A globális kibocsátások alakulása: továbbra is növekedés tapasztalható
Az amerikai székhelyű MSCI, amely a világ egyik legnagyobb ESG-indexével rendelkező, felelős befektetéseket támogató pénzügyi szervezete, negyedéves időközönként kiad egy átfogó jelentést a tőzsdén jegyzett vállalatok klímacéljairól. Mivel világszerte ezek a legnagyobb hatással rendelkező vállalatok, melyek értékláncukon keresztül sok tízezer másik vállalat működésére is jelentős befolyással bírnak, ezért különösen fontos látni, hogy ezen szereplők mit tesznek a klímaváltozás hatásainak enyhítése érdekében.
Ha az egész képet tekintjük, az utóbbi tíz évben a globális ÜHG-kibocsátások egy 2020-as pandémia miatti visszaeséstől eltekintve növekvő tendenciát mutattak, ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy a tőzsdén jegyzett vállalatok közvetlen (Scope 1) kibocsátásai ennek mindvégig nagyjából az 1/5-ét adták.
Globális antropogén ÜHG-kibocsátás (milliárd tonna CO2e)
| Év | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 | 2021 | 2022 | 2023 |
| Globális kibocsátás | 51,7 | 51,8 | 51,9 | 53,5 | 55,3 | 59,1 | 55,6 | 58,6 | 59,7 | 59,8 |
| Tőzsdei vállalatok Scope 1 kibocsátása | 10,4 | 10,2 | 9,6 | 10,2 | 11,4 | 11,4 | 10,4 | 11,6 | 11,8 | 11,8 |
A 2015-ös Párizsi Megállapodás óta 90,1 milliárd tonna CO2e-ben bocsátottak ki üvegházhatású gázokat a tőzsdei vállalatok. Mindez azt eredményezi, hogy mindössze 28,9 milliárd tonna karbonköltségvetésük maradt hátra, ha tartani akarják magukat a 1,5°C-os globális klímacélhoz. Ezt az előrejelzések alapján 2026. júliusáig fel fogják használni, ha továbbra is ilyen ütemben bocsátanak ki.
A 2°C-os célkitűzés esetében egyelőre reménykeltőbbek a kilátások: ennek tartásához 200,5 milliárd tonna kibocsátás fér még bele. Ugyanakkor itt is hangsúlyozni kell, hogy a 1,5°C és 2°C-os felmelegedés hosszú távú hatásai között óriási a különbség, ezért fontos, hogy minden egyes tizedfoknyi mérséklésért „megküzdjön” az emberiség.
Ábra: MSCI ESG Research (2024.02.29-es adatok alapján)
A kibocsátását közzétévő vállalatok aránya folyamatosan növekszik: 2024.01.31-ig a tőzsdei vállalatok közel 60%-a tette közzé Scope 1 és/vagy Scope 2 kibocsátását, 42%-a pedig a Scope 3 legalább egyik kategóriája mentén is jelentett. Mindez lehetőséget ad arra is, hogy egyre pontosabb adatokat kapjunk a kibocsátásokról, azok allokációjáról és pontosabb prognózisokat tehessünk.
A tőzsdei vállalatok klímacéljai: lassú, de folyamatos fejlődés
Pozitív hírként könyvelhető el, hogy egyre több vállalat állít az SBTi által validált tudományos alapú kibocsátás-csökkentési célokat: immár a tőzsdén jegyzett vállalatok ötöde rendelkezik ilyen céllal. Ez az arány egy év alatt mintegy 8 százalékpontos növekedést mutatott.
A tőzsdei vállalatok 52%-a tett közzé kibocsátáscsökkentési célt és 38%-a rendelkezik nettó nulla céllal.
A legnagyobb vállalatok továbbra is igen aktívak az önkéntes karbonpiacon, tehát kibocsátásaikat igyekeznek ellentételezni. Habár ez bizonyos szintig fontos eleme a klímaváltozás elleni fellépésnek, az ellentételezés helyett sokkal nagyobb prioritással bírna a kibocsátások valós és gyors csökkentése.
A karbonpiac legaktívabb résztvevői, a Shell és az ENI 5,6 millió, illetve 4,6 millió tonna CO2e-ben vásárolt karbonkreditet 2024 első negyedévében. A legnépszerűbb projektek továbbra is a természet helyreállításához, a megújuló energiához és az erdőirtás csökkentéséhez kapcsolódtak. Az önkéntes karbonpiacok megbízhatóságát az utóbbi időszakban számos kritika érte, ezért fontos lenne átláthatóságukat növelni, valamint tudományos alapokra helyezni őket.
Az óriáskibocsátók és szegényes céljaik
A világ 20 legnagyobb karbonlábnyommal rendelkező vállalata közül jelenleg 3 (!) rendelkezik csupán tudományos alapú kibocsátáscsökkentési céllal: a Porsche, a Volkswagen és a Toyota.
A lista első 5 helyezettjének kibocsátásai jóval kiemelkednek még ebben a „mezőnyben” is. Ezekben a vállalatokban közös vonás, hogy fő profiljuk a fosszilis energiahordozók kitermelése és értékesítése. Talán meglepő lehet azt látni, hogy miközben a kínai és amerikai fosszilis óriások kibocsátásait éri a legtöbb kritika, a legnagyobb kibocsátó a szaúd-arábiai állami olajtársaság, amelyről keveset hallani.
| Vállalat neve | Ország | Teljes ÜHG-kibocsátás (millió tonna CO2e) |
| Saudi Arabian Oil Company | Szaúd Arábia | 2523.4 |
| PetroChina Company Limited | Kína | 1287.3 |
| Exxon Mobil Corporation U.S. | USA | 1184.5 |
| Coal India Ltd. | India | 1162.2 |
| China Petroleum & Chemical Corporation | Kína | 1002.4 |
| Chevron Corporation | USA | 822.0 |
| Shell PLC | Egyesült Királyság | 790.8 |
| China Shenhua Energy Company Limited | Kína | 759.0 |
| BP P.L.C. | Egyesült Királyság | 681.0 |
| SAIC Motor Corporation Limited | Kína | 632.8 |
| BHP Group Limited | Ausztrália | 538.7 |
| Equinor ASA | Norvégia | 506.3 |
| Porsche Automobil Holding SE | Németország | 503.3 |
| Volkswagen Aktiengesellschaft | Németország | 488.2 |
| Toyota Motor Corporation | Japán | 476.6 |
| Marathon Petroleum Corporation | USA | 473.8 |
| Dongfeng Motor Group Company Limited | Kína | 458.0 |
| Huaneng Power International , Inc. | Kína | 455.6 |
| Vale S.A. | Brazília | 452.1 |
| General Electric Company | USA | 451.9 |
Összességében elmondható, hogy a tőzsdén jegyzett vállalatok kibocsátásai tovább növekedtek a pandémia óta és jelenlegi kibocsátáscsökkentési céljaik egy 3°C-os felmelegedési pályát vetítenek előre a század végéig. Ráadásul az MSCI által készített projekció rávilágít arra is, hogy míg a fejlett piacokon 2,5°C és 3°C között mozog ez az érték, addig a feltörekvő gazdaságok legnagyobb vállalatainak tevékenysége 3,3°C és 3,7°C közötti felmelegedést előlegez meg a század végéig.
Ahhoz, hogy elkerülhessük a klímaváltozás legrosszabb hatásait, a tőzsdei vállalatok kibocsátásainak 2025-ig tetőznie kellene, majd 2025 és 2030 között évi 7%-kal csökkenniük.
