Az Európai Parlament és a Tanács március 10-én politikai megállapodásra jutott a Fit for 55 (Irány az 55 százalék!) csomag energiahatékonysági irányelvének (Energy Efficiency Directive – EED) felülvizsgálatáról. A megállapodás értelmében az EU-nak 2030-ra együttesen 11,7%-kal kell csökkentenie a végső-energiafogyasztást (a végfelhasználók által felhasznált energia) a 2020-ban készített, 2030-ra vonatkozó energiafogyasztási előrejelzésekhez képest. A 11,7%-os cél ambiciózusabb mint az EU Tanácsának eredeti célkitűzése (9%), de alacsonyabb, mint az Európai Parlament REPowerEU tervben ismertetett álláspontja (13%). Amennyiben a módosítást elfogadják, az fontos eszköz lehet az energiamegtakarítás fokozására a végfelhasználói ágazatokban, főként az épületszektor, az ipar és a közlekedés esetén.
A tervezett módosítás azért is lehet döntő jelentőségű, mert az energiahatékonysági szempontok most először kaphatnak jogi erőre azzal, hogy az uniós tagállamok számára egyértelmű követelménnyé teszik, hogy az energiahatékonysági szempontokat a szakpolitikák, a tervezés és az energiahatékonysági intézkedések során figyelembe kell venniük.
A végső energiafogyasztási cél a tagállamok számára együttesen lesz kötelező érvényű, míg a primerenergia-fogyasztás, vagyis az energiatermelésre és -ellátásra felhasznált energia tekintetében indikatív célok felállítása lesz szükséges.
A tagállamoknak integrált nemzeti energia- és éghajlatváltozási tervben kell meghatározniuk a nemzeti hozzájárulásokat, és a roadmapet az uniós szintű cél eléréséhez. A végső energiafogyasztásra vonatkozó éves megtakarítási célérték 2024-től 2030-ig fokozatosan emelkedik majd. A tagállamoknak ebben az időszakban átlagosan 1,5 %-os új éves megtakarítást kell elkönyvelniük. A közszférának évente 1,9 %-kal kell csökkentenie a fogyasztást, és a középületek legalább 3 %-át évente fel kell újítani.
A felülvizsgált irányelv a vállalatokra is nagyobb felelősséget róhat majd. A 85 TJ éves energiafogyasztást meghaladó vállalatoknak (a KKV-kat is beleértve) energiagazdálkodási rendszert kell bevezetniük, továbbá előírás lesz a nagyvállalatok energiateljesítményére vonatkozó jelentéstételi rendszer bevezetése. A kisebb fogyasztók esetén (éves 10 TJ feletti energiafelhasználás felett) éves energetikai auditot kell majd végezni.
A megállapodás tovább erősíti az energiahatékonysági finanszírozásra vonatkozó rendelkezéseket, hogy megkönnyítse a zöld befektetésekre vonatkozó erőforrásallokációt. Az új rendelkezések értelmében az uniós országoknak ösztönözniük kell majd az innovatív finanszírozási konstrukciókat és az energiahatékonysági zöld hiteltermékeket. Az uniós országoknak jelentést kell majd tenniük az energiahatékonysági beruházásokról.
További fontos előrelépés lehet, hogy a felülvizsgált irányelv tartalmazza majd az energiaszegénység hivatalos uniós meghatározását. Ez azért jelentős, mert fontos célkitűzés, hogy a tagállamoknak ezentúl az energiahatékonysági intézkedéseket elsődlegesen az energiaszegénységben élők, a kiszolgáltatott fogyasztók, az alacsony jövedelmű háztartások és a szociális lakásokban élők körülményeinek javítására fordítsák. Az érintett fogyasztók segítése érdekében egyablakos ügyintézési pontok kialakítása is tervben van.
A hatályba lépéshez az ideiglenes megállapodást a következőkben hivatalosan az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is jóvá kell hagynia.
