Ahogy a kutatásból kiderült, immáron rengeteg címkével, felirattal állnak szemben a fogyasztók (bio, öko, zöld, eco-friendly, újrahasznosítható), azonban jelentős részük nem érti, vagy nem tud kiigazodni rajtuk. Ezek a feliratok általában a csomagoláson találhatóak, és nagy részük a csomagoláshoz is kapcsolódik, ami nagy valószínűséggel igen kis mértékben járul hozzá a környezeti terheléshez, hiszen legtöbbször magának a termék tartalmának van környezeti hatása. A GVH most több, mint 60 hazai termék weboldalának kommunikációját tekintette át, amiből kiderült, hogy széles spektrumon mozognak a fenntarthatósághoz kapcsolódó állítások és logók, és többnyire nem rendszerezett módon, illetve az állítások mögött nincs is elérhető alátámasztás a fogyasztók számára.
A GVH szakértőinek javaslata a jogalkotóknak, hogy hozzanak létre egy többszintes, állami szabályozású jelölőrendszert a fenntarthatóság és környezetterhelés területén. Ez a rendszer hosszú távon növelheti a fogyasztói bizalmat, segítve őket abban, hogy környezetbarát döntéseket hozzanak vásárlásaik során. A rendszer kialakításához a fogyasztói edukációs kampányokról sem lenne szabad megfeledkezni.
[szerk: ahogy arról elsők között mi is hírt adtunk, az Európai Parlament képviselői idén januárban (01.17.) megszavazták, hogy az EU-ban 2026-tól betiltják az olyan kifejezések használatát, amelyek evidenciaként szén-dioxid-kibocsátás ellensúlyozására hivatkoznak, annak érdekében, hogy visszaszorítsák a félrevezető kifejezések használatát.]
A javaslatok szerint a cégek részére a 0. lépés a termékeik környezeti terhelésének feltérképezése lenne, majd ezeknek a környezetbarát pályára való fordítása. A korábbiakra alapozva pedig a zöldrefestés elkerülése érdekében megalapozott állítások és logók szükségesek, amelyekről az információkat elérhetővé kell tenni. Az ilyen kommunikációban ki kell emelni azokat a cselekvéseket, amelyek a környezetterhelés csökkentésében a legnagyobb hatást érik el. Több jó gyakorlatot is találtak ezekre a példákra, magyar viszonylatban is, olyan cégek képében, akik validált éves fenntarthatósági jelentést, vagy „fenntarthatósági szószedetet” tettek közzé, azonban ezek aránya eltörpül a nem jó gyakorlatok mellett.
A kutatásból kiderült, hogy az EU-szerte és Magyarországon a fogyasztók 61%-a igényli a hiteles és ellenőrzött fenntarthatósági állításokat. A kutatás alapján a fogyasztók 75%-a csak előre ellenőrzött fenntarthatósági állításokban bízik, és a válaszadók 70%-a megbízik a közhivatalok vizsgálataiban. Az Eurobarometer kutatása szerint az európai fogyasztók 73%-a (magyarok 69%-a) számára fontos a termékek környezeti hatása, és az EU Ecolabel logót egyre többen ismerik és megbíznak benne.
A kutatásból további érdekesség még, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos törekvések döntő többsége a hulladékcsökkentésre és az újrahasznosított csomagolásra vonatkoztak (ezek is főként az ital szektorban), a társadalmi és gazdasági tényezők pedig nem, vagy csak nagyon ritkán jelentek meg. Az esetek többségében pedig nem támasztják alá konkrétummal az üzeneteket. A megvizsgált reklámok 5%-ánál találtak olyan faktort, ami a fenntarthatóság érzetét keltheti, azonban a tartalmának nincs köze hozzá (pl. zöld háttér, „természetes” hangsúlyozás)
Forrás: GVH
