Az Európai Unió hosszú távú célja egy olyan fenntartható és zöld gazdaság kiépítése, amely képes megfelelni a klímaváltozás jelentette kihívásoknak és elősegíteni a fenntartható fejlődést. Ennek érdekében az EU új jogi keretrendszert vezetett be a fenntarthatósághoz kapcsolódó tevékenységek besorolása és a jelentéskészítés terén.
A Taxonómia és a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) jelentősége elsősorban abban áll, hogy transzparenssé és egységessé teszi azt az egyébként igen fragmentált képet, amelyet jelenleg a nagyvállalatok mutatnak a nem pénzügyi jellegű információk közzététele esetében.
Taxonómia
A Taxonómia rendelet célja, hogy egységes meghatározást adjon azoknak a gazdasági tevékenységeknek, amelyek fenntarthatóak és jelentős mértékben hozzájárulnak az EU ambíciózus klímacéljainak eléréséhez. Ez több okból is indokolt lépés. Egyrészt a zöld átmenethez szükség van a fenntartható tevékenységekbe irányuló befektetések felskálázására, amelyhez elengedhetetlen, hogy a befektetők gyorsan és egyszerűen tudjanak tájékozódni a jelenleg sokszor szándékosan homályos, félrevezető befektetési lehetőségekről. Másrészt arra is hivatott, hogy a vállalatok elé tükröt tartva, megmutassa, hol is állnak jelenleg a pénzügyeik és a fenntarthatóság összehangolása terén.
A rendelet hat kategóriát különít el, melyeket a vállalat segíthet egyes tevékenységeivel (anélkül, hogy a többi kategóriában jelentős kárt okozna):
1. A klímaváltozás enyhítése
2. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz
3. Víz
4. Körforgásos gazdaság
5. Szennyezés-megelőzés
6. Biodiverzitás
A vállalatoknak 3 pénzügyi mutató (bevétel, CAPEX és OPEX) esetében kell megvizsgálni, hogy az adott pénzügyi mutató mekkora mértékben illeszkedik a Taxonómia rendeletben meghatározott tevékenységek valamelyikéhez. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek az arányok a legtöbb vállalat esetében jelenleg igen alacsonyak. Ez nem ok azonban aggodalomra, hiszen a Taxonómiának jelenleg csupán az a célja, hogy egyértelmű képet adjon arról, hogy a vállalatok tevékenységei mennyire illeszkednek az egyébként igen szigorú kritériumrendszerhez. A végső cél természetesen az, hogy ezek az arányok fokozatosan növekedjenek a következő évek során.
A rendelet hatálya alapvetően az EU-ban működő nagyvállalatokra és pénzügyi intézményekre terjed ki. A helyzet azonban ennél árnyaltabb. 2023-ban az NFRD (Non-Financial Reporting Directive) hatálya alá tartozó vállalatok már kötelesek a Taxonómia rendelet alapján jelentést tenni. Az NFRD hatálya azokra a közérdeklődésre számot tartó (!) nagyvállalatokra terjed ki, melyekre a következő kritériumok közül legalább 2 érvényes:
- Az éves nettó árbevétel 40 millió EUR felett van.
- A mérlegfőösszeg 20 millió EUR felett van.
- A munkavállalók átlagos létszáma 500 fő felett van.
Azoknak a vállalatoknak, amelyek a fentiek alapján az NFRD hatálya alá tartoznak, idén a nem-pénzügyi jelentésükben kötelesek közzétenni Taxonómia jelentésüket is. 2023-ban a Taxonómia 6 kategóriája közül egyelőre csak 2 mentén kell vizsgálni az illeszkedést: a klímaváltozás enyhítése és az alkalmazkodás a klímaváltozáshoz kategóriákban. A fennmaradó 4 kategóriáról és a Taxonómiába vont iparágak bővítéséről várhatóan 2023 második félévében tesz közzé további információkat az Európai Bizottság.
CSRD
A 2023. január 1-jén életbe lépett CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) – amely bizonyos szempontból az NFRD kibővítésének, újragondolásának tekinthető – célja annak biztosítása, hogy a vállalatok megfelelő információkat hozzanak nyilvánosságra a működésük során felmerülő fenntarthatósági kockázatokról és lehetőségekről, továbbá a társadalomra és a környezetre gyakorolt hatásukról (a kettős lényegesség elve alapján). Az irányelv szerint az ily módon készült fenntarthatósági jelentésnek „összehasonlíthatónak, megbízhatónak és a felhasználók számára digitális technológiák segítségével könnyen megtalálhatónak és használhatónak kell lennie”.
A vállalatoknak az irányelv szerinti jelentés készítésekor egységes fenntarthatósági jelentési szabványt kell majd alkalmazniuk, az úgynevezett ESRS-t (European Sustainability Reporting Standards). Az új fenntarthatósági jelentési szabvány célja az érdekeltek széles köre által támasztott követelményeknek való megfelelés biztosítása, és a szerteágazó, sokszor nem összehasonlítható jelentéstételi gyakorlat egységesítése.
A Bizottság az előzetes információk alapján várhatóan 2023. június 30-ig fogadja el az első, általános fenntarthatósági jelentési szabványcsomagot. Ezt követik 2024. június 30-ig a KKV-kra és az EU-n kívüli vállalatokra vonatkozó, valamint a szektorspecifikus jelentéstételi szabványok. Fontos azonban megjegyezni, hogy a direktívát az egyes tagállamoknak az érvénybe lépés előtt szükséges átültetniük a saját jogszabályi környezetükbe.
A CSRD hatálya jelentősen kibővül az NFRD-hoz képest. 2025-ben (tehát a 2024-es tárgyévről) az ESRS szerinti fenntarthatósági jelentést kell közzé tennie minden olyan közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatnak, amely korábban az NFRD hatálya alá tartozott.
2026-ban a CSRD hatálya tovább bővül és minden olyan Európai Unióban jegyzett nagyvállalatra érvényes lesz, amelyre a következő kritériumok közül legalább 2 igaz:
- Az éves nettó árbevétel 40 millió EUR felett van.
- A mérlegfőösszeg 20 millió EUR felett van.
- A munkavállalók átlagos létszáma 250 fő felett van.
Látható tehát, hogy a kritériumok közül kikerült a „közérdeklődésre számot tartó” meghatározás, így 2026-tól nem csupán a tőzsdén jegyzett nagyvállalatok számára lesz kötelező fenntarthatósági jelentést kiadni (a 2025-ös évről). Ráadásul ekkor már a Taxonómia mind a hat kategóriája mentén is kötelesek lesznek jelenteni ezen nagyvállalatok. A CSRD hatálya pedig a következő években fokozatosan bővülni fog. 2027-ben a tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozások is bevonásra kerülnek, 2028-ban pedig a korábban mentességet kapó kis- és középvállalkozások.
A CSRD hatálya alá tartozó vállalatoknak jelentős változtatásokat és bővítéseket kell majd eszközölniük a fenntarthatósági információk elkészítésében és közzétételében. Ilyen például a digitális címkézés, az új fenntarthatósági jelentéstételi szabványrendszer használata, valamint a külső minősítés. Összességében viszont elmondható, hogy amennyiben egy vállalat már sikerrel és rutinosan alkalmazza a GRI szabványrendszerét, annak nem fog különösebb gondot okozni a CSRD-nak való megfelelés sem. Ezért ajánlott már idejekorán megkezdeni a felkészülést – például gap analízissel, az adatgyűjtési folyamatok felülvizsgálatával vagy akár egy külső minősítés nélküli GRI (a könnyebben megugorható „in reference” szinten) jelentés elkészítésével – mert szinte „lehetetlen küldetés” elé állítja magát az a vállalat, amely csak a jelentés kiadásának évében kezdi meg a folyamatot.
Korábbi cikkünk, melyben részletesen bemutattuk a Taxonómia rendeletet, itt olvasható.
