka alatt akár 8-900 szúnyogot is képesek elfogyasztani. A beporzás tekintetében különösen a forró égövi országokban nagy a jelentőségük, hiszen az olyan népszerű és nagy volumenben termesztett gyümölcsök, mint a kakaó, a banán, a mangó és a guava beporzását jelenős arányban a denevérek végzik.
Világszerte mintegy 1400, hazánkban pedig 28 denevérfaj él. A hazai fajok mindegyike rovarevő, azonban a trópusi országokban találkozhatunk gyümölcskedvelő, nektárszürcsölő, sőt vérszívó fajtájukkal is. A denevérek egyedszáma sajnálatos módon globálisan és hazai viszonylatban is egyre csökken. Ez főként az élőhelyeik elvesztésére vezethető vissza. A denevérfajok többsége nem képes alkalmazkodni a városi élethez, így jelentős veszélyforrás számukra, hogy az otthonukat adó idős erdőket kivágják vagy a barlangokat turistaattrakcióvá alakítják. Ezen túl a fényszennyezés és a megváltozó klimatikus viszonyok is érzékenyen érintik az állományaikat.
Mit tehetünk a denevérek védelme érdekében?
Először is fontos leszögezni, hogy Magyarországon minden denevér védett. Az emberek ismeretei a denevéreket illetően sajnos fájóan hiányos vagy téveszméken alapulnak, így sokan ellenszenvesen tekintenek ezekre az apró állatokra. Holott erre a negatív megítélésre különös küllemükön kívül nem adnak okot.
Tavaszi és nyári esetéken gyakran figyelhetünk fel rá a kertben vagy a parkban sétálva, hogy a fejünk felett, sokszor egészen közel hozzánk, denevérek cikáznak. Ilyen esetekben nem kell tőlük félni, csupán a helyi szúnyogállományt gyérítik. Előfordulhat az is, hogy rovarokra vadászva, véletlenül beröppennek a nyitott ablakon át a szobába. Megijednünk ilyenkor sem szabad: kapcsoljuk le a villanyt, tárjuk ki az ablakot és akadályozzuk meg, hogy más helységekbe átrepülhessen. Előbb-utóbb rájön, hogy rossz helyen van, és távozik.
A denevér segítségre szorul, ha a földön kuporog, nappal a búvóhelyén kívül találkozunk vele, beleragadt valamibe, láthatóan sérült vagy megzavarták a búvóhelyét. Ilyen esetekben beavatkozásunk nélkül az állat elpusztulhat. A denevért (amennyiben meg tudjuk fogni kesztyűvel vagy ronggyal) óvatosan egy légzőnyílásokkal ellátott, zárható dobozba, puha rongyokra érdemes helyezni, valamint egy kupakban vagy tálkában vizet kínálni számára. Ezt követően pedig a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságát kell felkeresni, akik további instrukciókkal láthatnak el téged.
Ha a denevér minden óvintézkedés ellenére megkarmol vagy megharap, akkor alapos kézmosás és sebfertőtlenítés után mindenképpen ajánlott orvoshoz fordulni, hiszen bár kicsi az esély rá, az állat akár veszett is lehetett.
További hasznos tippeket és tanácsokat olvashatsz a Magyar Madártani Egyesület honlapján a bajba került denevérek ellátását illetően.
