A műanyag hulladék problémája egyre égetőbb kérdés világszerte. Bár a műanyagmentes július kihívás sokak számára ismerős, ennél sokkal szélesebb körű és hosszabb távú megoldásokra van szükség. Ebben a cikkünkben bemutatjuk, milyen szabályozások és jó gyakorlatok vannak a műanyaghasználat csökkentésére az egyes országokban.
Korábbi cikkeinkben már számos dologról beszámoltunk a műanyagmentességet illetően, például egyes magyar szabályozásokról, a műanyagmentes júliusról, emellett a tanácsainkat is összeszedtük, hogy hogyan lehet szépen lassan elhagyni a műanyagokat a mindennapi életvitelből.
A műanyag probléma méretei
A műanyaggyártás és -használat számai elképesztőek:
- Éves műanyagtermelés: 2022-ben világszerte több mint 400 millió tonna műanyagot gyártottak.
Forrás: statista.com
- Hulladék: Évente mintegy 8 millió tonna műanyag kerül az óceánokba. A világ műanyaghulladékának közel egynegyede nem kezelt.
- Újrahasznosítás: Az újrahasznosítás mértékét tekintve nincs konszenzus. Az OECD szerint a műanyagok újrahasznosítási aránya globális szinten 14 és 18% között van. Azonban az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint a műanyagok globális újrahasznosítási aránya mindössze 9%. Ez csak 36 millió tonnát, a legoptimistább esetben pedig 72 millió tonnát jelent.
- Élettartam: A műanyagok lebomlási ideje 10 évtől 500 évig terjedhet.
Szabályozások és Törvényi Intézkedések
Európai Unió
Az EU 2019-ben elfogadta az egyszer használatos műanyagok betiltásáról szóló irányelvet, amely 2021-től életbe lépett. Ennek keretében betiltották az egyszer használatos műanyag evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat és fülpiszkálókat.
További célkitűzések:
- 2025-re a műanyag palackok 77%-ának szelektív gyűjtési célkitűzése – amely 2029-re 90%-ra növekszik
- 2025-től a PET italos palackokban 25% újrahasznosított műanyag felhasználása
- 2030-tól minden műanyag italos palackban 30% újrahasznosított műanyag felhasználása
- Kiterjesztett gyártói felelősség: Az irányelv előírja a gyártók számára, hogy viseljék a hulladékkezelés költségeit, beleértve a begyűjtést, szállítást és újrahasznosítást.
A csomagolás és csomagolási hulladékra vonatkozó irányelv módosítását az EU idén fogadta el. Ezek alapján 2025. december 31-ig az összes csomagolás legalább 65 tömegszázalékát kell újrafeldolgozni. Az újrafeldolgozási célkitűzésekben a műanyagra vonatkozó cél 50%. 2030. december 31-ig az összes csomagolás legalább 70 tömegszázalékát kell újrafeldolgozni, amiben a műanyag 55%-ot kell, hogy képviseljen.
2024 februárjában a Parlament szigorúbb követelményeket fogadott el a hulladék exportjára vonatkozóan. Ennek értelmében betiltották a nem OECD országba történő hulladék szállítását.
Az EU átfogó jelentést a hulladékok kezelését tekintve az egyes tagországokban 2020-ban adott ki. Ekkor Magyarország a sereghajtó országok közé tartozott.
Forrás: europa.eu
Hazánkkal szemben, az európai országok között számos helyen már bevett gyakorlat működik a műanyag kezelésére:
1. Betétdíjas rendszerek (Deposit Return Systems – DRS)
Németország: A világ egyik legjobb betétdíjas rendszerét működteti a műanyag palackokra, ami jelentősen növeli az újrahasznosítási arányt. A visszagyűjtési arány 98% körüli.
Finnország és Dánia a második és harmadik helyeken állnak, akik már szintén régóta alkalmazzák a visszaváltási rendszert. A PET palack visszaváltási arányuk rendre 97 és 93%-os.
Magyarországon ezzel szemben 2024-ben a visszaváltási rendszer még gyerekcipőben jár és számos kritika éri. A jelentéssel rendelkező országok között a második legrosszabb helyen áll a begyűjtési arány. A Mohu koncessziójával azonban folynak a kiépítések. 2024. június 30-ig a palackokat még új jelölés nélkül lehetett forgalomba hozni, azonban ez után csak visszaváltási díjjal ellátott palackok kerülhetnek forgalomba. Németországnak és a Skandináv országoknak közel 20 éves előnyük van, azonban a törvényhozók bizakodóak és szerintük tapasztalatok alapján elmondható, hogy 3 év is elegendő lesz, hogy az EU elérje a 90%-os visszaváltási célt. 2022-ben 60%-os volt az arány.
2. Egyszer használatos műanyagok betiltása
Olaszország 2011-ben elsőként tiltotta be az EU-ban a nem lebomló műanyag zacskókat.
Kenya: 2017-ben betiltották a műanyag zacskókat, és szigorú büntetéseket vezettek be az előállítókra, forgalmazókra és felhasználókra.
Franciaország már 2020-ban betiltotta az egyszer használatos műanyag tányérokat, poharakat és evőeszközöket.
Kanada 2021-ben bejelentette, hogy 2022-től kezdődően fokozatosan betiltják az egyszer használatos műanyagokat, beleértve a műanyag zacskókat, szívószálakat és evőeszközöket.
Nigéria is bejelentette, hogy betiltja az egyszer használatos műanyagokat 2024-gyel kezdődően a kormányzati hivatalokban, ami egy országos tilalom előjátéka. Az országos tilalom jövő év januárjában kezdődik. Ez a lépés vihart kavarhat egy olyan országban, amely nagy mértékben függ a műanyagoktól. Nigéria a világ egyik legnagyobb műanyag szennyezője, évente több mint 2,5 millió tonna műanyag hulladékot termel, amelynek több mint 70%-a a tengerekbe és hulladéklerakókba kerül.
3. Adóztatás és gazdasági ösztönzők
Írország és Dánia is bevezette a műanyag zacskók adóztatását, ami drasztikusan csökkentette azok használatát.
4. Körforgásos gazdaság és újrahasznosítás
Hollandia: Úttörő szerepet játszik a körforgásos gazdaság megvalósításában, különös tekintettel a műanyagokra. Innovatív újrahasznosítási technológiákat fejleszt és alkalmaz. A holland kormány 2050-re tűzte ki célul a teljes körforgásos gazdaság megteremtését.
Németország: Szigorú szabályozást vezetett be a csomagolóanyagokra vonatkozóan, előírva a gyártóknak az újrahasznosítható anyagok használatát.
5. Javítás és újrahasználat ösztönzése
Az Európai Unió kiemelt figyelmet fordít a termékek javítására, hogy kevesebb hulladék képződjön. Ezt főként a Right to Repair irányelvvel próbálja elérni, amit szintén 2024-ben fogadtak el.
Svédország: Bevezette a „repair, reuse, recycle” (javítás, újrahasználat, újrahasznosítás) koncepciót, ami ösztönzi a fogyasztókat a fenntarthatóbb fogyasztási szokásokra, valamint adókedvezményeket biztosít a javítási szolgáltatásokra. Például ilyen a ReTuna Recycling Galleria: Eskilstuna városában megnyílt a világ első olyan bevásárlóközpont, amely kizárólag újrahasznosított, újrafelhasznált és javított termékeket árusít. Ez a bevásárlóközpont egyedülálló módon ötvözi a hagyományos vásárlási élményt a fenntarthatósággal.
Forrás: Retuna.se
Franciaország: Bevezette a „Repair Index” rendszert, amely a termékek javíthatóságát értékeli, ezzel ösztönözve a tartósabb termékek gyártását és használatát.
Kína szerepe és politikája
- 2018-ban Kína jelentős változtatást vezetett be: leállította a műanyag hulladék átvételét más országoktól. Ezt azzal indokolták, hogy a beérkező hulladék túlságosan szennyezett volt az újrahasznosításhoz.
- Ez a lépés hatalmas hatással volt a globális hulladékkezelésre, hiszen Kína korábban a „világ szemétlerakója” szerepét töltötte be.
- Kína bejelentette a Világkereskedelmi Szervezetnek (WTO), hogy korlátozni fogja a külföldről importált hulladék mennyiségét.
- Kína döntése után az USA (műanyag hulladékának 5%-át hasznosítják újra, és továbbra is a legnagyobb műanyag szennyező) és más fejlett országok kénytelenek voltak új megoldásokat keresni a műanyag hulladék kezelésére. Ez a változás rávilágított arra, hogy sok fejlett ország, köztük az USA, nem rendelkezik megfelelő kapacitással saját hulladékának feldolgozására és újrahasznosítására.
- Az újrahasznosítás fejlődése nagyban függ a hulladék értékétől és a helyi ipari kereslettől. Olyan országokban, mint Kína és India, ahol van ipari kereslet az újrahasznosított anyagokra, jobban fejlődik ez az iparág.
A műanyaghasználat csökkentésére irányuló szabályozások és jó gyakorlatok elengedhetetlenek a fenntartható jövő érdekében. Az egyes országok politikájából látható, hogy több figyelem irányul a műanyag feldolgozására, az egyes uniós országok pedig élen járnak a a célok elérésében. A kérdés csak az, hogyha a legtöbb műanyagtermelésért felelős országok vezetik be a legkevésbé ambiciózus célokat, mekkora változás lesz elérhető.
Érdekességek
|