2023 volt a legmelegebb év a mérések kezdete óta…nem is kevéssel
A Copernicus ezen a héten adta ki a „Global Climate Highlights 2023” kiadványát, melyben az év globális klímaadatait összegezte. A jelentés főbb megállapításai:
- A mérések kezdete óta 2023 volt a legmelegebb év a Földön.
- 2023-ban 14,98°C volt a globális átlaghőmérséklet.
- Az előző év 1,48°C-kal volt melegebb, mint az 1850-1900 közé eső bázisidőszak átlaghőmérséklete.
- Tavaly minden egyes nap (!) több mint 1°C-kal haladta meg az 1850-1900-as bázisidőszak értékét.
- 2023-ban a napok majdnem fele (!) esetében az átlaghőmérséklet 1,5°C-kal (!) meghaladta az 1850-1900-as bázisidőszak értékét.
- Ha a 2024. januárjában vagy februárjában záruló 12 hónapos periódust nézzük, valószínű, hogy átmenetileg már most át fogjuk lépni a Párizsi Megállapodásban foglalt 1,5°C-os küszöbértéket.
- A tavalyi évben a júniustól decemberig tartó időszakban minden egyes hónap melegebb volt, mint a korábbi azonos hónapok bármelyike (Tehát pl. szeptember minden idők legmelegebb szeptembere volt a globális átlaghőmérséklet alapján.)
- A Föld északi féltekéjén a nyár (júniustól augusztusig) minden idők legmelegebb nyara volt.
- 2022-ről 2023-ra kivételesen nagy ugrás történt a globális átlaghőmérsékletben: 2022-ben 1,2°C-os, míg 2023-ban 1,48°C-os volt a differencia az 1850-1900-as bázisidőszakhoz képest.
Mennyire volt meglepetés, hogy 2023-ban ilyen jelentős mértékben megdőlt a melegrekord, és mi várható a következő években?
Nem volt meglepetés, hiszen 2023-ban a globális hőmérséklet terén alacsonyabb értékeket produkáló La Ninát a jellemzően magasabb értékeket hozó El Nino jelenség váltotta. A Meteorológiai Világszervezet 2022-ben 48%-os valószínűséggel jelezte előre, hogy az átlaghőmérséklet 2023-ban átlépheti a 1,5°C-os küszöbértéket, ami végül hajszál híján nem történt meg.
„Ez a rekord egy újabb súlyos figyelmeztetés, hogy a Föld véglegesen elhagyja azt a klímát, amiben a civilizáció 10 ezer év alatt kifejlődött. A társadalmi rendszereink és infrastruktúráink nem ehhez szoktak hozzá, nem erre tervezték őket. Ismeretlen területre lépünk és a messzegyűrűző társadalmi, gazdasági hatásokról (konfliktusok, háborúk, élelmiszer- és vízhiány, betegségek, újabb pandémiák, energiarendszerek és szállítóláncok szünetelései stb.) még csak halvány fogalmaink vannak.” – Dr. Ürge-Vorsatz Diána, a Közép-Európai Egyetem Professzora, az ENSZ Kormányközi Éghajlatvédelmi Testületének (IPCC) alelnöke.
Miközben a globális ÜHG-kibocsátások továbbra is töretlenül növekednek, minden jel arra utal, hogy a következő évek közül is legalább egy rekordot fog dönteni. A brit MET Office modellje szerint már 2024 is melegebb lesz 2023-nál, immár átlépve a 1,5°C-ot. Az előrejelzés 1,34°C és 1,58°C közé várja a hőmérsékletnövekedést, 1,46°C-os átlagértékkel.
Miért növekednek az ÜHG-kibocsátások, ha az országok és vállalatok is rendelkeznek kibocsátáscsökkentési célokkal?
Az SBT adatai alapján a globális GDP 92%-a le van fedve valamilyen formában nettó nulla céllal. A net-zero célok fontosak és szükségesek. Azonban csak akkor, ha a vállalatok komolyan is veszik őket. Hiszen a távoli jövőbe kitolt, a realitástól távol eső, az ügyfelekben mégis a felelős működés látszatát keltő céloknak nagy „előnye” lehet, hogy elodázzák a valódi cselekvést.
A dubaji COP28 kudarca után a világ a jelenleg érvényben lévő politikák fényében továbbra is 2,7°C-os felmelegedés felé tart a század végéig. Ez azért is aggasztó, mivel 1,5°C felett minden tizedfoknyi hőmérsékletnövekedés jelentős és visszafordíthatatlan változásokat eredményezhet az éghajlati rendszerben.
A globális kibocsátások tovább növekedtek 2023-ban is: a 60,6 milliárd tonnányi ÜHG-kibocsátás 0,3%-os növekedést jelentett 2022-höz képest. Mindeközben a legnagyobb globális vállalatok kibocsátásai is tovább növekedtek: a tőzsdén jegyzett vállalatok mintegy 12,4 milliárd tonna üvegházhatású gázt bocsátottak ki 2023-ban, ami 11 %-os növekedést jelentett 2022-höz képest. (MSCI)
Fontos, hogy a valóban felelősen gondolkodó, a klímavédelemért tenni akaró vállalatok tudományos alapon határozzák meg klímacéljaikat, lehetőség szerint a rövid- és középtávú csökkentésre helyezve a hangsúlyt, miközben Scope 1, Scope 2 és Scope 3 kibocsátásaikat is közzéteszik. Kibocsátáscsökkentésre és adaptív lépésekre egyaránt szükség van!
