A természetvesztés megállítása és a folyamat visszafordítása, valamint a természettel kapcsolatos kockázatok mérséklése és kezelése csak akkor lehetséges, ha a kis- és nagyvállalkozások, illetve a pénzügyi intézmények az ellátási láncokban egyöntetűen azonosítják, értékelik, kezelik és nyilvánosságra hozzák a természettel kapcsolatos függőségeket, hatásokat, kockázatokat és lehetőségeket.
Jelenleg a pénzintézetek és a vállalatok nem rendelkeznek a szükséges információkkal ahhoz, hogy megértsék, hogyan hat a természet a cégek közvetlen pénzügyi teljesítményére, illetve, hogy milyen hosszabb távú pénzügyi kockázatok származhatnak abból, hogy a szervezet maga – pozitív vagy negatív módon – hogyan hat a természetre. Ennek áthidalására nyújt majd segítséget a természettel kapcsolatos pénzügyi közzétételek keretrendszere (Taskforce on Nature-related Financial Disclosures, vagyis TNFD).
A kezdeményezés mögött álló munkacsoport 40 tagból áll, akik pénzügyi intézményeket, vállalatokat és piaci szolgáltatókat képviselnek. A keretrendszert elsőként tavaly márciusban jelentették meg véleményezésre, a legfrissebb, harmadik próbaverziót novemberben publikálták. A keretrendszer olyan közzétételi követelményeket vázol fel, amelyek összhangban vannak az éghajlatváltozással kapcsolatos pénzügyi közzététel munkacsoport (TCFD) követelményeivel, amely a globálisan összehangolt környezetvédelmi közzétételi szabványok alapját képezi. Ez biztosítja majd, hogy az érdekelt felek és befektetők számára ugyanolyan színvonalas, megbízható és összehasonlítható adatok álljanak rendelkezésre a természettel kapcsolatban, mint ahogy a ma elérhető pénzügyi információk esetén.
A TNFD keretrendszer tudományos alapú, ugyanakkor könnyen elfogadható mind a vállalkozások, mind a pénzügyi intézmények számára. A TNFD nem új szabványrendszert dolgoz ki, hanem egy integrált keretrendszert hoz létre, amely a már meglévő szabványokra, mérőszámokra és adatokra épül.
A TNFD a LEAP folyamatra épül (Locating, Evaluating, Assessing, Preparing), amely magában foglalja a szervezet és a természet közötti kapcsolódási pontok meghatározását, a függőségek és hatások értékelését, a kockázatok és lehetőségek értékelését, valamint a természettel kapcsolatos kockázatokra/lehetőségekre való reagálásra való felkészülést.
A jövőben a szervezeteket arra ösztönzik majd, hogy a TCFD-vel megegyező négy fő pillér köré csoportosítva tegyenek közzé információkat:
- Vállalatirányítás (Governance): a szervezet irányítása, az igazgatóság, vezetőség szerepe a természettel kapcsolatos hatások, függőségek, kockázatok és lehetőségek tekintetében.
- Stratégia (Strategy): a szervezet természetre gyakorolt hatásainak és függőségének, valamint a kapcsolódó kockázatoknak és lehetőségeknek a tényleges és potenciális rövid-, közép-, és hosszútávú hatása a szervezet üzleti, stratégiai és pénzügyi tervezésére.
- Kockázatkezelés (Risk Management): a szervezet által a természetre gyakorolt hatások és függőségek, valamint a kapcsolódó kockázatok és lehetőségek azonosítására, értékelésére és kezelésére alkalmazott eljárások. Annak ismertetése, hogy a szervezet hogyan vonja be az érdekelt feleket, beleértve a jogtulajdonosokat is, a kockázatértékelés és -kezelés folyamatába.
- Mérőszámok és célok (Metrics and Targets): a természetre gyakorolt hatások és függőségek, valamint a kapcsolódó kockázatok és lehetőségek értékelésére és kezelésére használt mérőszámok és az ehhez kapcsolódó célok közzététele. Annak ismertetése, hogy a természetre és az éghajlatra vonatkozó célok hogyan igazodnak és járulnak hozzá egymáshoz.
A keretrendszer útmutatást nyújt a bankok, biztosítótársaságok, vagyonkezelők és egyéb pénzügyi intézmények számára a közzétételek elkészítéséhez is.
A munkacsoport a végleges és teljes keretrendszert 2023 szeptemberén kívánja kiadni. A végleges verzió tartalmazza majd az ajánlások tervezetének további módosításait, a közzétételi mérőszámokra vonatkozó javaslatokat, a környezeti forgatókönyvekre (szcenáriók) vonatkozó iránymutatás tervezetét, valamint a kiemelt iparágakra és a leginkább veszélyeztetett természetes életközösségekre vonatkozó további iránymutatást. A végleges verzió továbbá a decemberi ENSZ biológiai sokféleségről szóló COP-15 konferencia eredményeire is építeni fog.