A fűnyírásmentes május mozgalom – áldás vagy átok?

Maga a kezdeményezés teljesen jó, csak használjuk a fejünket is! A mozgalom elindítója, a Plantlife nevű szervezet nem a lusta kertészkedést akarja népszerűsíteni, hanem a biodiverzitást növelni. Ahhoz, hogy ez működhessen, tanácsokat is ad a szervezet a honlapján, hogy milyen vadvirágok magjait érdemes a gyepbe elszórni, aminek az önfenntartó képességének megőrzéséhez kell az, hogy májusban a magok érését megvárjuk és csak miután elszórták azokat, nyírjuk le a gyepet.

A hazai gyakorlat ezzel szemben az, hogy a nem előkészített „réttől” várjuk, hogy egyszer csak majd vadvirágos méhlegelő lesz. Bár a szél szárnyán terjedő magok (egyik ajánlott növény, a pitypangé is) pár száz métert képesek vándorolni, a városi parkokba és kertekbe elég kis eséllyel jutnak el így. A két sokat kibíró, a beporzók által kedvelt növény, a pitypang és a vadszázszorszép pedig rendkívül jól tűri a fűnyírást is (ezt tapasztalatból is elmondhatom). Itthon leginkább a füvet óvják a mozgalom lelkes hívei.

Ha a tudományos hátteret megvizsgáljuk, rá kell jönni, hogy nem lehet egy kaptafát használni mindenhez. Nézzük csak meg Budapest és a London melletti Reading éghajlati diagramját!

Budapest éghajlati diagramja

Reading éghajlati diagramja

Az első szembetűnő dolog, hogy míg Budapesten a havi középhőmérséklet már áprilisban átlépi a 10°C-ot, addig Readingben ez csak májusban következik be. Jól látható, hogy nálunk május a klímaátlagot tekintve az egyik legcsapadékosabb hónap – ilyenkor már elég jellemző a záporok előfordulása, míg az angoloknál nem kiemelkedően csapadékos ez az időszak. A tavasz valóban a méhek és egyéb rovarok számára az igazi paradicsomi időszak, hiszen rengeteg növény ilyenkor virágzik. Az éghajlatváltozás miatt azonban érzékelhetjük Magyarországon, hogy gyakorlatilag már februárban éled a természet, bizonyos években a szokásoshoz képest akár 2-3 héttel korábban virágoznak az egyes növényfajok (ez általában igaz Európára). Tehát itthon nem ritka, hogy már áprilisban előkerül a fűnyíró…, amivel csírájában elfojthatjuk a vadvirágok kifejlődését… májusban pedig térdig érő fűben gázolhatunk. A térdig érő fűben remekül lehet a – sajnos mára az egész országban elterjedt – kullancspopuláció egyedeit tömegesen begyűjteni, bár senki nem ilyen biodiverzitásról álmodik.

Azt is tapasztalhattuk, hogy a csapadékeloszlás is átrendeződni látszik, a májusi eső valóban aranyat ér. Kivétel az idei évet… Most ugyanis se kánikula, se szárazság nincs, vagyis a fű köszöni szépen növekszik, méghozzá úgy, mintha húznák. A méheket és általában a beporzókat pedig a fűfélék nem érdeklik, sőt a vadvirágok is csak nagyobb monokultúrákban játszanak ilyenkor szerepet. Ebben az időszakban nagyobb tömegben találnak élelmet a beporzók, amit a sorra virágzó fák biztosítanak. Ne feledjük, hogy a fehér akácot hungarikumnak nyilvánítottuk (még ha nem is az és invazív faj), ami mindenhol jelen van az országban a méhészek nagy örömére! A márciusi és áprilisi – illetve mostanában már a február végi – virágzó vadnövények viszont fontos táplálékot jelentenének a korai beporzóknak.

Az elmúlt években a nyár nemcsak meleg, de rendkívül száraz is volt. Ez a csapadékminta pedig úgy tűnik az éghajaltváltozással erőteljesebb lesz – persze sok függ az El Niño– La Niña jelenségek periodikus váltakozásától. (Az elmúlt év hazai szárazságának egyik oka az erős La Niña volt.) Száraz és extrém meleg nyarakon a rovarok és lepkék zöme június után csak a kertek és parkok virágaira számíthatnak, hiszen jó eséllyel azok kapnak locsolást, ami szükséges a virágzáshoz. Nem mellesleg a fűfélék sem bírják a sűrű nyírást ilyenkor, amit teljes kiégéssel honorálnak. Sajnos ekkora azonban a mozgalom elhal…

Tanácsok, hogy értelmet nyerjen ez a kezdeményezés itthon is:

• Azokon a helyeken, ahol csak fűfélék nőnek, nyugodtan nyírjuk le őket májusban is, ha kellően csapadékos a hónap.
• A parkokban el kellene dönteni, hogy a teljes parkot a beporzóknak tartjuk-e fenn vagy megtartva az eredeti funkciót kialakítunk sávokat, ahol meg lehet oldani a nyírásmentességet, míg a park többi része szabadtéri tevékenységre használható. Ezt javasolja a Plantlife is.
• A kertekben is a magasabb vadvirágoknak érdemes foltokat, sávokat kialakítani. A klasszikus pipacs mellett remek díszítő növény lehet a zamatos turbolya, kónya sárma, ökörfarkkóró és réti boglárka.
• Vannak növények, amik kifejezetten jól tűrik a kaszálást – a pitypang és százszorszép (két tipikus „gyepfoglaló”) rövid időn belül magához tér és még örül is az alacsonyabb konkurenciának. Remekül elfér a fű között az alacsony krókusz (bár nem vadvirág, a beporzók imádják), mely hamar vissza is húzódik a hagymájába és utána a gyep a szokásos módon nyírható. Az ibolyát szintén a korai virágzás miatt ajánlom. A kerti kakukkfű is megél a fűben, terjeszkedik is, kifejezetten napos helyeket kedveli.
• Ne feledkezzünk meg a mozgalomról nyáron sem: csapadékszegény időjárásnál ne nyírjuk a gyepet, sőt a fűféléket is kíméljük!

Nálam ilyen virágzó növények élnek a kertben:

Korábbi cikkünk a méhek világnapja (május 20.) alkalmából itt olvasható.